Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott."— Előadás másolata:

1 A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott területen a talajok kötöttebbek. Feltételezhetően ennek köszönhető a tápanyag- lemosódás kisebb mértéke ezen a területen. A másik két alsószuhai mintaterület talajai kevésbé kötöttek, nagyobb mennyiségű tápanyagot találunk az alsó lejtőharmadokban a felső harmadokhoz viszonyítva. Az alsószuhai szántón találtunk nagyobb különbséget a lejtő felső és alsó harmada között a talaj foszfortartalmában (LAH-án közel háromszor annyi foszfor található, mint a LFH-án), az alsó harmad javára, annak ellenére, hogy itt kisebb mennyiséget mértünk (67 ppm alatt), mint Gömör- szőlősön (140 ppm fölött). Az alsószuhai, 100 ppm alatti foszfortartalom nagyon alacsony, a műtrágyázás hiányára utal. A Gömörszőlősön mért kisebb különbség annak köszönhető, hogy ott egykor talajerő utánpótlás történhetett mindhárom lejtőharmadon. Ezzel szemben Alsószuhán nem folyik tápanyag-utánpótlás, a tápanyag eloszlásában mutatkozó különbségek termé- szetes és művelés hatására kialakuló eróziónak köszön- hetők. Alsószuhán a foszfor-mennyiségek, a szántó kivé- telével, a lejtő felső harmadán nagyobbak. Tápanyaglemosódás monitoring különböző felszínborítások mellett Magyarországon Centeri Csaba Bevezetés A hazai - EU-s trendeket és elvárásokat érthetetlenül csak nehézkesen követő, így a magyar gazdák (és a gazdaság) helyzetét nehezítő - agrárpolitika, a drága és egyre növekvő árú üzemanyag, a piacképtelen termelési szerkezet, a nem elégséges számú (és jelenleg is leépítés alatt álló) állami ellenőrző apparátus mind hozzájárul ahhoz, hogy a talajjal való törődés kimerül a szükséges és minimális talajművelésben. Sok száz kis- és közép gazdának elképzelése sincs a saját talajában lévő tápanyagok mennyiségéről: ha van pénze, szór műtrágyát, ha nincs, akkor nem. Mindkettő problémákhoz vezethet. Több helyen mértünk ppm foszfort, amely mellett évek óta folyt a műtrágyázás, és 30 ppm-et, ahol semmilyen talajerő utánpótlás nem történt. Meggyőződésem, hogy szükség lenne a talaj tápanyag-ellátottságának folyamatos nyomon követésére, ugyanakkor útmutató készítésére is, amely konkrét mérési adatokkal mutatja be az egyes (elsősorban pillangós) növények szerepét a talaj helyben tartásában, míg másokét (elsősorban kapás) az erózió serkentésében, valamint a lehetséges, költségtakarékos megoldásokat. SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék C í m: – G ö d ö l l ő, P á t e r K. u Telefon: /1697 Fax: ábra: a galgahévízi mintaterületek A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a lejtőket alsó, középső és felső harmadra osztja (LAH, LKH, LFH) től végzünk mintavételt (0-25cm rétegből) különböző felszínbo- rítású (kapás és/vagy kalászos; vele párhuzamosan erdő, gyep és/vagy pillangós növények alól), 5% fölötti lejtésű területeken annak megálla- pítására, hogy ki lehet-e mutatni az erózió hatását a tápanyagok elosz- lását vizsgálva az egyes lejtő-harmadokon, illetve, hogy az alapvető talajtulajdonságok értékeiből következtethetünk-e az erózió jelenlétére. 5% fölötti meredekségű területeken jelöltük ki a mintavételi helyeket, tehát a talajpusztulás biztosított volt. Mintaterületeink Somogybabod, Galgahévíz, Alsószuha és Gömörszőlős (1-6. ábra) területeken fekszenek. Arra kerestük a választ, hogy ki lehet-e mutatni szignifikáns különbséget a tápanyagok, és egyéb talajtulajdonságok esetében, azok eloszlásában a lejtő felső és alsó harmada között, azokban az esetek- ben, ahol a lejtő alsó harmada javára növekedést mértünk. A somogy- babodi területeken szuperfoszfát műtrágyát is juttattunk a területre (átl. 170 kg/ha), amely előtt és után is vizsgáltuk a tápanyagtartalmat. A mintavételi helyeket Pürckhauer-féle szúróbottal választottuk ki, majd részletes talajszelvény feltárást végeztünk. A tápanyag- vizsgálatokhoz átlagmintákat a felső 0-25 cm-es rétegből vettünk a lejtők felső, középső és alsó harmadán. A laboratóriumi vizsgálatok a SzIE-MKK Talajtani és Agrokémia Tanszékén, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében és az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében készültek Buzás (1988) alapján. FelszínborításLFHLAHLAH-LFHKülönbség (%) Lucerna II.116,5273,7157,19135 Kukorica16,2539,1422,89140,9 Tarló II.8,7729,9421,17241,4 Búza8,3745,4137,04442,5 Akác (2)17,02132,8115,79680,3 Tritikále (2)277,1303,126,019,4 Lucerna I (2)88,9999,6310,6412 Lucerna II (2)155,3247,992,6659,7 Kukorica (2)261,1267,96,852,6 Tarló I (2)121164,143,1235,6 Kukorica II (2)76,84130,153,2869,3 Tarló II (2)57,37136,979,5138,6 Búza (2)48,610253,37109,8 Alsószuha szántó32,4190,0757,66177,9 Anyag és módszer Eredmények Minta- terület VegetációLejtőpH KCl pH H 2 O KAKA AL-P 2 O 5 AL-K 2 OHumusz (mg*kg -1 ) (%) 1. Akác LFH6,637, ,77181,12,82 LAH5,97, ,88276,23,17 Burgonya (kukorica) LFH6,787, ,44104,51,17 LAH6,487, ,67128,61,57 Tritikálé LFH6,87, ,3691,910,95 LAH6,697, ,19168,11,06 Lucerna I. LFH6,87, ,2998,091,01 LAH6,627, ,38168,11,18 2. Lucerna II. LFH7,317, ,46118,50,94 LAH6,977, ,65446,091,43 Kukorica LFH7,558,082816,2540,820,46 LAH7,167,632839,1448,430,81 3. Tarló I. LFH6,857,243622,0173,861,43 LAH5,56,543215,5464,971,12 Kukorica (tarló) LFH6,537, ,531,961,12 LAH6,747, ,5587,921,1 4. Tarló II. LFH5,386,43358,7785,511,45 LAH6,97,413329,9478,451,71 Őszi búza LFH5,66,71348,3756,490,96 LAH7,37,823445,4140,820,99 1. táblázat: Somogybabodi laboratóriumi eredményei 1. ábra: a somogybabodi területek 2. táblázat: A somogybabodi talajok foszfortartalmá- nak különbségei azokra az esetekre, ahol LAH-án nagyobb mennyiség volt 3. ábra: az alsószuhai mintaterületek 4. ábra: a gömörszőlősi területek 5. ábra: a galgahévízi területek6. ábra: a gömörszőlősi területek A talajminták laboratóriumi elemzésének adatai jelentették a kiindulási pontot a további elemzésekhez. A somogybabodi minták laboratóriumi elemzésének eredményeit az 1. táblázatban láthatjuk. Az eredmények elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy elegendő a LFH vs. LAH adatok vizsgálata. Következő lépésként a nullhipotézis ellenőrzése következett. A statisztikai értékelés során felvetett nullhipotézis szerint a lejtő alsó harmadán és felső harmadán található foszformennyiségek között szignifikáns eltérés van, azokban az esetekben, ahol több foszfort mértünk a lejtő alsó harmadában (ezeket ábrázoltuk a 2. táblázatban). A statisztikai értékelés, a nagy szórás ellenére igazolta a hipotézist (p<0,001). Mintavétel helye KA pH KCl pH H 2 O H% CaCO 3 % AL-P 2 O 5 AL-K 2 O Galgahévíz szántó LFH28446,76,97,27,82,02,2NA7,571523,5819,9218,4185,9 Galgahévíz szántó LAH28386,9 7,28,11,52,4NA3,851322,01652,8218,4197,8 Alsószuha szántó LFH44485,46,36,57,42,62,00032,425,5162,7158,1 Alsószuha szántó LFH38426,05,96,77,13,32,10090,172,8184,4142,3 Alsószuha gyep (1990) LFH40525,35,56,36,43,02,40028,715,6141,9144,5 Alsószuha gyep (1990) LAH36425,35,16,2 2,42,300,0420,938,8118,7111,7 Alsószuha gyep (1963) LFH48546,56,36,9 2,52,40,520,7166,638,8166,2177,7 Alsószuha gyep (1963) LAH48525,76,4 6,92,92,50,250,2119,625,5188,0151,3 Gömörszőlős szántó LFH56586,7 7,87,72,31,821,320,3140,888,4464,0270,4 Gömörszőlős szántó LAH50 6,86,77,87,63,22,17,89,1166,4141,0558,6382,2 Gömörszőlős gyep LFH58506,76,97,37,53,91,719,322,1110,1128,2483,0250,3 Gömörszőlős gyep LAH58526,66,87,27,44,51,99,712,3181,6163,5532,2274,3 3. táblázat: A galgahévízi, alsószuhai és gömörszőlősi mintaterületek talajainak laboratóriumi eredményei 2004 és 2006 években Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a nagyobb foszformennyiségek nem minden esetben a LAH-án vannak, azaz nem itt halmozódnak fel. Előfordul, hogy a LKH-án volt nagyobb foszformennyiség. Gömörszőlősön a foszfor, a kálium és a szerves anyag tartalom is nagyobb volt a lejtők alsó harma- dán a felső harmadhoz viszonyítva, míg a CaCO3- tartalom éppen fordítva alakult: a lejtő felső harma- dán a gyep esetében kétszer, a szántón pedig három- szor akkora értéket mértünk, amely mindkét esetben jelentős erózióra utal. A művelés, a defláció és az erózió hatására olyan mértékben kevert, áthalmozott és bolygatott a lejtő felső harmada, hogy az alapkő- zetből jelentős mértékű CaCO3 került a felső talaj- szintbe. A somogybabodi területen műtrágyaszórás előtt és után is elemeztük a tápanyagok eloszlását. A további monitoring még hátra van. Galgahévízen, Alsószuhán és Gömörszőlősön a 2004-es alapfeltárás után 2006-ban újra történt mintavételezés, és laboratóriumi elemzés. A 3. táblázatban látható eredmények alapján megállapítható, hogy 2 év alatt nem történ szignifikáns különbség a mért mennyiségekben. A szerves anyag tartalomban és kötöttségben megjelenő különbségek valószínűleg mérési hibát rejtenek. A hipotézis igazolására folytatjuk a területek monitoringját, és további mintaterületeket is vizsgálunk. Növeljük a vizsgálat paraméterek számát, és folyamatos dokumentációt is végzünk.


Letölteni ppt "A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések