Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológiatörténet 8. óra A viselkedéselmélet kibontakozása és virágkora Pléh Csaba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológiatörténet 8. óra A viselkedéselmélet kibontakozása és virágkora Pléh Csaba."— Előadás másolata:

1 Pszichológiatörténet 8. óra A viselkedéselmélet kibontakozása és virágkora Pléh Csaba

2 A viselkedésről sokfélén A behaviorizmus előfutárai és társadalmi háttere: a nagyvárosi élet Watson programja: objektivizmus A behaviorizmus kiegészítő vonásai Nyelv és társas viselkedés a korai behaviorizmusban A neobehaviorizmus és a pozitivizmus Neobehaviorista iskolák: Skinner, közbülső változók, térképek és mozgások

3 A behaviorizmus előfutárai Német objektivizmus Motoros elméletek a tudatról Orosz reflexiskolák

4 Az orosz reflex múlt Behtyerev: a társas élet is reflexes Pavlov: az élettan mindent fel fog ölelni Kornyilov: a viselkedés alapú lélektan Blonszkij. „új tudomány” a viselkedéstan

5 A viselkedés a tudat helyett A tudat motoros elméletei: Szecsenov, Posch A conduct tudománya: ösztönalapú viselkedéstan MacDougall

6 A behaviorizmus típusai Ontológiai: csak motoros viselkedés van Módszertani: csak az objektíven leírható lehet a tudomány tárgya Filozófiai: minden eltűnik, ami viselkedéssé „tehető”

7 John Watson radikalizmusa A radikalizmus értelme: nem foltozgatunk, kiiktatjuk a homályt Miért elégedetlen a funkcionalizmussal? A gondolkodás: redukált viselkedés. Periférializmus: csak végrehajtó működésekről beszélünk  belső beszéd, relaxációs terápiák Elementarizmus: végső soron minden reflexekre lesz visszavezethető Tanulás elve: a legfontosabb a viselkedés változtathatósága  egyetemes tanulási elvek Környezet elvűség: az öröklött eltéréseknek nincsen szerepük

8 John Watson csillaga és élete A vidéki fiú Chicagoban Johns Hopkins: a csecsemőkutató Raynerrel Kiebrudalás az akadémiai világból A hirdetésipar csillaga Az örök cowboy

9 A viselkedés diverzifikációja és a fejlődés Watson szerint

10 A behaviorizmus kiegészítő elvei Periférializmus: csak végrehajtó működésekről beszélünk  belső beszéd, relaxációs terápiák Elementarizmus: végső soron minden reflexekre lesz visszavezethető Tanulás elve: a legfontosabb a viselkedés változtathatósága  egyetemes tanulási elvek Környezet elvűség: az öröklött eltéréseknek nincsen szerepük

11 A kis Albert félelemkondicionálási kísérlet WViaXw&feature=relatedhttp://www.youtube.com/watch?v=M2Ns3 WViaXw&feature=related

12 Kis Albert

13 A Watson modell hangsúlyai

14 A behaviorizmus társadalmi mondanivalója és talaja Az optimizmus: a lélektan a társadalmi reform eszköze. Antroponómia. Psychonomic Society, 1959-től Az ember korlátlan megváltoztathatósága, kudarccsökkentés, roosevelti reformok A városiasodás: a soknemzetiségű és kultúrája nagyváros, nincsen közös múlt, csak a viselkedés számít. Ennek orosz változata: a kolhozosított paraszt. Mi benne a maradandó: az optimizmus az objektivizmus

15 A Watson modell hangsúlyai

16 A neobehaviorizmus megjelenése neobehaviorizmus Kölcsönhatás analízis és Gestalttal Operacionalizmus neopozitivizmus Szaporodó bonyolult Latens. tanulás

17 A neobehaviorizmus fajtái Leíró, Skinner Kép, inger oldali, Tolman Válaszoldali Hull Szmbolikus Mowrer, Miler

18 A tudományelméleti hatás Operacionalizmus: ami mérhető, létezik. Korlátozó és felszabadító gondolat. Mérési fajták: Stevens skálái. Leíró és elméleti kijelentések viszonya: a pszichológiai elmélet építkezése. A pozitivizmus nyelvi fordulata: az üres kifejezések kritikája a pszichológiában: A Bécsi Kör hatása. Carnap szerepe Verifikáció és falszifikáció: Carnaptól Popperig

19 Stevens ( ) és a pszichológiai mérés

20 Stevens és a tudományok tudománya 1. A tudomány racionális és empirikus elemeit először szétválasztják, majd egy pozitív, kidolgozható tervnek megfelelően újrarendezik. 2. Vizsgálatunkban a tudomány művelőiről a munka termékeiből. a kész állításokból. indulunk ki, s nem élményeiből. 3. A pszichológus azokat a törvényeket dolgozza ki, melyeknek megfelelően különböző ingerek azonos reakciókat váltanak ki.

21 Operacionalista elvek

22 A neobehavioristák Skinner Tolman Hull

23 A közbülső változó Tolman

24 A pszichológiai operacionalizmus

25 Meehl-McCorqurdale Közbülső változók: lefordíthatóak az objektív nyelvezetre Hipotetikus konstrukció: elméletibb, spekulatívabb.

26 A kétféle kondicionálás elvei Egyetemesség, kevés elv keresése Egy van vagy több ? Állat és ember. A patkánynak dedikálás O.H. Mowrer

27 Hull rendszere

28 Tolman térképei és elvárásai

29 Skinner radikalizmusa Mindez menekülés a laboratóriumból. Menekülés a belső emberhez, a fiziológiához s a matematikához. Leíró behaviorizmus: a tanulás egyetemes törvényei Társadalmi utopizmus: verbális kondicionálás elvei. Tényleg van nem észlelt verbális kondicionálás? W. Brewer kritikája

30 A viselkedés és a megismerés zárójelezése Nyelv és társas viselkedés a korai behaviorizmusban A neobehaviorizmus és a pozitivizmus Neobehaviorista iskolák: Skinner, közbülső változók, térképek és mozgások Az átmenet a behaviorizmus és a kognitív mozgalom között: operacionalizmus, belső kódolás

31 Chomsky-Skinner vita Amikor a viselkedés egyedül a feltételek produktuma, semmi olyat nem figyelhetünk meg, ami a terv követésének vagy a szabályok alkalmazásának volna minősíthető. Azt mondani, hogy egy nyelvet tanuló gyermek bizonyos értelemben megalkotta a nyelvtant a maga számára (Chomsky, 1959), éppoly félrevezető, mintha azt mondjuk, hogy egy kutya, amelyik megtanulta elkapni a labdát, bizonyos értelemben megalkotta a mechanika tudományának releváns részét. A megerősítő feltételekből szabályok vonhatók le mindkét esetben, és ha egyszer léteznek, felhasználhatók mint vezetők. A feltételek közvetlen hatása ettől eltérő természetű.” (Skinner, 1963/1972, 126.)

32 A neobehaviorizmus további lazulása Hebb: a biológiai realitás felé, tanulás és idegrendszer. Etológiai modellek. Közvetítő tanulási modellek: Kendler és mások, egyre komplexebb közvetítő folyamat láncolatok, de még viselkedés. N. Miller. Bandura: viszcerális és szociális tanulások, releváns tanuláselmélet Osgood: mozgásos belső világ és szimbolikus viselkedési dinamika

33 Két fontos indítója az újításnak O. H. Mowrer ( ) : remény és Aggódás összekapcsolása a helyzetekkel Szimbolikus tanulás D. O. Hebb ( ) Neurális hálók Etológia Aktivációs elmélet

34 Néhány csillag Neal Miller ( ) Társas tanulás Motivációs elmélet, megerősítési elvek Biofeedback és pszichoszomatika Albert Bandura (1929) társas tanulás Utánzás Méádiahatás

35 Grastyán Endre ( ) és Hebb öröksége Az idegrendszeri magyarázat az etológián keresztül kap lehorgonyzást Az aktivitás és önmozgás jelentősége A neurobiológia és a pszichológia egymástól tanul

36 Osgood felfogása a viselkedés meghatározó szintjeiről Reprezentatív mediációOsgooddal Ljubljanában

37 Egy példa a szimbolikus dinamikára: A szemantikus differenciál

38 Alternatív behavioristák Joe McGuigan: motoros elmélet és relaxáció G. Claridge: személyiség viselkedéses elmélete

39 A neobehaviorizmus további lazulása Hebb: a biológiai realitás felé, tanulás és idegrendszer. Etológiai modellek. Közvetítő tanulási modellek: Kendler és mások, egyre komplexebb közvetítő folyamat láncolatok, de még viselkedés. N. Miller. Bandura: viszcerális és szociális tanulások, releváns tanuláselmélet Osgood: mozgásos belső világ és szimbolikus viselkedési dinamika


Letölteni ppt "Pszichológiatörténet 8. óra A viselkedéselmélet kibontakozása és virágkora Pléh Csaba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések