Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Repülés alapjai. Fizikai háttér Statikus repülés – Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) – Szélsebességtől függően.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Repülés alapjai. Fizikai háttér Statikus repülés – Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) – Szélsebességtől függően."— Előadás másolata:

1 Repülés alapjai

2 Fizikai háttér Statikus repülés – Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) – Szélsebességtől függően repülőképesek Dinamikus repülés – A szerkezeten keletkező felhajtóerő nagyobb vagy egyenlő mint a szerkezet súlya (m*g)

3 Fizikai háttér Felhajtóerő a szárnyakon keletkezik, a többi rész (törzs, vezérsíkok) többnyire ellenállást képeznek Felhajtóerő: k*A*ró*v*v(=m*g) A szárnyak keresztmetszete nem szimmetrikus, (fölül domború, alul ált.sima, p1*v1=p2*v2), ezért forgatónyomaték keletkezik ami orraállítja a gépet – vízszintes vezérsík ezt gátolja meg Az ellenállás lassítja a gépet ezért húzóerő szükséges ami legalább akkora mint az ellenállás (adott sebesség mellett) – motor – nincs motor

4 Vitorlázórepülés Ha nincs motor, akkor adott sebesség fönntartásához valamilyen lejtőn kell lefele jönnie (m*g*sin(alfa)=R), tehát ezek mindig merülnek a közeghez képest! 1 iskolakör nagyjából legfeljebb 5 perc idő a levegőben, utána elfogy a magasság Mégis repültek itthon is már km-es távot, hogyan? Van emelés is amiben lehet emelkedni…

5 Lehetséges emelések Lejtő(szél): szél ráfúj a lejtőre és ott (a lejtő előtt) feláramlásra kényszeríti azt, ezért lesz egy fölfele mutató komponens is, a lejtő fölött pár száz m-en tart meg – Hátrány: itthon viszonylag kevés a hegy nem úgy mint Új-Zélandon Ennek mintájára: hullám: az emelőzóna a hegy mögött van és a hullámzás akár 200 km-rel mögötte is megmarad (2002.július EB, Békéscsaba), akár 8-14 km magasságba is lehet emelkedni vele…. Termik – a leggyakoribb

6 Termik A felszín eltérő felmelegedése az egyik oka (világos, sötét, száraz, nedves, stb…), de a lejtőszél is kiválthatja Télen nem túl gyakoriak, mivel fehér felszín esetén nincs jellemző hőmérséklet különbség és besugárzás se nagyon… Az eltérő felmelegedés az általában adott, de nem mindig lesz kihasználható termik, miért? Válasz: légállapotok…

7 Légállapotok  Probléma: a termik adiabatikus (gázcsere azaz keveredés nélkül) módon megy felfele, és 1 fokot hűl 100 méterenként, míg a környező levegő legfeljebb 1 fokot (ált. 0,7 fokot), tehát hiába melegebb a termik induláskor valamilyen magasságban (elvileg) azonos lesz a környezet hőmérsékletével…  Gradiensnek hívják ezeket a fok/100m értéket (lokális és adiabatikus) és a lokális gradiens (elméleti minimum: –1fok/100m) minél alacsonyabb, annál kedvezőbb  Hivatalosan 3 légállapot (stabil, indifferens, instabil, ami csak elméletileg helyes …)

8 Felhővel vagy nélküle? A termiket szokták még konvekciónak ill.konvektív áramlásnak is hívni, a teteje pedig a konvekció teteje, konvekciós szint Ha ez magasabb mint a kondenzációs szint, akkor lesz felhő (bárányfelhő, Cu), a hűlés miatt a levegő páratartalma 100% RH-nál kicsapódik Ha alacsonyabb akkor nem lesz felhő…

9 Zivatarral vagy záporral Mikor kicsapódik a páratartalom egy része az emelkedő levegőből, elég sok hő visszamarad – aminek következtében a levegő még jobban elkezd emelkedni (nedves adiabata…) – tornyos gomolyok (Cu congestatus) Kedvező légrétegződés esetén zápor – zivatar alakul ki (Cb) 6-12 km magasságú felhő a tetején üllőszerű Cirrus felhővel minél fehérebb egy felhő annál jegesebb, minél feketébb annál vizesebb… A zivatar lever mindent a levegőből…..

10 Repülhető táv Függ az időjárás makro és mikro jellemzőitől – Makro: ciklonális, anticiklonális (elő-, hátoldali és frontok közti helyzet, stb ) – Területi jellemzők (talaj, nedvesség, folyók: időjárásválasztó vonalak, zivatarosodási hajlam) És a kategóriától… – Standard (max.15 m fesztáv, ívelő nélkül, vízzel), – 15 m-es (rohanó, 15 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) – 18 m-es (18 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) – Szabad (open) – akár 28 m fesztávú gépek, nincsenek határok és tiltások (akár 1t felszállótömeg, bár inkább csak 800 kg)

11 Vizsgák B: 5 iskolakör egyedül C: 10 perc levegőben D – ezüstkoszorú: 5 óra megszakítás nélkül, 50 km táv, m magasságnyerés a leoldási magasság fölött E – aranykoszorú : 300 km, m magasságnyerés F – 3 gyémántos arany: 300 km céltáv, 500 km táv, m 1000 km Diploma

12 Indítás Csörlés: kb m magasság, (500 Ft) Vontatás: 600 m-es leoldás általában versenyen ( Ft) Saját erőből… (Ventus 2CM, ASH-26, DG- 800M, ASH-25Mi, ASH-25 EB29, ETA, ASW22BLe, Nimbus 3,4M, stb…) Vintage gliding: gumikötél Autóvontatás….-itthon nem

13 Német Hc lista

14 Időjárási lap

15 Feladatlap

16 Napi eredménylista

17 Összesített eredmény a végén

18 Műszerek Alapműszerek: – Sebességmérő – Magasságmérő – Varió (durva, finom-torlólapos, elektromos) – Csúszásjelző – keresztdőlésmérő Rádió (25kHz-es osztású rádió MHz között), az új rádiók már, 8,33kHz osztásúak Kombinált logger: LX-160, LX-7000 – logger, GPS, computer egyben GPS+PDA: ugyanaz mint egyel feljebb csak nem FAI logger…. SeeYou-val, vagy WinPilot-tal Egyebek: FLARM, ELT, Transponder, stb. Akkumulátor: 7 Ah, 12 Ah, akár 3 db is…

19

20 Gépvásárlás Gép maga+ műszerek + rádió + Logger Mentőernyő (National, Mertens, ATL, stb…) Szállítókocsi (Cobra, Schroeder, Swan stb) Kiegészítők: – Takarók (pl.Jaxida All weather covers) – Deck takaró – szokott lenni – Szárnytámaszok, víztöltőcucc, nyűgöző cövekek és hevederek – Összerakást segítő eszközök (támaszok, 4-6 kerekű eszközök…) – Kihúzást segítő eszközök (kerék a szárnyvég alá, kihúzó vonószár, vonófejjel)


Letölteni ppt "Repülés alapjai. Fizikai háttér Statikus repülés – Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) – Szélsebességtől függően."

Hasonló előadás


Google Hirdetések