Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csepreg, 1883. január 24. Pannonhalma, 1967. június 28. Bognár Cecil Pál.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csepreg, 1883. január 24. Pannonhalma, 1967. június 28. Bognár Cecil Pál."— Előadás másolata:

1

2 Csepreg, január 24. Pannonhalma, június 28. Bognár Cecil Pál

3

4 Apja: Bognár Gyula takarékpénztárnok - római katolikus vallású Anyja: Fodor Anna – ágostoni hitvallású Keresztelője: január 31-én Csepregen Keresztszülője: Bognár János

5 Iskolái Az elemi iskola négy osztályát Csepregen végezte A gimnáziumot Kőszegen (1-3. év), Sopronban(4-6. év), Győrben végezte (7-8. év) a bencéseknél ben érettségizett augusztus 6-án lépett be a Szent Benedek Rendbe Pannonhalmán. Itt tette le első- majd örökfogadalmát is június 29-én pappá szentelték.

6

7 Felsőbb tanulmányai  Pannonhalmán a teológiai tanulmányai mellett a Tanárképző Intézet hallgatója is volt matematika – fizika szakon áprilisában középiskolai tanári képesítést szerzett.  alapvizsga: magyar nyelv és irodalomból  szaktárgyai: mennyiségtan és természettan  pedagógiából és filozófiából is vizsgázott

8 Tanulmányai a Budapesti Tudományegyetemen  1911 novemberében bölcsészdoktori oklevelet nyert filozófiából mint fő-, elméleti fizikából és pedagógiából mint melléktárgyakból.  1912-ben a logikát és filozófiát, elektromos elméletét, kísérleti természettant, fény- hőelméletet is tanult.  Eközben a Műegyetemen „Elektromos és mágneses mérések” tárgyat tanulta.

9 Tanári állásai  Komárom – bencés gimnázium  Esztergom  Kőszeg  Komárom (csehszlovák hatóságok 1925-ben magyar állampolgársága miatt eltiltották a tanítástól)  Pápa  Győr  Budapest - bencés gimnázium

10 Egyetemi magántanár  1921-ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá képesítette a természettudományok ismerettana tárgyból.  1926 – ismerettan és logika  lélektan és kísérleti pedagógia

11

12 Munkássága  Kezdetben a logika és értékelmélet filozófiai problémái foglalkoztatták.  Az 1930-as évektől egyre inkább lélektannal foglalkozott, ezen belül is gyermeklélektannal.  1933-ban kapta meg a egyetemi nyilvános rendkívüli tanári kinevezést.  1937-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti karára került.

13

14 A normák alkonya  Ma is aktuális politológiai, filozófiai tanulmány, március 21-én került felolvasásra. Néhány gondolat belőle:  „Az újkor legtöbb szellemi és társadalmi mozgalmában megtaláljuk ezt a norma–ellenes irányzatot. A XIX. század liberalizmusa szintén ennek egyik megnyilvánulása. A liberalizmus nem más, mint harc a normák ellen, törekvés arra, hogy a normákat a minimumra redukálja.” Az újfajta „izmusok” nem új esztétikai elveket találtak ki, hanem inkább tagadása minden esztétikának, lázadások az esztétika normái ellen. Nem az ember alkalmazkodik az elvekhez, hanem az elveket alkalmazzák az emberi törekvésekhez.”

15

16 Mi és mások Nagyon jelentős munkája e terjedelmes mű. Könnyen érthető, világos, a lehető legolvasmányosabb ön- és emberismereti könyv. Ma is helytálló nevelési elvekkel! Több alkalommal is kiadták. Részlet a mű bevezetőjéből: „A mindennapi élet lélektana Mindenkinek van egy elválhatatlan örök társa, aki végigkíséri az életen a bölcsőtől a sírig: saját maga. Mégis mennyire ismeretlen marad ez a kísérő. Soha egy pillanatra sem szakadhatunk el önmagunktól és egy hosszú élet sem elég, hogy igazán megismerjük magunkat. Az ember nem ismeri jól sem a testét, sem a lelkét. Ha valamit nagyon alaposan ismerünk, arra azt szokás mondani: úgy ismerem, mint a tenyeremet. Nos, az ember ezt nem mondhatja, mert tulajdonképpen a saját tenyerét sem ismeri. Pedig ez testének az a része, amelyet valóban legtöbbször lát. Ez a könyv nem a lelki élet nagy kérdéseit tárgyalja, csak a mindennapi élet apró dolgait. Célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a jelentékteleneknek látszó kis jelenségekre, amelyek mellett a legtöbben elhaladnak, anélkül, hogy tudomást vennének róluk. Hogy hozzászoktasson bennünket saját magunk és mások elfogulatlan megfigyeléséhez.” További részlet: „mi vagyunk, akik vagyunk, de Isten is ugyanaz, Aki Volt, Van, Lesz – mert Ő a VAGYOK, Aki a tenyerén hordja ezt a bűnökben és vérünkben pörgő Földet, az irgalmas és könyörületes Atya, a szeretet Istene Akit lélekben és igazságban lehet imádni! Aki önmagunk elől is megvéd bennünket és Földünket. Ezt a közös „űrhajót”, amiben csak békében és együtt – és Vele – lehet utazni. Áldassék az Ő szent neve”

17

18

19 Szegedi évek Bognár Cecil Pál beérkezett tudósként, országszerte ismert pszichológusként került a szegedi egyetemre szeptember 13-tól nevezték ki a szegedi egyetem nyilvános rendes tanáraként a Lélektani Intézet vezetőjének ben nyugdíjazták, de az intézet vezetésétől és az egyetemi oktatástól már a fordulat évében eltiltották. Szegeden, majd Pannonhalmán élt. Badacsonyi szőlőjében gyakran látott vendégül híres írókat. A régi humanisták életművészetéhez hasonlított az életstílusa.

20

21 Tudományos munkássága  Közéleti tevékenysége nagyon szerteágazó volt. Tagja volt:  a Szent István Akadémiának 1921-től,  a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek 1928-tól,  a Magyar Pedagógiai Társaságnak 1931-től,  a magyar Psychológiai Társaság társelnöke,  Aquinoi Szent Tamás Társaság rendes tagja,  Magyar Filozófiai Társaság rendes tagja,  A Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság Gyermekpszichológiai Szakosztály elnöke között, majd ügyvezető elnöke között. Minden lehetőséget megragadott az érdeklődők tanítására, nevelésére:  Szakfolyóiratokban, szépirodalmi lapokban körülbelül 150 cikket írt.  A Rádióban, tudományos társaságokban, szabadegyetemeken 155 előadást tartott.  A pécsi és a szegedi jogi karon is tartott előadásokat rendszeresen a bölcsészetkari előadásain kívül.  Tudományos műveit legtöbbször egyenesen írógépbe diktálta. Könnyed, gyors áttekintés, majd világos, egyszerű megformálás jellemezte szellemi életét.

22 Az igazi tudomány tiszteletét, szenvedélyes szeretetét mesterien tudta felébreszteni a tanítványaiban. A kimondott szó, ígéret, lelkiismereti ügy volt számára, nagyon komolyan vette. Neheztelt, ha valaki a neki tett ígéretét nem tartotta be. Szavai mindennél többet elárulnak önmagáról: „Soha önmagamtól elragadtatva nem voltam, sőt a szükséges megelégedettség is ritka vendég volt nálam; ezért irtóztam az önelégült emberektől, s tudatosan a legegyszerűbb emberrel szemben sem éreztettem fölényt. Sem a tudós, sem a művész belső élete nem közelíti meg Jézusét. A gyarló ember iránti részvéte emberfeletti. Néha erősen tudok bízni abban, hogy nekem is megbocsájt.” – mondta egyszer a pannonhalmi bástya padján ülve, ahova mindig is kívánkozott, s ahol június 28- án halt meg.

23


Letölteni ppt "Csepreg, 1883. január 24. Pannonhalma, 1967. június 28. Bognár Cecil Pál."

Hasonló előadás


Google Hirdetések