Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kultúra szociológiai fogalma. Kulcsfogalmak A kultúra szociológiai fogalma A kultúra szociológiai fogalma Szükséglet Szükséglet Tárgyi kultúra Tárgyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kultúra szociológiai fogalma. Kulcsfogalmak A kultúra szociológiai fogalma A kultúra szociológiai fogalma Szükséglet Szükséglet Tárgyi kultúra Tárgyi."— Előadás másolata:

1 A kultúra szociológiai fogalma

2 Kulcsfogalmak A kultúra szociológiai fogalma A kultúra szociológiai fogalma Szükséglet Szükséglet Tárgyi kultúra Tárgyi kultúra Normatív kultúra (norma, érték) Normatív kultúra (norma, érték) Szellemi kultúra Szellemi kultúra Tudásszociológia Tudásszociológia Kulturális hierarchiák Kulturális hierarchiák Etnometodológia Tudásszociológia Szubkultúra Ellenkultúra Etnocentrizmus Kulturális relativizmus

3 Fogalmak témák A kultúra meghatározási perspektívája A kultúra meghatározási perspektívája A szükséglet és kultúra. A szükséglet és kultúra. A kultúra dimenziói A kultúra dimenziói

4 A fogalom értelmezései Klasszikus/Konvencionális Klasszikus/Konvencionális Szociológiai/Antropológiai Szociológiai/Antropológiai

5 A klasszikus kultúra meghatározás KLASSZIKUS - a köznapi fogalomhasználatunk is ezt követi KLASSZIKUS - a köznapi fogalomhasználatunk is ezt követi - A szellem magasabb rendű tevékenységei, illetve azok termékei. Megismerési eszmény, minden ami az emberi szellem kiemelkedő terméke. (esztétikailag értékelhető, elvontságában, fogalmiságában vagy érzékletességében számottevő). Megismerési eszmény, minden ami az emberi szellem kiemelkedő terméke. (esztétikailag értékelhető, elvontságában, fogalmiságában vagy érzékletességében számottevő).

6 SZOCIOLÓGIAI. A megélt, a mindennapi cselekvést szabályozó intézményesült cselekvésmódok, hiedelmek és jelentések. A megélt, a mindennapi cselekvést szabályozó intézményesült cselekvésmódok, hiedelmek és jelentések. A szükségleteket meghatározó, azok kielégítési módját szabályozó normák illetve a hozzájuk kapcsolódó értelmezések. A szükségleteket meghatározó, azok kielégítési módját szabályozó normák illetve a hozzájuk kapcsolódó értelmezések.

7 Malinowski „A testi szükségleteket és a környezeti hatásokat, s az azokra adott válaszokat tehát egymás mellett kell tanulmányoznunk” „A testi szükségleteket és a környezeti hatásokat, s az azokra adott válaszokat tehát egymás mellett kell tanulmányoznunk”

8 A szükséglet Durkheim: az ember egy olyan lény melynek szükségletei bővítetten termelődnek újra és nem mindig a szükséglet pusztán biológiai impulzusából eredően. Durkheim: az ember egy olyan lény melynek szükségletei bővítetten termelődnek újra és nem mindig a szükséglet pusztán biológiai impulzusából eredően. „... valószínű, hogy gyakran csak azért lesznek szükségleteink, mert megszoktuk a tárgyat, amelyre vonatkoznak” Durkheim 2001:277 „... valószínű, hogy gyakran csak azért lesznek szükségleteink, mert megszoktuk a tárgyat, amelyre vonatkoznak” Durkheim 2001:277

9 A szükséglet Minden szükséglet mögött fellelhető egy adott biológia igény, impulzus, de a szükségletek nem redukálhatóak ezekre. Társadalmiasultak. Minden szükséglet mögött fellelhető egy adott biológia igény, impulzus, de a szükségletek nem redukálhatóak ezekre. Társadalmiasultak. Tartalmuk konkrét társadalmi- kulturális környezetben alakul ki. Tartalmuk konkrét társadalmi- kulturális környezetben alakul ki.

10 A biológiai szükségletek társadalmiasulása Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki. Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki. Vagyis pl. az éhség extrém helyzetekben állati. Vagyis pl. az éhség extrém helyzetekben állati. Az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó vallási előírások által meghatározott szükségletek befolyásolják az éhség és undor érzetét. Az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó vallási előírások által meghatározott szükségletek befolyásolják az éhség és undor érzetét.

11 A biológiai szükségletek társadalmiasulása A határozott éhségérzet is átcsaphat undorba, ha például egy éhes muzulmánnak disznóhúst ajánlanak. A határozott éhségérzet is átcsaphat undorba, ha például egy éhes muzulmánnak disznóhúst ajánlanak. A fájdalomérzet, fájdalomküszöb illetve a fájdalom érzet következményei is társadalmilag alakíthatóak. Pl. a couvade. A fájdalomérzet, fájdalomküszöb illetve a fájdalom érzet következményei is társadalmilag alakíthatóak. Pl. a couvade.

12 Malinowski: alapvető szükséglet és kultúra 1. Anyagcsere 2. Újratermelődés 3. Közérzet, biztonság. 4. Egyedfejlődés. 5. Egészség. 1. Táplálkozás 2. Család/párkapcsolat 3. Lakás, közösségi tömörülés. 4. Nevelés 5. Higiénia

13 Kultúra – társadalom Egymást feltételező fogalmak Egymást feltételező fogalmak Az elemzői hangsúly a meghatározó. Az elemzői hangsúly a meghatározó. Pl. a monogámia és a monogám család intézménye Pl. a monogámia és a monogám család intézménye Pl. Az apai szerep és a család intézménye és funkciói Pl. Az apai szerep és a család intézménye és funkciói

14 A kultúra összetevői Kognitív, szellemi. Kognitív, szellemi. Anyagi, tárgyi. Anyagi, tárgyi. Normatív. Normatív.

15 Kognitív Az a tudásanyag amely a környező, társadalmi, természeti és természetfeletti valóságról létezik. Az a tudásanyag amely a környező, társadalmi, természeti és természetfeletti valóságról létezik. Technológiák, mint olyan gyakorlati tudás, amely alapján különböző alrendszerek működnek. Technológiák, mint olyan gyakorlati tudás, amely alapján különböző alrendszerek működnek.

16 Etnometodológia tudásszociológia (szociológiai szemléletmód, Harold Garfinkel) például, arra koncentrál: milyen tudás alapozza meg a társadalomban a mindennapi interakcióikat.

17 Szellemi A kultúra értelmezések és a jelentések univerzuma. A kultúra értelmezések és a jelentések univerzuma. Világképek (az emberi lény helye a kozmoszban, az emberi lét értelme). Világképek (az emberi lény helye a kozmoszban, az emberi lét értelme). Társadalmi reprezentációk. Társadalmi reprezentációk.

18 A kultúra mint jelentések / szimbólumok rendszere Ndebele nő, Dél Afrika Pa Dong falu, Nai Soi régió, Thaiföld

19 A tudásszociológia A szociológia nemcsak a tudományos tudást tekinti tudásnak A szociológia nemcsak a tudományos tudást tekinti tudásnak Minden ismeretet amihez az emberek tudásként viszonyulnak, tudásnak kezel. Minden ismeretet amihez az emberek tudásként viszonyulnak, tudásnak kezel. Szociológiai szempontból a különböző világnézeteket nem a tudományokra alapozó világképéhez viszonyítottan értékelik. Szociológiai szempontból a különböző világnézeteket nem a tudományokra alapozó világképéhez viszonyítottan értékelik.

20 Pl. a betegségek oksági struktúrája Naturalisztikus kóroktan Természet Megbomlott egyensúly Betegség

21 Pl. a betegségek oksági struktúrája OKOK Természeti Természeti Természetfeletti Természetfeletti Társadalmi Társadalmi Személyes Személyes BETEGSÉG

22 A tudásszociológia Pontosan ez az a szemlélet amely alapján a sajátos népi tudás felhasználható, és az időben felhalmozott tapasztalatanyagnak azonos értéke lehet az analitikus, tudományos módszerekkel kidolgozott tudásanyaggal. Lásd etnobotanika, népi gyógyászat, stb. Pontosan ez az a szemlélet amely alapján a sajátos népi tudás felhasználható, és az időben felhalmozott tapasztalatanyagnak azonos értéke lehet az analitikus, tudományos módszerekkel kidolgozott tudásanyaggal. Lásd etnobotanika, népi gyógyászat, stb.

23 A tudásszociológia Minden ismeret, ami egy adott társadalmon belül a tudás igényével lép fel és ekként el is ismeri a társadalom egy része. Minden ismeret, ami egy adott társadalmon belül a tudás igényével lép fel és ekként el is ismeri a társadalom egy része.

24 A tudásszociológia vagyis a klasszikus pszichológiai/szociológiai szemléletmódtól eltérően nem külső szempontok segítségével (motivációk, a társadalmi szerkezet kényszerítő hatása, stb.) rendszerezik és értelmezik a viselkedést, hanem azt a sajátos tudást próbálják feltárni, amely alapján az emberek a mások megnyilvánulásait értelmezik és amely alapján a saját cselekvéseiket megtervezik.

25 Anyagi, tárgyi kultúra Tárgyak. Tárgyak. Tárgyhasználat. Tárgyhasználat. Tárgyakhoz való viszonyulás Tárgyakhoz való viszonyulás Mit fejez ki bizonyos tárgyak birtoklása? Mit fejez ki bizonyos tárgyak birtoklása? Szimbolikus fogyasztás fogalma Szimbolikus fogyasztás fogalma

26 Az autó Szocializációs Szocializációs Növekvő mobilitás: kitágított térhasználat Növekvő mobilitás: kitágított térhasználat Státusz- szimbólum. Státusz- szimbólum. Civilizációs vívmány Civilizációs vívmány Izoláció Célirányos beszűkülő térhasználat Fétis Civilizációs kórság

27 Normák Szabályok, Viselkedési modellekké rendszereződött elvek és normák Szabályok, Viselkedési modellekké rendszereződött elvek és normák Szükségletek kielégítése. Szükségletek kielégítése. A társas kapcsolatok során az érintkezési szabályok. A társas kapcsolatok során az érintkezési szabályok. Az én megjelenítése (testtartás, öltözék, távolságok). Az én megjelenítése (testtartás, öltözék, távolságok). Kiszámíthatóság, értelmezés lehetősége. Kiszámíthatóság, értelmezés lehetősége.

28 Normatípusok JOG ERKÖLCS VISELKEDÉSI SZABÁLYOK Váltakozó erősségű és intézményes hátterű szankciók által érvényesülnek.

29 Értékek Absztrakt eszmények, amelyek az érvényes normák mögött meghúzódó, viszonylag konzisztens és koherens trendeket írják le. Absztrakt eszmények, amelyek az érvényes normák mögött meghúzódó, viszonylag konzisztens és koherens trendeket írják le.

30 Értékek Individualizmus és kollektivizmus Individualizmus és kollektivizmus Szabályok, attitűdök, viszonyulások, cselekvések rendszere. Szabályok, attitűdök, viszonyulások, cselekvések rendszere. Konkrét normákban, kulturális eszköztárban és viselkedési modellekben testesülnek meg. Konkrét normákban, kulturális eszköztárban és viselkedési modellekben testesülnek meg.

31 Értékek Motívumképző funkciójukkal befolyásolják a viselkedést. Célértékek: Célértékek: a cselekvést jelölik ki. Eszközértékek: Eszközértékek: Minősítik a cselekvést. Max Weber

32 A kultúra egység Margaret Mead: a kultúra alapvetően egy koherens egység. A felszíni vátozatosságon túl olyan egységes és általánosult gyakorlatok és jelentések vannak (kulturális modellek) amelyek meghatározzák az illető kultúrában szocializált egyéni személyiségekre. Margaret Mead: a kultúra alapvetően egy koherens egység. A felszíni vátozatosságon túl olyan egységes és általánosult gyakorlatok és jelentések vannak (kulturális modellek) amelyek meghatározzák az illető kultúrában szocializált egyéni személyiségekre.

33 A kultúra pluralizmus A kultúra pluralizmus Egy adott komplex társadalmon belül több olyan kulturális rendszer (intézményes gyakorlatokban megnyilvánuló, eltérő életmódok és életfelfogások) is létezhet amely feljogosít arra, hogy egy társadalmon belül a kultúrák viszonyairól beszéljünk. Egy adott komplex társadalmon belül több olyan kulturális rendszer (intézményes gyakorlatokban megnyilvánuló, eltérő életmódok és életfelfogások) is létezhet amely feljogosít arra, hogy egy társadalmon belül a kultúrák viszonyairól beszéljünk.

34 Kulturális hierarchiák Magas kultúra (a kultúra klasszikus értelmezése). Magas kultúra (a kultúra klasszikus értelmezése). A középosztály kulturális modelljeihez közel álló minták és kulturális fogyasztás. A középosztály kulturális modelljeihez közel álló minták és kulturális fogyasztás. Népi kultúra, tömeg kultúra, rétegkultúrák Népi kultúra, tömeg kultúra, rétegkultúrák

35 Bourdieu: a kulturális legitimitások hiererchiája A különböző művészeti kifejeződési módok, az egyéni vélemények statisztikai megoszlásától független hierarchia mentén rendeződnek el. A különböző művészeti kifejeződési módok, az egyéni vélemények statisztikai megoszlásától független hierarchia mentén rendeződnek el. Színház – tévé Színház – tévé „Lagzi Lajcsi” – Jazz - Klasszikus zene „Lagzi Lajcsi” – Jazz - Klasszikus zene Vulgáris Ízléses

36 Kultur á lis hierarchi á k Szubkultúra – Olyan értékeket megtestesítő életmód és/vagy jelentésrendszer amely jelentős módon eltér az illető társadalom kulturális mintáitól. Szubkultúra – Olyan értékeket megtestesítő életmód és/vagy jelentésrendszer amely jelentős módon eltér az illető társadalom kulturális mintáitól. A szubkultúrák gyakran látványos formákban (zenei ízlés, öltözködési, testdíszítés, stb.) nyilvánul meg.. A szubkultúrák gyakran látványos formákban (zenei ízlés, öltözködési, testdíszítés, stb.) nyilvánul meg..

37

38 Kulturális hierarchiák Amennyiben egy szubkultúrát a domináns kultúrával szembeni rendszeres ellenállás jellemzi ellenkultúráról beszélünk. Amennyiben egy szubkultúrát a domináns kultúrával szembeni rendszeres ellenállás jellemzi ellenkultúráról beszélünk. Ellenkultúra – Explicit és ideologizált módon megkérdőjelezi a társadalom domináns értékrendjét képviselő kulturális mintákat. Ellenkultúra – Explicit és ideologizált módon megkérdőjelezi a társadalom domináns értékrendjét képviselő kulturális mintákat.

39 Viszonyulás a kulturális pluralizmushoz A saját kultúra az ember második természete, teljes mértékben azonosul vele A saját kultúra az ember második természete, teljes mértékben azonosul vele Többnyire ezen az alapon történik a más kultúrákhoz való viszonyulás. Többnyire ezen az alapon történik a más kultúrákhoz való viszonyulás.

40 Etnocentrizmus Más kulturális jellemzőknek a saját kultúra szempontjából történő értékelése, többnyire hierarchikus terminusokban. Más kulturális jellemzőknek a saját kultúra szempontjából történő értékelése, többnyire hierarchikus terminusokban. Ízléses – Gusztustalan/ Szép – Csúnya Ízléses – Gusztustalan/ Szép – Csúnya Helyes – Helytelen/ Jó - Rossz Helyes – Helytelen/ Jó - Rossz

41 „Tudományos” etnocentrizmus Az európai kultúrkör és civilizáció mint az emberi nem fejlődésének a csúcsa. Az európai kultúrkör és civilizáció mint az emberi nem fejlődésének a csúcsa. Lineáris fejlődési/evolúciós modell. Lineáris fejlődési/evolúciós modell. Civilizált – Primitív/ Fejletlen/ Vad Természeti társadalmak Civilizált – Primitív/ Fejletlen/ Vad Természeti társadalmak

42 Kulturális relativizmus Egy adott kulturális gyakorlatot értelmezni és értékelni csak az illető kultúrán belül lehet. Egy adott kulturális gyakorlatot értelmezni és értékelni csak az illető kultúrán belül lehet. A kultúrák fejlődése nem egy előre megadott modell logikája szerint történik, az ilyen trendek hatalmi viszonyokkal magyarázhatóak. A kultúrák fejlődése nem egy előre megadott modell logikája szerint történik, az ilyen trendek hatalmi viszonyokkal magyarázhatóak.

43 Könyvészet A.G , A.G , A.R A.R Losonczi Ágnes (1977) Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Budapest: Gondolat, pp Losonczi Ágnes (1977) Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Budapest: Gondolat, pp Bourdieu P. (1978) ‘A legitimitások hierarchiája’ in u.ő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Budapest: Gondolat, pp Bourdieu P. (1978) ‘A legitimitások hierarchiája’ in u.ő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Budapest: Gondolat, pp Gans, Herbert J. (2003) ‘Népszerű kultúra és magaskultúra’ in Wessely Anna szerk.: A kultúra szociológiája Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium, pp Gans, Herbert J. (2003) ‘Népszerű kultúra és magaskultúra’ in Wessely Anna szerk.: A kultúra szociológiája Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium, pp

44 K ö nyv é szet Douglas, M. Isherwood B. (2003) ‘A javak használatának változatai’ in Wessely Anna szerk., pp Douglas, M. Isherwood B. (2003) ‘A javak használatának változatai’ in Wessely Anna szerk., pp Levi, Giovanni 2001 Egy falusi ördögűző és a hatalom Budapest: Osiris, pp Levi, Giovanni 2001 Egy falusi ördögűző és a hatalom Budapest: Osiris, pp Malinowski, Bronislaw (1939) A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. Személyiség, szervezet és kultúra in Bohannan, Paul & Glazer, Mark (1997[1988]) Mérföldkövek a kulturális antropológiában Panem – MacGraw-Hill, pp Malinowski, Bronislaw (1939) A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. Személyiség, szervezet és kultúra in Bohannan, Paul & Glazer, Mark (1997[1988]) Mérföldkövek a kulturális antropológiában Panem – MacGraw-Hill, pp *Williams, Raymond (2003) ‘A kultúra elemzése’in, Wessely Anna szerk. pp *Williams, Raymond (2003) ‘A kultúra elemzése’in, Wessely Anna szerk. pp.33-40

45 K ö nyv é szet * Somlai Péter (1997) Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata Corvina, pp * Somlai Péter (1997) Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata Corvina, pp *Durkheim, Émile (2001) A társadalmi munkamegosztásról Budapest: Osiris Kiadó,pp *Durkheim, Émile (2001) A társadalmi munkamegosztásról Budapest: Osiris Kiadó,pp *Mannheim Károly 2000 Tudásszociológiai tanulmányok Budapest: Osiris Könyvtár, pp *Mannheim Károly 2000 Tudásszociológiai tanulmányok Budapest: Osiris Könyvtár, pp


Letölteni ppt "A kultúra szociológiai fogalma. Kulcsfogalmak A kultúra szociológiai fogalma A kultúra szociológiai fogalma Szükséglet Szükséglet Tárgyi kultúra Tárgyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések