Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm.

Az előadások a következő témára: "Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm."— Előadás másolata:

1 Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek
Erich Fromm

2 Tájékozódási keret és Célok
Ember alapvető szükséglete Támpontot, keretet ad az élethez Formái lehetnek pl. mágia, vallás Célokhoz szükség van tárgyra A tárgy összesíti az ember erőit egy cél felé Formái lehetnek pl. vagyongyűjtés, hatalom Tájékozódási keret strukturált belső kohézióval rendelkező világkép  az ember benne elfoglalt helye  a természeti és társadalmi világról alkotott térkép. szükséges a céltudatos és következetes viselkedéshez, tájékozódáshoz. Összes fogalmaink egy általánosan elfogadott tájékozódási kereten alapulnak. Minden kultúrában és már gyermekkortól létezik. Fromm a koheziv tájékozódási keret iránti ellenállhatatlan szükséggel magyarázza (a vezetők szuggesztivitásán túl) az irracionális nézetek követését. Odaadás A tájékozódási keret nem elég  szükség van egy olyan tárgyra, amely iránt odaadása maximális és törekvéseinek középpontjában áll.  erőit egy célra fókuszálja, kiemeli a bizonytalansággal és kételyekkel teli izolált létből  értelmet ad életének.

3 Gyökerezettség Az ember fogantatásától szimbiózisban él anyjával
Elválasztás után szükség van új érzelmi kapcsolatokra Új kapcsolatok lehetséges formái: - szereti társait - szimbiotikusan kapcsolódik - önmagához ragaszkodik (nárcizmus) Születés előtt és annak pillanatában szimbiotikus kötődés az anyához  ezt a fizikai kötődést folyamatosan felváltja egy érzelmi kötődés. (Mély vágyódás marad fenn az eredeti kötelékek fenntartására vagy egy abszolút védelmet és biztonságot adó állapot megtalálására). Azonban az énnek csak két lehetősége van: fenntartja a regresszió iránti vágyát és szimbiotikus függőség valamivel (anya, természet, föld, isten, nemzet, állam stb.) előre lép és „új gyökeret ereszt”. Ha egyiket sem tudja megtenni  kizárólag önmagához viszonyul  nárcizmus.

4 Egzisztenciális szakadék
Egység Egzisztenciális szakadék Ember újra egységet kíván teremteni (önmagán belül, környezettel) Egység újrateremtésének kudarcra ítélt formái: Tudat érzéstelenítése (drog, böjt, tánc..) Azonosul egy állattal (totem) Szenvedély (hatalom, vagyon...) Az ember önmagán belül illetve önmaga és a természet között teremt egységet, az egzisztenciális szakadék megszüntetése céljából. Az egység újrateremtésének módjai („elfelejteni önmagamat”): a tudat érzéstelenítése (révület, extázis  drogok, orgiák, böjt, tánc, egyéb rituálék segítségével egy állattal azonosulás, az elveszett harmónia visszanyerésére (totem) összes energiáját egy mindent felemésztő szenvedélynek rendeli alá (destrukció, erő, hatalom, hírnév, vagyon) vallások  nem az állati létre történő regresszióval  teljes emberré válással (önmagán belüli, ember-természet, ember-ember egység).

5 Egység Egység újrateremtésének sikeres módja:
Átélni az egység élményét teljes emberré válás Egység 3 területen: Emberen belül Ember - környezet között Ember – embertársai között

6 „Létezem, mert képes vagyok hatni.”
Hatékonyság „Létezem, mert képes vagyok hatni.” Az embernek szükségünk van az effektivitás élményére Gyermek: - okként való létezés öröme (Groos, 1901) h gyermek: „Én csinálom..” (Schecter, 1968) Felnőtt: - szerettekből mosoly kiváltása - fizikai, szellemi, művészi munka vagy - mások feletti hatalom (hódítás, kínzás..) A tehetetlenség érzésének elkerülése érdekében a „valamire való képesség”, a „másokra hatni tudás” érzete.  Végső soron a létezés bizonyítéka ”Létezem, mert képes vagyok hatni.”  a gyermekek játékának alapvető motívuma: „az okként való létezés öröme” (Groos, 1901.). Különös érdeklődés az olyan tárgyak iránt, amelyekre saját mozgásával hatni tud (Piaget, 1952.) Az ember alapvető motívumai: kompetencia és effektancia (White, 1959.)

7 Ingerlés és Serkentés Idegrendszerünknek folyamatosan szüksége van ingerlésre (Szecsenov, 1863) az ember sóváran keresi az ingereket 2 féle inger-válasz: - egyszerű inger - aktiváló inger az emberi szervezetnek szüksége van az ingerlés és a serkentés bizonyos mennyiségére éppúgy, mit a pihenésre.

8 Ingerlés és Serkentés Egyszerű inger Aktiváló inger (pl. életveszély)
van reagálás, de nincs cselekvés gyakori ismétlésnél csökkenő hatás izgalom elérésének könnyebb módja destruktivitás, kegyetlenkedés egyik háttérfaktora Aktiváló inger (pl. regény elolvasása) aktív válaszadás akire az inger hat újul, gazdagodik türelem, figyelem kell hozzá produktivitás, kreativitás egyik faktora

9 Krónikus depresszió és unalom
Ingerlés és unalom szempontjából 3 féle embertípus: Képes produktívan válaszolni az aktiváló ingerekre Krónikus unatkozó >> állandó szüksége van egy változó egyszerű ingerre Krónikus depressziós >> képtelen normál ingerlésre izgalmi állapotba kerülni

10 Karakter struktúra Emberi létben gyökerező szükséglet
ok: emberi viselkedést kevésbé határozzák meg ösztönök emberi karakter = hiányzó ösztönök pótléka Az ember karakterének megfelelően „ösztönösen” cselekszik

11 Karakter struktúra Kialakulásának háttere biológiai:
- ember nagyon eltérő környezeti feltétel mellett élt - ehhez képest kevés genetikai alkalmazkodás Megoldás: viselkedés alakítása az adott környezethez Szociális karakter

12 Karakter struktúra Előnye:
- az ember az energiát az adott társadalom működtetésének megfelelően használja Hátránya: Destruktív és szadisztikus szenvedélyeket is a karakter szervezi szadisztikus karakter szadisztikus impulzusok állandóan aktívak