Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre."— Előadás másolata:

1 A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre

2 2005. november 24.Sopron2 Bevezetés A helyi önkormányzás fogalmát Strasbourgban 1990-ben, az Európa Tanács által elfogadott Charta határozza meg a legátfogóbb módon. Az önkormányzatiság eszméje kettős hatáskört feltételez: 1. kötelezően ellátandó feladatköröket, 2. önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatásköröket, A kötelező hatáskörök leírását a helyhatósági választásokat, a helyi költségvetést stb. szabályzó törvények tartalmazzák. Az önként vállalt feladatok viszont, a helyi civiltársadalom, a tradíciók, a speciális érdekeltségek, a szokásjog, a hallgatólagos normák vagy helyi szinten (pl. város - statútum, falutörvények) történő szabályozás rögzít(het)i.

3 2005. november 24.Sopron3 Közigazgatási szintek Regionális intezményrendszer Az önkormányzatok, mint közigazgatási egységek a következő négy csoportban sorolhatóak: községi közigazgatási egységek (önkormányzatok) városi közigazgatási egységek (önkormányzatok) megye jogú városi közigazgatási egységek (municipiumi önkormányzatok) megyei közigazgatási egységek (önkormányzatok) Ugyancsak a területi-közigazgatási egységekben, a Kormány képviselőjeként működnek a prefektusok. Romániába háromszintű közigazgatásról beszélhetünk: központi – megyei – községi/városi igazgatásról

4 2005. november 24.Sopron4 Székelyföld közigazgatási egységei Székelyföld Románia 3 (három) szomszédos megyéjét foglalja magába, Kovászna, Hargita és Maros megyét. MegnevezésKovászna megye Hargita megye Maros megye Összesen Megyei jogú város 2349 Város36312 Község Falu Dekoncentrált szervezet

5 2005. november 24.Sopron5 A 215/2001-es Romániai Közigazgatási Törvény és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Romániában a helyi közigazgatást az Alkotmány V. fejezete szakasza és a 215/2001-es KT szabályozza, amely a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapelveit csak részben alkalmazza Az Alkotmány majdnem mindent a 215/2001-es Közigazgatási Törvényre hárít, ami ugyan az első szakaszában elfogadja az autonómia elvét, a későbbiekben azonban a törvény szövege nem teszi lehetővé az alapelvek európai normák szerinti alkalmazását Legnyilvánvalóbban az Európa Charta előírásainak ellentmondó szakaszok a prefektusi intézmény szabályozásában találhatók:  túlzottan kiterjedt jogosítvánnyal látja el,  rendelkezik a települések vagyonáról és a helyi költségvetésről,  kormány nevezi ki ellenőrzés céljából, tehát függőséget teremt a kormány és a helyi közigazgatási egység között, és centralizáló hatása van.  a helyi tanácsok felosztását kérheti a kormánytól – figyelembe kellene venni azt, hogy a helyi tanácsok demokratikusan voltak megválasztva – a nép akarata érvényesült, ebben az esetben egy kinevezett személyt nem szabadna ilyen jogkörrel felruházni.  a prefektusnak felfüggesztő ereje van, ahelyett hogy a közigazgatási bíróság rendelje el,  megyei testületek és a dekoncentrált intézmények vezetője (tanügy, egészségügy, pénzügy, rendőrség) - dekoncentrált intézmények centralizálója.  kinevezi a titkárokat, jegyzőket – ahelyett – ahelyett hogy a helyi közigazgatási egység (tanács) vagy polgármester nevezze ki

6 2005. november 24.Sopron6 Románia regionális “arca”

7 2005. november 24.Sopron7 Románia közigazgatási egységei fejlesztési régiónként RégióMegyeMegyei jogú város VárosKözségFalu Északkelet Délkelet Dél Délnyugat Nyugat Északnyugat Közép Bukarest Összesen

8 2005. november 24.Sopron8 Régiók szervezése Romániában Történelmi hagyományok, városhálózati sajátosságok Az országban már működött tartományi közigazgatás Az ország történeti tájain (Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa, Erdély, Bánság, Kőrös-vidék, Máramaros) felfedezhetőek a regionális identitás maradványai, amire tudatos regionális politikával lehet építkezni Erdély az ország fejlett régiói közé tartozik – 16 megye közül 4 igen fejlettnek, 3 fejlettnek, 6 pedig közepesen fejlettnek tekinthető és csupán 3 fejletlen megye található a 3 Erdélyi régióban A decentralizált területfejlesztés számára Románia viszonylag kedvező nagyvárosi hálózattal rendelkezik- tényleges növekedési központok- A nagyvárosok szellemi, kulturális funkciói erősek- kutatási-fejlesztési kapacitás, egyetemek Az ország területi-közigazgatási rendszere sok egységből áll –41 megye- méretük és népességszám alapján NUTS 3 egységeknek tekinthetők

9 2005. november 24.Sopron9 Székelyföld fejlesztési esélyei A térség története (település- és gazdaságszerkezete) Regionális kultúra és identitás Etnocentrikus politika A román állam gazdaság- és területfejlesztési politikája Magyarország regionális gazdaságpolitikája A magyar kormány által a határon túli magyaroknak juttatott támogatások rendszere Románia közigazgatási rendszere, a döntési kompetenciák megosztása Székelyföldön élő közösségek kezdeményezései

10 2005. november 24.Sopron10 A fejlődés esélyei A helyi közösségek részvételére alapozó fejlesztési filozófia és stratégia meghonosítása A fejlesztési politikák etnocentrikus jellegének csökkentése A régió érdekérvényesítő képességének javítása párhuzamosan nyitottságának erősítésével A keresletorientált fejlesztési politikák súlyának növelése a kínálatorientált politikákkal szemben

11 2005. november 24.Sopron11 Székelyföld sajátos társadalmi szerkezete A három domináns történelmi paradigma egyidejű jelenléte és fenntartható működése Tradicionális (természetközelség, családcentrikusság, erkölcs, hit, közösség, szabadság, önfenntartás, túlélési ösztön) Modern (szekularizáció, demokrácia, jogegyenlőség, individualizmus, magántulajdon, jogállam, piac, verseny) Posztmodern (mobilitás, temészettudatosság, kulturális sokszínűség, globalizáció )

12 2005. november 24.Sopron12 Székelyföld, mint régió Székelyföldet, mint régiót meghatározó érvelések nagy része az etnikai elvet tekinti alapvetőnek Székelyföld, mint közösség és igazgatási régió, premodern képződmény – faluközösségek gyepüvédő szerepe, az erdélyi rendi társadalom Erdélyi sajátosság, hogy a feudális rendek kialakulása és léte jól körülhatárolható térségekhez köthető – Szászföld, Székelyföld A rendi tagoltság fontos jellemzője az erdélyi regionális folyamatoknak  A rend alapjait nem a nemzeti öntudat és az országgal kapcsolatos politikai fogalmak képezték, hanem:  Mindennapi közösségi élet  A fenntarthatóságot biztosító erőforrásokhoz való hozzájutás szabályai  Közteherviselés rendszere  Ezek a közösség belső, autonóm működésének szabályait határozzák meg A székelység nem nemzetiségként, hanem közösségi formaként alakult

13 2005. november 24.Sopron13 Területi politika a rendszerváltozás után A területfejlesztési rendszert az EU előcsatlakozási, majd a strukturális alapjainak felhasználására hozták létre A források felhasználása korlátozott mértékben volt lehetséges, hiányzó politikák, stratégiák, projektek miatt Akadályt jelent a rendszer működési filozófiája Az elképzelés forrásvezérelt volt, feltételezte az uniós pénzeket, nem a reális szükségletekből és a fejlettségi problémákból indult ki A fejlesztés nincs kellően alátámasztva a civil társadalom és helyi önkormányzatok részvételével A pénzforrások elosztási rendjéről és a fejlesztési prioritásokról a kormány dönt

14 2005. november 24.Sopron14 Székelyföld a romániai gazdasági térben Az átlagos méretű, országhatárral nem érintkező makrorégió, az ország harmadik legfejlettebb térsége Második legurbanizáltabb, városlakók aránya 60,3 % Legnagyobb az ipari foglalkoztatottak aránya – jelentős a nagyvállalatok súlya Az egy főre jutó GDP alapján, Bukarestet és a nyugat-romániai régiót követően a harmadik helyet foglalja el Közel egyharmada magyar nemzetiségű A válságövezetek a vegyipari és kohászati üzemek (Kiskapus, Ludas, Zalatna, Fogaras) vagy bányaipari települések (Balánbánya, Barót) környékén alakultak ki. A társadalmi-gazdasági paraméterek többsége a romániai átlag körül szóródik A vonalas infrastruktúra néhány elemében – út-, és távközlési hálózat – valamint az innovatív fejlődés hajtóerőinek állapotában érzékelhető gyengeség – kedvezőtlenül befolyásolják a térség fejlődését


Letölteni ppt "A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések