Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógiaoktatás kezdetei Dr. Molnár Béla Pedagógiatanár MA szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógiaoktatás kezdetei Dr. Molnár Béla Pedagógiatanár MA szak."— Előadás másolata:

1 A pedagógiaoktatás kezdetei Dr. Molnár Béla Pedagógiatanár MA szak

2 1870-ig a neveléstant oktató helyettes tanárok egészen 1870-ig mindannyian egyházi személyek voltak KROBÓT JÁNOS ( ) a pesti egyetem önálló tanszék, a magasabb pedagógia (paedagogia sublimior) oktatására. Latin nyelvű neveléstanát tanítja között heti 4 órában a teológia fakultás III. évfolyamosai (+bölcsészek). Ismerte Kant, Rousseau, Pestalozzi munkásságát.

3

4 Lubrich Ágost ( ) A Pesten működő egyetem újjászervezése kapcsán sor került 1870 februárjában a neveléstudományi tanszék nyilvános rendes egyetemi tanárának kinevezésére is. A neveléstan új professzora, Lubrich Ágost ( ) ezt követően 30 évig állt a tanszék élén, mint annak első ténylegesen működő világi egyetemi tanára, aki az egyetemi pedagógiai oktatásra a tanszék megalapításától jellemző erőteljes katolikus orientációt vitte tovább.

5 „Neveléstudomány” ban jelent meg Lubrich négykötetes „Neveléstudomány” című alkotása, az első hazai rendszerezett és teljességre törekvő elméleti munka. A könyv a jelentős múlttal rendelkező Milde – és Szilasy – képviselte katolikus pedagógia felfogását követve a hazai keresztény pedagógiai hagyományokat a 19. század második felének új törekvéseivel igyekezett összekapcsolni. Részletes didaktikájában és módszertanában – több évtizedes gyakorlati tapasztalataira alapozva – jól hasznosítható alapokat nyújtott a korszak népiskolai tanítói és középiskolai tanárai számára.

6 „A nevelés történelme” I-II. című műve, az első teljes, magyar nyelvű neveléstörténeti összefoglalásnak tekinthető.

7 Lubrich Ágost a hazai – keresztény pedagógiai hagyományokra alapozódó – katolikus orientációjú neveléstudomány hagyományainak továbbvitelére törekedve a pesti egyetem első ténylegesen működő világi professzoraként jelentős szerepet játszott a magyar neveléstudomány egyetemi tudománnyá válásának 1900-ig tartó első szakaszának alakulásában. Érdemei elvitathatatlanok, a tanszéken oktatott pedagógia egyetemi tudománnyá válásában, annak szervezeti, intézményes kereteinek megszilárdításában.

8 Lubrich a német gondolkodó és követőinek elméleti pedagógiai koncepcióját a korabeli katolikus nevelésfelfogás szemszögéből bírálva túlságosan mesterkéltnek, spekulatív jellegűnek tartotta annak filozófiai rendszerét, pszichológiájáról szólva annak gépies, az emberi értelem működését mechanikusan leegyszerűsítő jellegét bírálja. A koncepció legfőbb hibájának azonban azt tartja, hogy jóllehet határozottan állítja a vallás szükségességét, szinte „irtózik” Isten fogalmának pontos meghatározásától. Lubrich szerint az elméleti koncepció hiányosságaiból fakadóan hamisak és használhatatlanok az arra alapozott tanterv alapelvei is.

9 Lubrich tiltakozása ellenére az 1870-es évektől kezdődően a herbartiánus pedagógia egyre számottevőbb hatást gyakorolt a magyar pedagógiai gondolkodás és iskolai gyakorlat alakulására is. Az irányzat legjelentősebb hazai képviselője, iskolateremtő személyisége Kármán Mór, aki – Lubrich Ágost Herbart-ellenessége ellenére – jelentős szerepet játszott a középiskola, illetve a középiskolai tanárképzés ebben az időben bekövetkező átszervezésében. Azonban a herbartiánus elméleti pedagógia – mint egyetemi tudományos diszciplína – csak a nagy rivális, Lubrich Ágost 1900-ban bekövetkező halála után kapott jelentősebb szerepet a pesti egyetem neveléstudományi tanszékén.

10 Fináczy Ernő A pesti egyetem pedagógiai tanszékének arculatát – a Lubrich halálát követő harminc évben, egészen 1930-ig – a nagy tekintélyű neveléstudós, Fináczy Ernő, a Willmann által képviselt, tudományos igényű, katolikus alapokon nyugvó herbartianizmus megteremtője határozta meg. Neveléstörténeti munkássága nyomán nyeri el katolikus orientációjú normatív pedagógiája antik, illetve keresztény nevelési hagyományokon nyugvó történelmi-deduktív alapjait, amelyek főbb elemei nagy formátumú, öt kötetes neveléstörténeti munkájában követhetők nyomon. Ezzel kapcsolatos vizsgálódásai arra az alapgondolatra épülnek, amely szerint a „neveléstörténet az emberiség fokozatos erkölcsösödésének útját mutatja meg”.

11 Fináczy között a Magyar Paedagogiai Társaság elnökeként is tevékenykedett, így szakmai tekintélye döntő módon meghatározta a korszak pedagógiai arculatának alakulását. Jelentős szerepe volt abban, hogy a századforduló után kibontakozó szociológiai irányzatok és empirikus gyermektanulmányi törekvések egészen a húszas évek elejéig az egyetem falain kívül maradtak. Rendszeres felépítésű, elvi következetességet tükröző, széles körű nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal és stiláris szempontból is kiváló elméleti pedagógiai és neveléstörténeti munkái a hazai neveléstudomány máig maradandó értékű alkotásai.

12 Kornis Gyula ( ) A katolikus orientációt a húszas évek megváltozott viszonyai közepette vitte tovább a hazai szellemtudomány első generációjának egyik legjelesebb képviselője, a korszak meghatározó jelentőségű tudósa, kultúr-politikusa, a piarista szerzetes Kornis Gyula ( ), az egyetem második filozófia tanszékének professzora. Kornis rendkívül sokoldalú tudományos munkássága a szellemtörténeti orientációjú történelem- és kultúr-filozófia mellett kiterjedt a pszichológia és a pedagógia területére is.

13 Pedagógiai szempontból legjelentősebb az 1927-ben megjelenő „A magyar művelődés eszményei” című munkája, amelyben a magyar nevelési intézmények és a bennük ápolt értékek (eszmények) történeti elemzését adja. Ennek keretében azzal a céllal mutatta be a magyar felvilágosodás, a neohumanizmus, a reformkor és a természettudományos korszak főbb művelődési ideáljait, hogy „a legközelebbi múltnak a lelkiség mélyéig ható ismeretéből vonja le a jelenre vonatkozó kulturális feladatokat”

14 Kornis számos olyan hiánypótló munkát alkotott, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korszerű nyugati gondolkodáshoz történő felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb tartalmi változása – a szellemtudomány egyre erőteljesebb térhódítása mellett – a reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek megalapozására szolgáló korszerű gyermeklélektan valamint a szociológiai orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. Kornis maga is rendszeresen meghirdette gyermeklélektani előadásait.

15 Bognár Cecil 1923-ban a gyermektanulmány magántanára lett Bognár Cecil bencés szerzetes ( ) a pécsi (1938-), majd a szegedi egyetem ( ) későbbi pedagógiaprofesszora

16 Prohászka Lajos Hitvalló katolikus volt a hazai szellemtudományos pedagógia legkiválóbb képviselője, a tanszék utolsó professzora Prohászka Lajos, akinek kinevezésével a szellemtudományos szemléletmód egyeduralkodóvá vált a pesti egyetem pedagógiaoktatásában is. Ez jelentős mértékben meggyorsította a pedagógia egyetemi tudománnyá válásának több évtizedes folyamatát, melynek eredményeként ebben az időszakban a hazai neveléstudomány is jelentős lépéseket tett a modern tudományos diszciplínává válás útján.Prohászka keresztény szemléletű, kultúr-pedagógiai alapokon nyugvó nevelés- és oktatáselmélete nagy hatással volt a korabeli egyetemi tanárképzés elméletére és gyakorlatára.

17 Prohászka kultúrpedagógiai rendszerének alapelveit az 1929-ben megjelenő „Pedagógia mint kultúrfilozófia” című munkájában fejti ki részletesen. Ebben német mestere, Spranger felfogására alapozva foglalja össze a kultúrfilozófia és az arra épülő pedagógia alapvető jellemzőit, akivel egybehangzóan állapítja meg, hogy a pedagógia csak a kultúrfilozófia részeként tarthat igényt a tudományosságra, mert csupán annak egyetemes érvényű elveire alapozva vezethető le egy szisztematikusan felépített fogalmi rendszer. A pedagógiának ugyanis – véli Prohászka – nem a gyermekből, sem valamely metafizikai alapelvből, hanem a műveltség fogalmából kell kiindulnia.

18 A kultúrfilozófián alapuló pedagógia alapvető jellemzője továbbá, hogy az nem régi irányzatokkal szemben fellépő reflexió, nem fellengzős, utópisztikus program, hanem lelkiismeretes tudományos vizsgálódás eredménye. Nemcsak a műveltség-művelődés viszonylatait elemzi, hanem azokat egyben értékszempontok alapján tagolja is. Távol marad a herbarti normativitástól, mert a művelődési célok normatív megállapítása csak közvetve érdekli, és elsősorban a művelődés és műveltség strukturális elemzésével foglalkozik. Az alapul szolgáló kultúrfilozófia tárgya az objektív szellem, feladata pedig azon struktúrák és felelősségek vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul.

19 Az oktatás elmélete. 1937; Hagyomány, nevelés, jövő. 1940; A hellenisztikus kor nevelésének története. 1947; A római nevelés. 1948; A nevelés története a középkorban. 1948; A tanterv elmélete. 1948). Az a tény, hogy tudományos munkássága kényszerű befejezése idején csupán 52 éves volt, egyben azt is jelzi, hogy a Prohászkát szellemi kalodába záró kommunista hatalom számos további jelentős alkotástól fosztotta meg a magyar neveléstudományt.

20 Várkonyi Hildebrand ( ) Várkonyi Hildebrand ( ) Szent Benedek-rendi áldozópap. Középiskoláit az esztergomi főgimnázium-ban, főiskolai tanulmányait a pannonhalmi hittudományi és tanárképző főiskolán és a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ugyanitt szerzett bölcsészdoktori oklevelet (bölcselet, pedagógia, esztétika) től 1923-ig főiskolai tanár volt Pannonhalmán ban az Erzsébet tudományegyetemen m. tanár lett „A logika és logika története” c. tárgykörből. Habilitációjának jogkörét a pedagógia mellett később kiterjesztették a lélektan területére is től az egyetem könyvtárőre és mb. könyvtárigazgatója, 1922-től c. rk. tanára

21 1929 végén a szegedi tudományegyetemre a pedagógiai lélektan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kinevezését megelőzően között Párizsban, a Sorbonne-on ösztöndíjasként folytatott további filozófiai és pszichológiai tanulmányokat ben a neveléstudomány ny. r. tanára, és az 1936/37-es tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja között a Kolozsvárra visszatelepülő egyetem, majd a műegyetem, végül között a budapesti tudományegyetem tanára.

22 Várkonyi a korabeli lélektan eredményeit kiválóan ismerő, kiváló előadó volt, óráin a hallgatók széles körében népszerűsítette a legmodernebbnek számító nemzetközi pszichológiai irányzatokat (Piaget, Janet, Freud, Jung és Adler) és a korabeli reformpedagógia elképzeléseit. Tagja (egy ideig társelnöke) volt a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak. Bekapcsolódott a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola Cselekvő Iskola néven ismertté vált gyakorlóiskolájának működésébe, rendszeresen publikált az iskola Cselekvés Iskolája című folyóiratában is. Eszmei irányításával munkatársa, Dolch Erzsébet vezetése alatt működött között Szeged egyik reformiskolája, az újszegedi Kerti Iskola, ahol lehetőség nyílt az új elvek és módszerek kipróbálására

23 Jelentős Várkonyi tudományos iskolateremtő hatása is. Az általa vezetett Pedagógiai Lélektani Intézet országos szinten is elismert kutatóhely, amelyben vezetésével doktori értekezések egész sora született. Ezek témája rendkívül gazdag, tanítványai foglalkoznak a proletárnevelés kérdéseivel, a parasztság szemléletmódjának lélektani vizsgálatával, az ifjúság irodalmi érdeklődésével, a nemek együttes nevelésével, Ovide Decroly és Maria Montessori pedagógiájával, Schneller István életművével, az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a munkaiskolával, a gyermekrajzok lélektani vizsgálatával, a matematikai képességek lélektanával, a fáradság pszichológiájával


Letölteni ppt "A pedagógiaoktatás kezdetei Dr. Molnár Béla Pedagógiatanár MA szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések