Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés Közgazdaságtan: Annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy: - az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés Közgazdaságtan: Annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy: - az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló."— Előadás másolata:

1 Bevezetés Közgazdaságtan: Annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy: - az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló - alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy - különböző árukat termeljenek - elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között, a folyó vagy jövőbeni fogyasztás céljára.

2 Bevezetés a közgazdaságtanba Közgazdaságtan Elméleti közgazdaságtanGyakorlati közgazdaságtan 1. Makroökonómia1. Vállalati gazdaságtan 2. Mikroökonómia2. Marketing 3. Nemzetközi gazdaságtan3. Vállalati pénzügyek 4. Elmélettörténet4. Számvitel stb.

3 Bevezetés a közgazdaságtanba A pozitív közgazdaságtan a gazdasági tények, körülmények, viszonyok leírásával foglalkozik. Mekkora ma a munkanélküliségi ráta? Hogyan hat a magasabb szintű munkanélküliség az inflációra? Hogyan befolyásolja majd a benzinadó kivetése a benzinfelhasználást? Olyan kérdések ezek, amelyek csak akkor válaszolhatók meg, ha a tényekhez folyamodunk segítségért. Akár könnyűek ezek a kérdések, akár nehezek, mind a pozitív közgazdaságtan birodalmába tartoznak. A normatív közgazdaságtanban szerepe van az etikának és az értékítéletnek is. Mekkora az infláció, amelyet még el kell viselnünk? Helyes-e, ha az adóztatás megkopasztja a gazdagokat, hogy segíthesse a szegényeket? Helyes-e, ha a védelmi kiadások évi 3 vagy 5, vagy 10 százalékkal nőnek? Olyan kérdések ezek, melyek mélyen gyökerező értékeket vagy erkölcsi ítéleteket tartalmaznak.. Lehet róluk vitatkozni, de sohasem dönthetők el a tudomány segítségével vagy a tényekre való hivatkozással. Egyszerűen nincs jó vagy rossz válasz arra a kérdésre, hogy mekkora legyen az infláció, mekkora szegénység igazságos, vagy milyen szintű védelemre van szükségünk. Ezeket a kérdéseket politikai választás útján döntik el.

4 Bevezetés a közgazdaságtanba  Szubjektivitás  Planck: „Valamely új tudományos igazság nem úgy szokott győzelemre jutni, hogy az ellenfelek meggyőzetnek, és kijelentik, hogy megtértek, hanem inkább úgy, hogy az ellenfelek lassanként kihalnak, és a felnövekvő nemzedék már eleve hozzászokik az igazsághoz.”

5 Bevezetés a közgazdaságtanba A közgazdaságtan eszköze a modellezés (a modell sohasem azonos a valósággal) Módszere az ellenőrzött kísérlet (ceteris paribus elv) Buktatói: 1.„Post hoc típusú következtetés „A” esemény a „B” előtt van  „A” oka „B”-nek 2.Összetétel hamissága Egy részre vonatkozóan igaz  az egészre igaz 3.A törvények az átlagra vonatkoznak

6 Bevezetés a közgazdaságtanba Mérés GDP – Bruttó belföldi termék / Belföldön realizált jövedelem GNP – Bruttó hazai termék / Belföldiek által realizált jövedelem

7 A gazdaságszervezés alapvető problémái A gazdaságszervezés alapvető kérdései Mit termeljenek? Hogyan termeljenek? Kinek termeljenek?

8 A gazdaságszervezés alapvető problémái Döntéshez kiindulás: Ráfordítás (input)és a kibocsátás (output) Felhasznált termelési tényezőkjavak szolgáltatások 1.munka 2.természeti tényezők 3.tőketényező

9 A gazdaságszervezés alapvető problémái Az alapkérdések megválaszolása társadalmi formánként eltérő Alapulhat:  szokásokon  tervutasításon  piaci viszonyokon (tiszta formában egyik sem működik)

10 A gazdaságszervezés alapvető problémái Alapvetően piaci viszonyok között meghatározó az ár a piac a profitok és veszteségek az ösztönzők Meghatározó jelenség a szűkösség termelési tényezők szűkössége TLH

11 TLH görbe LehetőségekVaj (M tonna)Ágyú (Ezer) A015 B114 C212 D39 E45 F52

12 A gazdaságszervezés alapvető problémái Gazdasági hatékonyság: A termelése csak úgy növelhető, ha B termelése csökken Vaj termelése csak úgy növelhető, ha az ágyúé csökken TLH görbén belül: nem hatékony  kapacitás kihasználatlanság TLH görbén kívül: megvalósíthatatlan kombináció

13 A gazdaságszervezés alapvető problémái TLH görbe változása beszűkülhet: népesség fogyása, természeti katasztrófák, háborúk… kitolódhat: ésszerű beruházás-politikával, új erőforrások feltárásával, új technológiák, találmányok…

14 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, ahol a termelők és a fogyasztók a piacon keresztül lépnek kölcsönhatásba. Tervutasításos gazdaság: olyan gazdaság, melyben az erőforrások elosztását a kormányzat határozza meg, utasítva az egyéneket és a cégeket az állam gazdasági tervei szerinti tevékenységre. Vegyes gazdaság: mindkét módszer megtalálható, aránya változhat.

15 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Piaci mechanizmus Piac (mint koordinátor): a gazdaság olyan bonyolult mechanizmusa, mely az árak rendszerén keresztül spontán módon koordinálja az embereket és az üzleti vállalkozásokat. Piac (mint eljárás): olyan eljárás, melynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét.

16 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban A piac alapkategóriái Kereslet: az a termék és szolgáltatástömeg, amelyet az emberek adott időben, adott árak mellett meg akarnak és meg tudnak vásárolni. Kínálat: az a termék és szolgáltatástömeg, melyet a vállalkozások adott időpontban, adott áron kibocsátanak.

17 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban A piac fő szereplői: - eladó  kínálatot képvisel - vevő  keresletet képvisel A piac fő formái: -fogyasztási cikkek piaca (output piac) -termelési tényezők piaca (input piac)

18 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban HÁZTARTÁSVÁLLALKOZÁS FOGYASZTÁSI CIKK PIAC TÉNYEZŐPIAC

19 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Ár: a termelt mennyiség és a termék iránti igény arányától függ. kínálat > kereslet  ár   termelés   ár   kereslet = kínálat kereslet 

20 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Az alapkérdések megoldása piaci mechanizmusban 1. Mit?  amit keresnek, ott a kereslet   ár   árbevétel > költség  profit    termelés  1. Hogyan? a leghatékonyabb termelési eljárással  költségminimalizálás  profitmaximum. 2. Kinek?  a tényezőpiacon dől el, hogy kinek mennyi jövedelme lesz.

21 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Adam Smith: „láthatatlan kéz” elmélete „láthatatlan kéz” elmélete: Minden egyént, miközben önző módon saját személyes hasznét keresi, mintha egy láthatatlan kéz afelé terelné, hogy mindenki javát szolgálja. automatikusan működő piac De! Piaci kudarcok!

22 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban 1.automatizmus csak tökéletes versenyben működik. Tökéletes verseny ( kompetitív piac) sok eladó, sok vevő Egyik sem jelentős gazdasági erő Ha nincs tökéletes verseny  gazdasági tevékenység a TLH alatt

23 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban 2. Externáliák (külső gazdasági hatás) a) negatív externáliák: a cég nem fizet meg olyan költségeket, amely a társadalomban miatta merül fel b) pozitív externáliák: nem részesedik olyan haszonból, amit másoknak szerez.

24 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban közjavak: bizonyos javakat a piac nem termel ki, hiába lenne rá igény. (költséges, veszteséges, vagy lassan megtérülő – ám társadalmilag szükséges) Pl.: kórház, iskolák…

25 Az ármechanizmus a vegyes gazdaságban Piaci kudarcok  állami beavatkozás

26 A kormányzat gazdasági funkciói hatékonyság igazságosság stabilitás

27 A kormányzat gazdasági funkciói 1. hatékonyság A „láthatatlan kéz” a kompetitív piacot a TLH görbére tereli. De! ha a termelők többsége nem ismeri a legolcsóbb eljárásokat, vagy nem tudja alkalmazni nincs költségminimalizálás  nincs tökéletes verseny

28 A kormányzat gazdasági funkciói Hatékonyság a) tökéletlen verseny Adott piaci szereplő nagy gazdasági súlyt képvisel  képes hatni az árakra  monopolpiac - mesterségesen magas ár - eltorzult kereslet és termelési szerkezet - automatikusan magas profitok  kormányzati szabályozás szükséges az évi LXXXVI. tv. Versenytörvény (pl. fúziókontroll ezt módosító évi LVII. tv.

29 A kormányzat gazdasági funkciói Hatékonyság b) externáliák szabályozása bírságok, kedvezmények, közvetlen előírások

30 A kormányzat gazdasági funkciói Hatékonyság c) közjavak: azok a gazdasági tevékenységek, amelyeket nem lehet alkalmas módon magán- vállalkozásokra bízni. (pl.: honvédelem, közoktatás, egészségügy)

31 A kormányzat gazdasági funkciói 2. Igazságosság Láthatatlan kéz  javak annak, aki a legtöbbet fizet  nagy egyenlőtlenségek  újraelosztás szükségessége

32 A kormányzat gazdasági funkciói 3. Stabilitás Inflációk, válságok  gazdasági károk Eszközei: - költségvetési politika - monetáris politika

33 A kormányzat gazdasági funkciói A vegyes gazdaságok fő jellemzői: A piaci mechanizmus határozza meg az árakat és a kibocsátást Az állam adóztatási, kiadási és szabályozási programja révén hat a piacra

34 További fontos vonások 1. Tőke a) A termelés elsődleges tényezői: (nem gazdasági tevékenység következménye) - a munka (tényezőára: a munkabér) - a föld (tényezőára a járadék) b) t őketényező (maga is gazdasági tevékenység következménye) (tényezőára a kamat)

35 További fontos vonások 2. Specializáció Lehetővé teszi a hatékonyság növelését Következménye - jártasság - takarékosabb eszközfelhasználás Veszélyei - elidegenedés - kölcsönös függőség

36 További fontos vonások 3. Pénzhasználat Pénz: a csere közvetítő eszköze

37 A kínálat és a kereslet alapelemei Modell feltételezés: - kompetitív piac - egy adott termék piaca

38 A kínálat és a kereslet alapelemei Keresleti függvény: az ár és a vásárolt mennyiség összefüggése Keresleti görbe: a keresleti függvény grafikus ábrázolása.  ereszkedő  csökkenő kereslet törvénye

39 A kínálat és a kereslet alapelemei Csökkenő kereslet törvénye: Ha egy jószág árát felemelik (ceteris paribus) kevesebbet keresnek belőle. (Több termék csak alacsonyabb áron adható el.) Okai: 1. Az árak csökkenése új vásárlókat vonz. 2. Minden árcsökkenés többletvásárlásra ösztönöz.

40 A kínálat és a kereslet alapelemei További tényezők: (a görbe eltolódása) 1.A fogyasztók átlagjövedelme: ha növekszik, a görbe eltolódik (azonos ár mellett többet vásárolnak) 2.A piac mérete, a háztartások száma: ha növekszik, (cet. par.) a kereslet is növekszik. 3.Más javak ára és elérhetősége: ha a helyettesítő javak ára növekszik, adott jószág kereslete (cet. par.) nő. 4.Ízlés, preferenciarendszer változása: természetes szükségletek változása, mesterségesen felkeltett igények

41 A kínálat és a kereslet alapelemei Kínálati függvény: egy jószág piaci ára és azon mennyisége közötti összefüggés, melyet a termelők hajlandók kínálni adott áron. Kínálati görbe: a kínálati függvény grafikus ábrázolása.

42 A kínálat és a kereslet alapelemei A kínálat törvénye: emelkedő piaci árak mellett (cet. par.) a termelőknek megéri több terméket a piacra vinni. Oka: a profitmaximalizálás

43 A kínálat és a kereslet alapelemei A kínálati görbére ható egyéb tényezők: (görbe eltolódása) – költség és ár viszonya 1.Technológia fejlődése:  költségek csökkennek, változatlan piaci ár mellett a profit nő  többlettermelés 2.A ráfordítások árának változása: ha csökkennek a ráfordítások (adókedvezmények, szubvenciók)  költségek   többlettermelés 3.A piac monopolizálttá válik: a kibocsátás minden szintje mellett emelkedik az ár Más javak árának hatása: ha valamely más termék ára emelkedik, termelési tényezőket csoportosítanak át, elvonva egy adott terméktől  kínálat csökken

44 Kínálat és kereslet egyensúlya Marshall kereszt: a keresleti és kínálati görbe egy koordináta rendszerben való ábrázolása Piaci egyensúly: azon ár és mennyiség mellett áll elő, mely esetén a vevők által megvásárolni szándékozott mennyiség pontosan megegyezik az eladók által eladásra szánt mennyiséggel. Egyensúlyi ár: az az ár, amely mellett az önként felkínált mennyiség megegyezik az önként keresett mennyiséggel. (D és S metszéspontja)

45 Kínálat és kereslet egyensúlya

46 Piaci automatizmus kompetitív piacon A Marshall kereszt problémái: 1.a ceteris paribus elv 2.elmozdulás a görbék mentén, illetve görbeeltolódás keresletnövekedés  keresett mennyiség növekedés  eltolódás elmozdulás 3.Az egyensúly értelmezése

47 Az aggregált kínálat és kereslet Mikroökonómia: egyes árak és mennyiségek viszonya Makroökonómia: a gazdaság mint egész viselkedését elemzi a gazdasági élet átfogó aggregátumaival.

48 Az aggregált kínálat és kereslet

49 Rövid távon, néhány hónapig vagy évig, az aggregált kínálati görbe emelkedik. Ez az irány azt tükrözi, hogy a cégek mindig számolhatnak néhány olyan ráfordítással, amely rövid távon viszonylag állandó. Ilyenek például a munkaszerződésben rögzített bérek, az épületek bérleti díjai vagy a közszolgáltatások szabályozott ára. Hosszú távon viszont nincsenek ilyen befagyasztott költségű tényezők. A költségek igazodásával mind kisebb és kisebb mértékben reagál a kibocsátás a keresleteltolódásokra, és mind nagyobb mértékben tapasztalható az árak reagálása. A hosszú távú AS görbe így gyakorlatilag függőlegesnek fog bizonyulni.

50 Az aggregált kínálat és kereslet

51

52

53 Makroökonómiai célok A makroökonómiai teljesítményt a piacgazdaságokban négy célegyüttes alapján ítéljük meg:  A reálkibocsátás magas és a szintje emelkedő.  Magas szintű a foglalkoztatottság és alacsony szintű a munkanélküliség, ami jó munkát biztosít magas fizetésért mindazoknak, akik dolgozni szeretnének.  Stabil vagy enyhén emelkedő az árszínvonal olyan viszonyok közt, hogy az árakat és a béreket a szabadpiacok határozzák meg. 4.Stabil valutaárfolyammal és az importot többé-kevésbé ellensúlyozó exporttal jellemezhetők a külgazdasági kapcsolatok.

54 Makroökonómiai célok

55

56 1.Kibocsátás (Output) Bruttó nemzeti termék GNP: egy év alatt előállított összes termék és szolgáltatás tömeg. Nominál GNP – reál GNP Cél: a potenciális kibocsátás elérése Potenciális kibocsátás: a maximálisan fenntartható GNP a munkanélküliség természetes rátája mellett. A munkanélküliség természetes rátája: (kb. 6%) a munkanélküliség azon szintje, amely alatt az infláció nőni kezd, s mely fölött csökkenni. GNP rés: a potenciális kibocsátás és a tényleges kibocsátás különbsége. A javak és szolgáltatások azon becsült mennyisége, mely amiatt vész el, mert a gazdaság elmarad a magas szintű foglalkoztatás melletti potenciáljuktól. potenciális kibocsátás  maximális kibocsátás

57 Makroökonómiai célok 2.Foglalkoztatottság és munkanélküliség magas szintű foglalkoztatottság, alacsony szintű kényszerű munkanélküliség.

58 Makroökonómiai célok 3.Árak és infláció Az árstabilitás fenntartása a szabadpiaci viszonyok között. Árstabilitás: inflációs ráta közel „0” Szabadpiaci viszonyok: árak és bérek a magánpiacon, vagy tárgyalásos alapon történő meghatározása  nem kormányrendelet! Árszínvonal mérése: fogyasztói árindex  CPI (Consumer Price Index) CPI: tipikus városi fogyasztó által vásárolt javak kosarának költségei Inflációs ráta: az árszínvonal változásának mérése 1 év alatt. CPI (idén) – CPI (tavaly) CPI (tavaly)

59 Makroökonómiai célok 4.Külgazdasági politika Stabil valutaárfolyam, s az importot többé-kevésbé ellensúlyozó export Nettó export: export értéke – import értéke

60 Makroökonómiai célok eszközei  Költségvetési politika  Pénzpolitika  Jövedelempolitika (bér és árpolitika)  Külföldi kapcsolatok

61 Makroökonómiai célok eszközei 1.A költségvetési politika, amely a kormánykiadásokból és az adóztatásból áll. A kormánykiadások befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát. Az adóztatás levon a jövedelmekből, és így csökkenti a magánkiadásokat, de kihathat a beruházásokra és a potenciális kibocsátásra is. A költségvetési politika kihat az összkiadásokra, és ezáltal befolyásolja a tényleges reál GNP-t és az inflációt – legalábbis rövid távon. 2.A központi bank által működtetett monetáris politika meghatározza a pénzkínálatot. A pénzkínálat változásai felhajtják vagy lenyomják a kamatlábakat, és befolyásolják a gépekre, az épületekre vagy a hasonló tételekre fordított kiadásokat. A monetáris politika lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GNP-re.

62 Makroökonómiai célok eszközei 3.A jövedelempolitika a kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérséklése érdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és az árak terén érvényesülő irányzatokat. 4.A külgazdasági politika – az árfolyam alakulásába való beavatkozás, a kereskedelempolitika, sőt még a monetáris és költségvetési gazdaságpolitika is – megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacokon, s megakadályozni, hogy az import és az export túlságosan elszaladjon.

63 Makroökonómiai célok eszközei 1.Költségvetési politika kormánykiadások  - meghatározzák az állami és magánszektor arányát  - a GNP fogyasztásának kollektív és magán jellege adóztatás  - csökkentik a keresletet, apasztják a GNP-t  - befolyásolják a potenciális GNP szintjét (adó csökken – GNP nő)

64 Makroökonómiai célok eszközei 1.Költségvetési politika kormánykiadások  - meghatározzák az állami és magánszektor arányát  - a GNP fogyasztásának kollektív és magán jellege adóztatás  - csökkentik a keresletet, apasztják a GNP-t  - befolyásolják a potenciális GNP szintjét (adó csökken – GNP nő)

65 Makroökonómiai célok eszközei 2.Pénzpolitika a pénz kínálatával hat a GNP-re

66 Makroökonómiai célok eszközei 3.Jövedelempolitika (bér és árpolitika) legvitatottabb eszköz infláció leszorítása  pénzkínálat visszafogása  kormánykiadások csökkentése  reál GNP csökken  munkanélküliség nő

67 Makroökonómiai célok eszközei 4.Külföldi kapcsolatok  - árfolyam befolyásolása  - külkereskedelem ellenőrzése - vámok, szubvenciók

68 Makroökonómiai célok eszközei „A makroökonómia magában foglalja a választást az alternatív központi célok között. Az országoknak nem lehet egyidejűleg magas szintű fogyasztásban és gyors növekedésben részük. A magas inflációs ráta csökkentéséhez vagy egy ideig nagyfokú munkanélküliséget és alacsony szintű kibocsátást kell elviselni, vagy arra van szükség, hogy a kormányzat bér-ár politikával avatkozzon be a szabadpiacok működésébe. Többek között ezek azok a nehéz választások, amelyekre a makroökonómiai politika irányítói minden országban rákényszerülnek.”

69 A nemzeti kibocsátás mérése GNP – az aggregált gazdasági teljesítmény összefoglaló mércéje GNP = az összes fogyasztási és beruházási javak, valamint kormányzati vásárlásoknak az együttes pénzértékével GNP reális megítéléséhez ki kell küszöbölni az inflációt (GNP deflátor) Reál GNP =nominális GNP/GNP deflátor (árindex)

70 A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti termék (GNP) két mércéje: -Termékáramlás -Jövedelemáramlás 1.Termékáramlással kifejezve: GNP mint végtermék kiáramlás (végső javak és szolgáltatások mennyisége * azok ára) 2.Jövedelemmel kifejezve: azon tényezőelemek összege, melyek a társadalom rendelkezésére álló végső javak termelésének költségeit képviselik A kétféle megközelítés számszerűen pontosan megegyezik

71 A nemzeti kibocsátás mérése GNP mérleg Gazdasági kibocsátásjövedelmek Javak értékesítéséből: 1.000,-Termelési költségek: bér: 800,- járadék: 100,- kamat: 25,- profit: 75,- Összesen: 1000,-1.000,-

72 A nemzeti kibocsátás mérése A halmozódás elkerülése:  Termék oldalról: a közbülső termékeket nem számolják, csak a végterméket  Jövedelem oldalról: csak a hozzáadott értéket számolják Hozzáadott érték: a cégek eladásai és más cégektől vásárolt anyagok és szolgáltatások különbsége

73 A nemzeti kibocsátás mérése A nemzetgazdasági mérleg részei TermékoldalJövedelem oldal A bruttó nemzeti termék összetevőiA jövedelmek, mint a GNP forrásai Fogyasztás (C)Bér Bruttó hazai beruházás (I)Kamat Kormányzati vásárl.(G)Közvetett adó Nettó export (Ex-Im)Értékcsökenés ProfitGNP – amortizációNNP

74 Beruházások (I=Investment) Beruházás: a folyó fogyasztás feláldozása, a jövőbeni fogyasztás érdekében, fizikai tőkeképzés Bruttó beruházás: pótló és bővítő beruházások összesen Nettó beruházás: bruttó beruházás – értékcsökkenés (tőkefogyasztás) (Csak bővítő beruházás)

75 Kormányzati kiadások (G-Goverment) Nemzeti közös fogyasztás  kormányzati alkalmazottak bére  azon javak, melyeket a magánszektortól vásárol  nem veszik be sem a transzfereket, sem az adósságtörlesztést (a hivatalos kormányzati költségvetésbe beveszik) Nem az adott évben javakra és szolgáltatásokra költött pénz!!

76 Az adók (T=Tax)  A termékáramlás oldaláról lényegtelen, hogy a kormány miből finanszíroz  A jövedelem-költség oldalon bevesszük az adókat, hiszen a jövedelmek elvonása során keletkezik. (A jövedelem tulajdonosok helyett ezt a kormány dönti el.)

77 Import és Export (Im és Ex) Export = belföldiek külföldön realizált jövedelme + külföldi értékesítés Import = külföldiek belföldi jövedelme + külföldiek belföldi értékesítései Nettó export = export – import Az egyenleg értelmezése: - ha „+”, többet adunk el külföldnek, mint amennyit vásárolunk  külföldön ruházunk be  nettó külföldi beruházás - ha „-”, többet vásárolunk, mint amennyit eladunk  külföldiek ruháznak be nálunk

78 A nemzeti kibocsátás mérése Termék oldalról: GNP = Fogyasztás + Beruházás + Kormányzati kiadások GNP = C + I + G GNP = C + (Hazai beruházás + Export – Import) + G GNP = C + I + G + (Ex-Im) Jövedelem (költség oldalról): GNP = Bérek, járadékok, profitok (hozzáadott értéken) + közvetett üzleti adók + amortizáció

79 A nemzeti kibocsátás mérése Fogyasztás C (Consumption) Személyi jövedelem PI (Personal Income) az a jövedelem, amit az emberek kapnak (tartalmazza a személyi jövedelemadókat is) Rendelkezésre álló jövedelem: DI (Disposable Income) az, ami ténylegesen a lakosság kezébe kerül

80 A nemzeti kibocsátás mérése PI – személyi adók = DI Beruházások I = GNP – fogyasztási cikkek Megtakarítás S = GNP – fogyasztásra költött javak (Az állami vásárlásoktól és a részvénytársaságoktól eltekintünk.) I = termékoldalról történő megközelítés alapján számított GNP – C S = jövedelem oldalról történő megközelítés alapján számított GNP – C I=S

81 A nemzeti kibocsátás mérése Ha a kormányzatot és a részvénytársaságokat is bevesszük: Bruttó megtakarítás = nettó szeményi megtakarítás NPS + bruttó üzleti megtakarítás GCS (gross corporate saving) + nettó kormányzati megtakarítás NGS I = NPS + GCS + NGS = S

82 7. Fogyasztás és beruházás A kiadások és megtakarítások hatása az összkibocsátásra: Elemzési eszköz: a fogyasztási függvény Fogyasztási fv.: összefüggést teremt a fogyasztási összkiadások és a fogyasztói rendelkezésre álló jövedelem szintje között. Megtakarítás: a jövedelemnek az a része, amit nem fogyasztanak el. (jövedelem – fogyasztás) Fedezeti pont: ahol sem negatív, sem pozitív megtakarítás nincs.

83 Fogyasztás és beruházás 45  -os segédegyenes: bármely pontjában a fogyasztás pontosan akkora, mint a rendelkezésre álló jövedelem. Fedezeti pont: a fogyasztási görbének az a pontja, ahol metszi a segédegyenest. Fedezeti pont előtt: a fogyasztás nagyobb, mint a rendelkezésre álló jövedelem negatív megtakarítás Fedezeti pont után: a fogyasztás kisebb, mint a rendelkezésre álló jövedelem.

84 Fogyasztás és beruházás Rend. álló jöv.MegtakarításFogyasztás A B C D E F G

85 Fogyasztás és beruházás

86

87 Fogyasztási határhajlandóság: MPC (Marginal Propensity to Consume) ĉ az a többletmennyiség, amelyet az emberek fogyasztásra akarnak költeni, ha 1 dollárnyi többletjövedelemre tesznek szert. a fogyasztási függvény meredeksége Megtakarítási határhajlandóság: MPS (Marginal Propensity to Save) 1 dollárnyi többletjövedelemnek az a hányada, amelyet többlet- megtakarításra fordítunk. MPS = 1 – MPC a megtakarítási függvény meredeksége

88 A nemzet fogyasztása A nemzeti fogyasztás meghatározó tényezői: 1.a rendelkezésre álló jövedelem 2.a vagyon 3.egyéb hatások

89 A nemzet fogyasztása 1.A rendelkezésre álló jövedelem A fogyasztást a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg. Permanens vagy életciklus jövedelem:  Hosszú távú kilátások, az a jövedelemszint, amelyet valaki jó és rossz gazdasági körülmények között átlagosan elér. a fogyasztók döntéseik során ezt mérlegelik  A fogyasztói határhajlandóság MPC meghatározója.

90 A nemzet fogyasztása 2.A vagyon  a vagyonosabb réteg azonos jövedelem mellett is többet fogyaszt  a kevésbé vagyonos visszafogottabb  A vagyon nem változik gyorsan

91 A nemzet fogyasztása 3. Egyéb hatások  pl. adók  magas adókulcsok  megtakarítás csökken  megtakarítások reálhozama (inflációhoz viszonyítva) ha alacsony  megtakarítás csökken  fogyasztás nő.  a társadalombiztosítási rendszer  bőkezű kormányzat  megtakarítás csökken, fogyasztás nő.  Inflációs várakozások  növekvő inflációs várakozás  fogyasztás nő

92 Beruházás Szerepe: 1. változása jelentős hatást gyakorol az aggregált keresletre  a kibocsátásra  a foglalkoztatottságra. 2. tőkefelhalmozáshoz vezet  nő a potenciális kibocsátás  gyorsul a gazdasági növekedés.

93 Beruházás A beruházások formái:  gép, berendezés vásárlás  gyár- és házépítés  járművek A beruházási döntés alapelemei:  bevétel  költség  várakozás

94 Beruházás 1. Bevételek A beruházás pótlólagos bevételt csak akkor hoz, ha több terméket tud előállítani. (Vagy olcsóbban.) A beruházás attól a bevételtől függ, melyet a gazdasági tevékenység általános szintje vált ki. Konjunktúra-ciklus: a gazdasági tevékenység hullámzó teljesítménye, hol konjunktúra, hol recesszió jellemzi

95 Beruházás 2. Költségek Kamatláb a beruházási javak tartósan használhatóak finanszírozásuk gyakran hitelből előnyei:  előrehozható beruházás  saját pénzünket nem kell tartósan lekötni A kölcsönvett összeg költsége: a kamat Kamat: az az ár, melyet egy adott időre kölcsönbe felvett pénzért fizetünk. Kamatláb: a kamat aránya a kölcsönbe felvett összeg  -ában. (Általában 1 évre határozzák meg.)

96 Beruházás 2. Költségek A kamatláb az a mechanizmus, amelynek révén a monetáris politika a modern gazdaságra gyakorolt erőteljes hatást kifejti. A kamatláb nagysága hat a beruházási költségekre: kamatláb   ber. ksg.   ber. kereslet   aggregált kereslet  Belső kamatláb: a beruházás éves hozama a befektetett összeg  -ában. Nettó profit: a beruházás hozama – kamat Adók:  magas profitadó visszafogja a beruházásokat  beruházási adókedvezmény (ITC – Investment Tax Credit)  ösztönöz

97 Beruházás 3. Várakozások  ha a profitvárakozások kedvezőek  beruházási kereslet nő  ha kedvezőtlenek  csökken Beruházási függvény: a kamatlábak és a beruházási kereslet viszonyát ábrázolja

98 Beruházás

99 A beruházási függvény eltolódása:  Kibocsátás: GNP nő  fejlett gazdasági tevékenység → magasabb fogyasztási szint mellett magasabb beruházási szint  görbe jobbra tolódik  Kamatlábak: ha a kamatláb nő  a beruházás költségesebb  egyre több vállalkozásnál lesz a piaci kamat > mint a belső kamat  nem ruház be  a görbe mentén elmozdulás  Adók: ha az adók nőnek, a beruházás azonos kamatláb mellett is költségesebb  nettó profit csökken  beruházási kereslet csökken  a görbe balra tolódik  Várakozások: pozitív várakozás  a beruházási kereslet azonos kamatláb mellett is nő  görbe jobbra tolódik

100 Beruházás A kamatlábak további pontosítása:  Nominál kamatláb: az a , amely a hitelért konkrétan pénzben fizetendő összeget meghatározza.  Reál kamatláb: a nominál kamatláb deflálása az árszínvonal változásával (nominál kamatláb – inflációs ráta = reál kamatláb) A megtakarítási és a beruházási döntések elválnak.  a megtakarító és a beruházó személyileg elválik  más a motiváció is

101 Beruházás Beruházók: üzleti vállalkozások – a kedvező kilátások beruházásra ösztönöznek Megtakarítók: családok, egyének, vállalkozások, nyugdíj alapok, stb. Motivációk:  későbbi vásárlásokra  biztonsági tartalék képzése  további jövedelem szerzése (kamat)  örökhagyás, fösvénység  beruházási szándéktól többségében független elemek  a megtakarítások és a beruházások nem mindig mozognak együtt.

102 8. A kibocsátás-meghatározódás elmélete Kérdés: 1. Miként határozza meg a megtakarítás és a beruházás kölcsönhatása a GNP egyensúlyi szintjét teljes, illetve nem teljes foglalkoztatottság esetén? 2. Miként határozza meg a fogyasztási és beruházási függvény a GNP egyensúlyi szintjét? A kibocsátás meghatározásának kétfajta megközelítése: 1. Klasszikus modell 2. Keynesi forradalom

103 8. A kibocsátás-meghatározódás elmélete 1. Klasszikus modell: az áringadozás szerepét hangsúlyozza a kompetitív piacon  az árak és a bérek mozgása a piacot egyensúlyi állapotba tereli 2. Keynesi modell: az árak és bérek rugalmatlanok, a piacot nem terelik az egyensúly felé.

104 Klasszikus modell működése

105 AS függőleges, mert az árak és bérek rugalmasak  költségek követik az árakat  kibocsátás nem nő Kiindulás: pénzkínálat visszafogása  kamatlábemelés vagy a kormányzati kiadások csökkennek  csökken az aggregált ker.   keresleti fv. Balra tolódik   ugyanolyan áron kevesebb terméket keresnek  túlkínálat  ár   minden ksg csökken  termelés nem csökken  teljes foglalkoztatás  optimális kapacitás kihasználás A gazdaságpolitika nem képes befolyásolni sem a foglalkoztatást, sem a kibocsátást CSAK AZ ÁRSZINTET!

106 Keynesi forradalom

107 Makroökonómiai igazodás: a kiadásoknak a megváltozott körülményekhez való igazodása (nem a rugalmas áraknak és béreknek az igazodása) Keynesi depressziós modell: ha nő a kereslet  nő a kibocsátás  ár nem nő  (árak rugalmatlanok, s vannak munkaerő tartalékok) Következtetések: 1. Egyensúly lehet nagy munkanélküliség mellett is 2. Az aktív kormányzati politika kiemelheti a gazdaságot a munkanélküliségből G   AD jobbra tolódik  Q nő Q1-re

108 A klasszikus és a keynesi modell hatása a gazdaságpolitikára 1. Klasszikus elvet követők: a konjunktúra ciklusok stabilizálása érdekében a kormányzatnak nem kell lépéseket tenni.  recesszió  kormányzati kiadást növelik  AD felfelé tolódik  AS görbe meredek  árak emelkednek, kibocsátás meghaladja a potenciálist  fogyasztási kereslet nő  beruházás csökken 2. Keynesisták: recesszió  G nő  kibocsátás nő  többet lehet beruházásra is költeni

109 Kibocsátás meghatározás – multiplikátor modell Arra keressük a választ, hogy miként határozza meg a fogyasztás és a beruházás kölcsönhatása az aggregált keresletet. Feltétel: 1.korai keynesi álláspont – AS lapos 2.nincs adó, külkereskedelem, kormányzati kiadás, transzfer GNP = DI (GNDI) 3.ár és bérszintek változatlanok A megtakarítási és a beruházási függvénygörbe metszéspontja az az egyensúlyi helyzet, amely felé a nemzeti kibocsátás tart. (a családok szándékolt megtakarításai = az üzleti szervek szándékolt beruházásaival)

110 Kibocsátás meghatározás – multiplikátor modell A tényleges I és a tényleges S ettől eltérhet! 1.Az egyensúlyi pontban: a tények és a szándékok egybeesése esetén sem többlettermelésre, sem termelés visszafogásra nincs ok. 2.Ha a GNP szint magasabb: több fogyasztástól tartózkodnak, mint amennyit a cégek hajlandóak beruházni  kevés vásárló, raktárkészletek felhalmozódnak  visszafogják a termelést (munkások elbocsátása)  GNP csökken 3.Ha a GNP egyensúlyi szint alatt van: kevesebb fogyasztástól tartózkodnak, mint amennyit a cégek beruházni akarnak  készletek optimális szint alá csökkennek  termelés ösztönző (foglalkoztatás nő)  GNP nő

111 Kibocsátásmeghatározás a fogyasztás és a beruházás révén (C + I megközelítés) C + I: a fogyasztók és az üzleti szervezetek szándékolt kiadásainak szintjét mutatja az egyes kibocsátási szinteken Egyensúlyi pont: a szándékolt fogyasztás és beruházások összege pontosan egyenlő az összkibocsátással Igazodási mechanizmus: Ha a tervezett GNP kisebb, mint az egyensúlyi  túlkereslet  raktárkészlet csökken  termelésösztönző  GNP nő

112 Kibocsátásmeghatározás a fogyasztás és a beruházás révén (C + I megközelítés)

113

114 Multiplikátor hatás A beruházások növekedése növeli a kibocsátást és a foglalkoztatottságot, mégpedig önmagánál nagyobb mértékben. A beruházási multiplikátor az a szám, amellyel a beruházások változását meg kell szorozni, hogy megkapjuk az összkibocsátásban bekövetkező változást. Pl.: ha az MPC ¾  a multiplikátor 4  a megtakarítási határhajlandóság reciproka: Kibocsátás változás:

115 9. Költségvetési politika az elméletben és gyakorlatban Milyen hatást gyakorol a kibocsátásra és a foglalkoztatottságra a kormányzat költségvetési politikája? Ha a GNP eltér a potenciálistól makrogazdasági stabilizációs politika költségvetési politika monetáris politika Fő eszközei: 

116 9. Költségvetési politika az elméletben és gyakorlatban Fő eszközei:  javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások (G)  adók, illetve transzferek (T) befolyásolják a kiadások szintjét  ameddig vannak kihasználatlan erőforrások, változtatható a kibocsátás Feltétel:  Keynesi depressziós modell (az árak rugalmatlanok)  Nincsenek üzleti megtakarítások és külkereskedelem GNP > DI GNP = DI + adók (constans adókat tételezünk fel, mely minden jövedelemre azonos)

117 9. Költségvetési politika az elméletben és gyakorlatban Fő eszközei:  javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások (G)  adók, illetve transzferek (T) befolyásolják a kiadások szintjét  ameddig vannak kihasználatlan erőforrások, változtatható a kibocsátás Feltétel:  Keynesi depressziós modell (az árak rugalmatlanok)  Nincsenek üzleti megtakarítások és külkereskedelem GNP > DI GNP = DI + adók (constans adókat tételezünk fel, mely minden jövedelemre azonos)

118 Költségvetési politika az elméletben és gyakorlatban Az adók emelésével a rendelkezésre álló jövedelem (DI) kisebb lesz  fogyasztás visszafogása  ceteris paribus csökken a kibocsátás  munkanélküliség nő táblázat

119 Költségvetési politika az elméletben és gyakorlatban

120

121 G hatása megegyezik I hatásával  az „újrakiadások” láncolatát indítja meg  multiplikátor hatás kiadási multiplikátor = beruházási multiplikátor A javakra és szolgáltatásokra fordított G döntő hatást gyakorol a kibocsátás és a foglalkoztatás szintjére  befolyásolhatja a konjunktúra ciklust  önmaga összegénél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet

122 Az adók hatása Az adók csökkentik az egyensúlyi jövedelmet, de multiplikátor hatásuk kisebb, mint a G multiplikátora. Ha a G-t adókból akarják finanszírozni, egységnyi G növekedéséhez a keresleti görbét -vel kell eltolni. Ha pl. az MPC 0,75  300 G-hez 400 adót kell kivetni. ábra

123 Az adók hatása Az infláció és a munkanélküliség ellen az adózás is bevethető. Adómultiplikátor: MPC × 1 egységnyi G  1 egységnyivel növeli a keresletet 1 egységnyi adócsökkentés  egy része (MPC-szerese) növeli a keresletet, (1-MPC)-szeresét megtakarítják.

124 Takarékossági paradoxon Takarékossági program: a jövedelem minden szintjén növeljék a megtakarításokat  megtakarítási függvény felfelé tolódik  fogyasztási függvény lefele  GNP egyensúlyi szintje csökken Hogyan befolyásolja a takarékosság a kibocsátást? Magyarázat: ha a megtakarítás növekszik, csökken a fogyasztás  üzleti szervezetek nem akarnak beruházni  termelés visszafogása  jövedelem csökken Ha a megtakarítás nő, a jövedelem multiplikált módon addig csökken, míg elég alacsony nem lesz ahhoz, hogy a szándékolt megtakarítás ismét egybeessen a beruházási szándékkal. Következmény: alacsonyabb jövedelem  semmivel sem több megtakarítás és beruházás.

125 Feloldott paradoxon 1.Klasszikus felfogás A takarékosság nem csökkenti a kibocsátást, hanem további beruházást tesz lehetővé. ábra 2. Keynesi depressziós felfogás A takarékosság növelése kibocsátás csökkenést, munkanélküliséget okoz. ábra

126 Költségvetési politika működése Költségvetési politika: az adózás és a közkiadások kialakításának folyamata, melynek célja: a. elősegítse a konjunktúra ciklus kilengéseinek csillapítását b. hozzájáruljon a növekvő, magas foglalkoztatottsági szintű, inflációtól mentes gazdaság fenntartásához

127 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika I. Automatikus stabilizátorok 1. Automatikus változások az adóbevételekben: Progresszív adózás: az adóbevételek a jövedelemnövekedés arányánál nagyobb mértékben növekednek. Ha recesszió van  jövedelmek csökkennek  kormányzati bevétel is csökken  az adócsökkenés 1  MPC- szeresével növeli a fogyasztási keresletet, így az egyensúlyi jövedelem is nő. 2. Munkanélküli segélyek és más transzferek: recesszió  munkanélküliség nő  segélyek folyósítása  kereslet a segélyek 1  MPC- szeresével nő. Az automatikus stabilizátor korlátai: részben csökkentik az ingadozást, de nem 100  -osan  automatizmus kevés

128 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika II. Diszkrecionális költségvetési politika Eszközei:  közmunkák  állami foglalkoztatási programok  transzfer-kifizetési programok adókulcsok

129 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika 1. Közmunkák (háttérbe szorultak) tervek  kidolgozás  esetleg kisajátítás, stb.  hosszú idő telik el, míg ténylegesen munkára, anyagra költenek  addig lehet, hogy konjunktúra lesz  súlyosbítja a helyzetet Csak alacsony hatékonyságú munkára tudnak szervezni. A társadalmilag hasznos munkát konjunktúra ciklustól függetlenül végezni kell.

130 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika 2. Állami foglalkoztatási program Közszolgálat-foglalkoztatási munkaprogram gyorsan beindítható és leállítható. Munkanélküliek foglalkoztatása kb. 1 évre. (Gyakran pazarlóak, s másodlagos jelentőségűek.)

131 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika 3. Jóléti kiadások diszkrecionális transzferkiadási programok (túl az automatikusan ható munkanélküli segélyeken)  Veszélye: a jóléti kiadások fokozása gyakran nem fordítható vissza.

132 Automatikus, vagy diszkrecionális gazdaságpolitika 4. Adókulcsok változtatása Ha a recesszió rövidnek bizonyul, az adókulcsok csökkenése megakadályozza a jövedelmek esését jó eszköznek tűnik De! az adók módosítása parlamenti hatáskör  hosszas procedúra  visszaállításuk recesszió után nehézkes. Ha tudják, hogy átmeneti az adócsökkentés, nem változtatják lényegesen a fogyasztásukat (A permanens jövedelem nem változik jelentősen.)

133 Mekkorák a multiplikátorok A költségvetési politika eszköztárának alkalmazásakor azt is tudni kell, hogy mekkora hatást fejtenek ki pontosan. Statisztikai vizsgálatok alapján különböző értékelések A multiplikátorok kb. 4 hónap után érik el teljes értékük felét. (A fogyasztók késéssel reagálnak.) 2 év után csökken a monetáris hatások miatt. A multiplikátor modell működésénél  eltekintünk a pénz hatásaitól  ha ezeket feloldjuk, a multiplikátor hatás  az árakat befagyasztottuk gyengül

134 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok A gazdasági élet jellemzője a szüntelen ingadozás. expanzió (konjunktúra)  túltermelés  a foglalkoztatottság visszaesik, GNP csökken, infláció csökken  mélypont  lassú megélénkülés  konjunktúra (termelés növekedés)  munkanélküliség csökken  életszínvonal nő  infláció nő  recesszió Konjunktúra ciklus: a kibocsátás, az árak, a kamatlábak, a foglalkoztatottság ciklusos mozgása

135 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok

136 Az aggregált kínálat meghatározó tényezői A fogyasztási szint, az életszínvonal meghatározója a potenciális kibocsátás, és az aggregált kínálat.  tényezőinek kérdésével a „növekedés elméletek” foglalkoznak. A potenciális kibocsátás idővel változik (TLH tágul) A rövidtávú aggregált kínálat  jobbra tolódik  felfelé is eltolódik – mert a költségek is nőnek  a reál GNP lapos, utána meredek (kibocsátás lassul, árak nőnek)

137 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok

138 Miért nő a potenciális kibocsátás? A növekedés forrásai: 1. ráfordítások növekedése (tőke, munka, föld) a technológia fejlődése, hatékonyság javulása

139 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok

140 Ciklikusság és munkanélküliség: Recesszió  megrendelés csökken  kibocsátás visszaesik  munkanélküliség nő Ciklikusság: a GNP rés tágulása és szűkülése (a GNP és a potenciális GNP távolsága) Ha a GNP rés tágul: a GNP távolodik a potenciálistól  kibocsátás csökken  munkanélküliség nő Ha közeledik a GNP a potenciális GNP-hez  munkanélküliség csökken  Okun törvénye: (Arthur Okun, , amerikai) A GNP rés 2  -os csökkenése a munkanélküliségi ráta 1  -os csökkenésével jár. (Ha a GNP csökken 2  -kal, a munkanélküliség nő 1  -kal 6+1  7  -os lesz.)

141 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok Példák: 1.Ha a potenciális GNP évi 3%-kal nő, a reál GNP-t is évi 3%-kal kell növelni  a munkanélküliségi ráta nem változik 2.Ha a potenciális GNP évi 3%-kal nő, de a reál GNP 2 évig nem változik, a lemaradás 6%  a munkanélküliségi ráta két év alatt 3%- kal nő. (Ha eredetileg 6% volt, 2 év alatt 9%-ra nő.) 3. Újonnan megválasztott elnök  10%-os munkanélküliség. Milyen növekedési ütemet kell terveznie, hogy a választási ciklus végére a gazdaságot a potenciális kibocsátás szintjére hozza? Lemaradás a reál GNP-vel kb. 8%-os (munkanélküliségi ráta 4%-kal nagyobb a potenciális GNP szintnél  Okun) Potenciális GNP növekedés évi 3% Lemaradás lefaragása +évi 2% Összesen évi 5%-os növekedés kellene.

142 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok Sarkalatos pontok 1. Visszalépés a keynesi modelltől középtávú gazdasági stabilizáció szükségessége a rövid távú egyensúly helyett  úgy vélték, hogy az AS görbe viszonylag meredek, az infláció úgy csökkenthető, hogy van egy kis recesszió (Keynesnél az AS görbe lapos) Angliában bevált Amerikában nem (az AS görbe laposnak bizonyult  munkanélküliség) 2. A hangsúly áthelyezése a kínálat szabályozására adócsökkentés  ösztönzi a munkakínálat növekedését és a tőkeképzést (potenciális kibocsátás nő)  AS görbe jobbra tolódik

143 10. Az aggregált kínálat és a konjunktúra ciklusok

144 3.Adócsökkentéseket szorgalmaz Nagy adócsökkenés  AD nagymértékű jobbra tolódása  AS görbe kismértékű jobbra tolódása Alapvetően a keresleti görbe eltolódása okozza a növekedését.

145 Konjunktúra ciklusok Hogyan alakulnak ki a konjunktúra ciklusok? Milyen változások hozzák létre? Hogyan lehet előre jelezni?

146 Konjunktúra ciklusok

147 A konjunktúra ciklus fázisai: 1. mélypont 2. expanzió 3. csúcs 4. recesszió A ciklusok: szabálytalanok, eltérő hosszúságúak

148 Konjunktúra ciklusok A recesszió kísérő jelenségei: kezdeti szakaszában felszámolják a raktárkészleteket, majd meredeken csökken a beruházás csökken a munkakereslet (csökken a munkahét hossza, kényszerszabadságok, elbocsátás az üzleti profitok meredeken esnek, részvény árfolyamok zuhannak, hitelkereslet csökken kamatláb csökken (expanziós szakaszban ellentétes folyamat)

149 Konjunktúra ciklus elméletek Az elméletek két kategóriája: I. Külső elméletek: A konjunktúra ciklus gyökerét valamely, a gazdasági rendszeren kívül álló tényező ingadozásában keresi. (Pl. népességnövekedés, tudományos felfedezés, asztrológia, stb.) II. Belső elméletek: A konjunktúra ciklusokat kiváltó folyamat okát a gazdaságban keresi.

150 Konjunktúra ciklus elméletek Politikai konjunktúra ciklus: - külső elmélet A konjunktúra ciklusokat a választott tisztségviselők politikai döntései befolyásolják 1.1. A politikusoknak meg vannak az eszközeik a gazdaság befolyásolására A szavazók az alacsony munkanélküliséget, a gyors növekedést és az alacsony inflációt szeretik A politikusok szeretik, ha újraválasztják őket. Következmény: 1. választások után 1-2 évig  megszorító intézkedések (munkanélküliség nő, infláció csökken) választások előtt 1 évvel  ösztönzés a gazdaságnak (adók csökkentése, G növelése, alacsony kamatlábak  szavazáskor konjunktúra)

151 Konjunktúra ciklus elméletek A belső és külső modellek szintézise A konjunktúra ciklust külső és belső tényezők összekapcsolódása mozgatja. Külső tényező beindítja a folyamatot, a belső automatizmusok „lebonyolítják”. A külső tényezők hatnak a beruházások alakulására  ez meghatározza a belső gazdasági folyamatokat  ezek visszahatnak a beruházások alakulására (jövedelem, költség, várakozás) A beruházások a konjunktúra ciklus okai és okozatai egyszerre. A beruházások keresletét az eladások és kibocsátások növekedése befolyásolja  akcelerációs elv

152 Konjunktúra ciklus elméletek Akcelerációs elv – belső elmélet Nettó beruházás csak akkor valósul meg, ha a kibocsátás növekszik A konjunktúra megszűnhet pusztán attól, hogy az eladások magas szinten megállapodnak (bővítő beruházás megáll) Akceleráció elv: az értékesítésnek ugyanazzal a sebességgel kell növekednie ahhoz, hogy a beruházások szinten maradjanak  ha az értékesítés növekedési üteme csökken  a beruházások abszolút értékben csökkennek A kibocsátás változása felerősödve, nagyobb változásokban jelentkezik a beruházásokban.

153 Konjunktúra ciklus elméletek Az akcelerációs elv és a multiplikátor kölcsönhatása egymást felerősítik Pl. gépgyár termelése csökken  jövedelem csökken  multiplikatív hatás  eladások nem nőnek tovább  nettó beruházás visszaesik  akceleráció  termelés csökken  multiplikátor….. Ha a kibocsátás nő  akceleráció  beruházás nő  multiplikatív kibocsátás növekedés  akcelerált beruházás növekedés  ……  teljes foglalkoztatás  kibocsátás nem nő tovább  akcelerált beruházás csökkenés  multiplikált jövedelem csökkenés  kibocsátás csökken  akcelerált beruházás csökkenés  ha a géppark teljesen leromlott, lassan megindulnak a pótló beruházások  multiplikatív kibocsátás növekedés  akcelerált beruházás növekedés  …… 

154 Konjunktúra ciklus elméletek Konjunktúra ciklus elkerülése A konjunktúra ciklusok költségvetési és monetáris eszközökkel enyhíthetők, mélypontjai és csúcsai tompíthatók. Egy-egy mélyebb válságot elindíthatnak azonban külső tényezők. (pl. orosz gazdaság, pénzügyi válság, stb.)


Letölteni ppt "Bevezetés Közgazdaságtan: Annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy: - az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések