Az óvodáskorú gyermek.

Az előadások a következő témára: "Az óvodáskorú gyermek."— Előadás másolata:

1 Az óvodáskorú gyermek

2 Fejlődés Öröklés Érés (biológiai program). A gyermek első éveiben jelentősebb Tanulás (kölcsönhatás a környezettel). Anyanyelv elsajátítása után veszi át a vezető szerepet. Fejlődés: spirálszerű, szakaszos folyamat

3 Fejlődési szakaszok Méhen belüli fejlődés Csecsemőkor Kisgyerekkor
Óvodáskor Iskoláskor Serdülőkor Ifjúkor Felnőttkor időskor

4 Fiziológiai és pszichikai fejlődés üteme eltér
A különböző pszichikus funkciók fejlődési üteme is eltér▼ Koegzisztencia törvénye ( túlterhelés elkerüléséért) Átmenetek, átfedések a szakaszok között

5 Testi sajátosságok Óvodáskor vége: első alakváltás
Csontrendszer: megerősödőben, porcos szövetek ! Helyes testtartás! Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások írás! Még ellenjavallt.

6 Idegrendszer: Idegsejt-csoportok differenciálódása Mielinizáció
Agytömeg 6 éves korra szinte eléri a felnőttét: nagy oxigén-igény Serkentés-gátlás → nagy mozgásigény, szabad levegőn

7 Testséma kialakulása (testi én-kép)
Tapintásos, vizuális, motoros, viszceroceptív úton Ritmusérzék fejlődése (ritmus: időbeli tagolódás mozgásban, énekben, beszédben, belső ritmus) Egyensúlyérzék alakulása

8 Feladataink az óvodáskorú gyermek testi fejlesztésével kapcsolatban
Mozgásigény kielégítése Pihenés biztosítása Helyes táplálkozás Tisztaság Egészségmegőrzés

9 Érzelmi sajátosságok Egyéni és társas érzelmek összekapcsoltan
Alapérzelmek vagy elsődleges érzelmek (már csecsemőkorban is) Alapszükségletek kielégítettségének mértékével függenek össze (harag, düh, elégedettség, félelem, szorongás, kíváncsiság, öröm) Óvodáskorban: másodlagos érzelmek (a társas lét következményeként) Pl. Büszkeség, szégyen, zavar, bűntudat, irigység, empátia

10 Érzelmek kontrollálása (nyelvi átfordítás is)
Késleltetés képességének alakulása Akadálytűrő képesség Negatív, kellemetlen feszültségek leküzdése, tűrése Érzelmi intelligencia (EQ) Saját érzelmek felismerése, adekvát kifejezése Az érzelmek kifejezése különböző módozatainak megismerése (felnőtt minta, interakció gyerekkel, szerepjáték)

11 MESE (népmese!) – érzelmek átélésének terepe
Mások érzelmeinek felismerése Együttérzés képessége

12 Társas viselkedés Egyszerű erkölcsi szabályok alapján
Erkölcsi heteronómia Érzelmileg terhelt helyzetben: Feltétlen engedelmeskedés vagy Nyílt ellenszegülés Óvodáskor végén: belsővé vált szabályok, lelkiismereti működés

13 Agresszivitás Nem minden fajtája destruktív (meggondolatlanság, türelmetlenség) Valódi agresszivitás: tudja, hogy mi a viselkedésének következménye a másikra nézve Instrumentális agresszió (vminek a megszerzéséért) Kapcsolati agresszió („nem leszek a barátod”) Verbális agresszió (csúfolódás, fenyegetés) Indirekt agresszió (a célszemély holmiját rongálja)

14 Proszociális viselkedés: támogatás, együttműködés, segítségnyújtás, részvét

15 Értelmi fejlődés sajátosságai
Érzékelés, észlelés Globális észlelés – szinkretizmus Helyes alaklátás: 6/7 éves korban (Bender-próba) Írás/olvasás tanuláshoz: egyszerre észlelni a szót, mint egészet, és differenciáltan: a hangokat, betűket Színfelismerés Térészlelés, téri tájékozódás (9. évben lesz biztonságos) Időészlelés – személyes élményhez kötődik

16 A figyelem Emlékezet Önkéntelen jellegű Elterelhető
Nagy eltérések gyermekenként Emlékezet Inkább az önkéntelen, mint a szándékos Szóbeli emlékezet kezdetben cselekvésbe ágyazottan (pl ritmikus testmozgás) Helyzetek, szövegek érzelmi telítettsége is segíti az emlékezést Vizuális emlékezet jobban működik, mint a verbális → szemléltetés

17 Tanulás: latens, játékban
Gondolkodás: az óvis gyermek nem hibásan, hanem másképp gondolkodik, mint a felnőtt Piaget: asszimiláció és akkomodáció (a 2 egyensúlya: adaptáció) Óvisnál túlsúlyban: asszimiláció („mondjuk, hogy”, „tegyünk úgy, mintha” játékok

18 Gondolkodás formai oldala
Énközpontúság (egocentrizmus) – a gyermek „én”-je fokozatosan leválik a külvilágról Képszerűség Előfogalmak szakasza (tapadás az egyedihez, nincs általánosítás) Nincs elvonatkoztatási képesség (ami van, abban uralkodó az érzelmi szempont) Intuitív jelleg Egyszempontúság

19 A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép
Valóság és képzelet közti határok elmosódottak A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép Világkép: a világ jelenségeit magyarázó elvek rendszere (értékelésmentes) Artificializmus Finalizmus (pl eszünk, mert főztünk) Animizmus Realizmus (pl álom) Mágikus gondolkodás (az ember mindenhatósága)

20 A képzelet Inkább a produktív, mint a reproduktív
Kreativitás csírái: játékban, eredetiségben, változatosságban Kreativitást gátló tényezők: siker vagy teljesítmény orientáltság, a kortársakhoz igazodás túlzott elvárása, kérdezés és felfedezés tilalma, munka és játék merev elhatárolása a gyermek életében