Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11. A munkanélküliség A munkanélküliség 1.Gazdasági hatás: GNP potenciális szint alatt (meg nem termelt kibocsátás) 2.Társadalmi hatás  tartós kényszerű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11. A munkanélküliség A munkanélküliség 1.Gazdasági hatás: GNP potenciális szint alatt (meg nem termelt kibocsátás) 2.Társadalmi hatás  tartós kényszerű."— Előadás másolata:

1 11. A munkanélküliség A munkanélküliség 1.Gazdasági hatás: GNP potenciális szint alatt (meg nem termelt kibocsátás) 2.Társadalmi hatás  tartós kényszerű munkanélküliség  pszichológiai áldozatok, családi tragédiák  testi, lelki egészség romlása (szívbetegség, alkoholizmus, kábítószer, stb.)

2 A munkanélküliség mérése kiindulás  népesség (elvi felső határ) A népesség megoszlása:  Munkaképes korú népesség (14-nyugdíjig)  Munkaképtelenek A munkaképes lakosság megoszlása:  Aktív népesség: akik munkát szándékoznak vállalni (munkaerő állomány)  Inaktív népesség: valamely okból nem kíván, vagy nem tud munkát vállalni (rokkant, katona, GYES, tanul…)

3 A munkanélküliség mérése Az aktív népesség megoszlása  Foglalkoztatottak: akiknek van munkájuk  Munkanélküliek: nincs munkája, de meghatározott erőfeszítéseket tesz, hogy legyen Munkanélküliségi ráta: munkanélküliek/munkaerő állomány Munkanélküliségi ráta: munkanélküliek/aktív népesség

4 A munkanélküliség gazdasági értelmezése A munkanélküliség formái  Önkéntes munkanélküli: aki az adott bérszint mellett nem akar munkát vállalni  Kényszerű munkanélküli: aki az adott bérszint mellett is szeretne dolgozni, de nem tud.

5 A munkanélküliség gazdasági értelmezése A bérek rugalmatlanok  kollektív szerződés, megállapodások  önszabályozó mechanizmus nem működik  a munkanélküliség tartós jelenség lehet. A rugalmatlan bérek okai: 1.Szakszervezetek 2.Minimálbér 3.Hatékony bér elmélet

6 A munkanélküliség és a konjunktúraciklus kapcsolata 1. A volumenét tekintve: Recesszió: a munkanélküliség kb. minden népcsoportban nő Konjunktúra: a munkanélküliségi ráta csökken 2. Időtartam tekintetében: Recesszió: a munkanélküliségi állapota sokkal hosszabb Konjunktúra: a munkanélküliség néhány hét

7 A kényszerű munkanélküliség formái  Frikciós munkanélküliség: lakóhely változás, munkahely változás  Strukturális munkanélküliség: a munkahely kereslet és kínálatának összetételéből adódik (nem olyan végzettségűt keresnek, mint ami kínálkozik)  Ciklikus munkanélküliség: recesszió idején Nagyarányú munkanélküliség tapasztalható olykor akkor is, ha a munkapiac globálisan egyensúlyban van. (összes AS = összes AD

8 A munkanélküliség természetes rátája  Az a szám, amely mellett az árakra és a bérekre felfelé és lefelé ható erők egyensúlyban vannak.  A legalacsonyabban fenntartható munkanélküliségi szint, amely mellett az inflációs ráta stabil és alacsony  A legmagasabban fenntartható foglalkoztatottság  a GNP potenciális szintje

9 A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája > 0 Frikciós és strukturális munkanélküliség Munkanélküliség van akkor is, ha soha, senki nem veszíti el a az állását

10 A munkanélküliség természetes rátája A természetes ráta az, amely mellett elkerülhető az infláció felgyorsulása A munkanélküliség természetes rátája kb. 6% Nagyságát meghatározza:  A magas szintű mobilitás (frikciós)  Eltérő struktúra (strukturális)

11 A természetes ráta növekvő tendenciája  Egyesek szerint a humanitárius politika miatt  segélyek  kevésbé intenzíven keresnek munkát (egyéb transzferek segélyek ugyanúgy hatnak)  Növekvő strukturális munkanélküliség miatt  a munkapiac divergenciája  specializált képzés ≠ specializált igények

12 A természetes ráta csökkenése Természetes ráta ≠ optimális ráta Optimális munkanélküliségi ráta: tartalék munkaerő kifejeződése természetes ráta > optimális ráta kibocsátás optimumakibocsátás maximuma (infláció)

13 A természetes ráta csökkentésének lehetőségei 1.A munkapiaci közvetítés javítása: frikciós és strukturális munkanélküliség csökkentése 2.Képzési lehetőségek biztosítása: strukturális munkanélküliség csökken 3.Kormányzati akadályok eltávolítása segélyrendszer reformja, minimálbér csökkentése  kényszerű munkanélküliség csökken. 4.Közmunka lehetőségek teremtése: vitatott tényező, megoszlanak az eredmények, hogy valóban csökkenti-e a természetes rátát, vagy megszűntetnek más munkaalkalmakat a magánszektorban azáltal, hogy kormányzati pénzeket erre költik nem közvetlen megrendelésekre.  szerény csökkenés érhető el

14 12. Infláció. Meghatározások és költségek  Eddig feltételeztük, hogy amíg a teljes foglalkoztatottságot el nem érjük, addig az árak stabilak (AS lapos)  C+I+G növelése a keresleti függvényt lefelé tolja  bővül a termelés  csökken a munkanélküliség  így volt az 1929/33-as válságig  Ma: infláció  P a Q-val együtt növekszik  P a potenciális GNP előtt már nő (GNP meredekebb)

15 Infláció. Meghatározások és költségek Infláció: az árak és a költségek általános árszínvonal emelkedése Mérése: fogyasztói árindexszel CPI (Consumer Price Index) A fogyasztói kosár fő részei: - Élelmiszer- Fűtőanyag - Ruházat- Szállítás - Lakásépítés- Orvos, stb. A CPI-ben mindegyik jószágot gazdasági súlya szerint súlyozzuk

16 A CPI kiszámítása CPI t =(P t (A)/ P 0 (A)*100)*(A)termék részaránya+(P t (B)/ P 0 (B)*100)*(B)termék részaránya Ahol CPI t : CPI értéke a t-edik évben P t (A): „A”termék ára a t-edik évben P t (B): „B” termék ára a t-edik évben

17 Más indexek  PPI (Product Price Index): termelői árindex  GNP deflátor: nominál GNP/Reál GNP  átfogóbb, mint a CPI, mert nem csak a fogyasztási cikkeket tartalmazza Indexszám problémák: -az egyes javakat változatlan súllyal veszi számításba (nem veszi figyelembe, ha a vevők például egyik évről a másikra csökkentik a fogyasztásukat valamiből) -A CPI nem képes tükrözni a javak minőségében bekövetkező változásokat (a minőség javulása során bekövetkező árváltozást is inflációnak tűnteti fel)

18 Az infláció fokozatai 1.Mérsékelt infláció Amikor az árak lassan emelkednek (általában 1 számjegyű -a relatív árak nem szakadnak el egymástól -A pénz túlnyomórészt megőrzi értékét -A várakozások viszonylag stabilak -A szerződéseket nem indexálják (indexált szerződés: a benne szereplő árak és bérek, valamint egyéb pénzértékek az általános árindex mozgását követve változnak) -nem rontja nagymértékben a hatékonyságot

19 Az infláció fokozatai 1.Vágtató infláció Akkor lép fel, amikor az infláció kezd két számjegyűvé válni -Ha tartóssá válik, súlyos gazdasági torzulások -A szerződéseket indexálják, vagy egy erős devizához pl. $-hoz vagy €-hoz kötik -A pénz reálkamata évi –50, -100%  igyekeznek a pénztől megszabadulni  a pénzpiac elsatnyul  az emberek javakat halmoznak fel  a gazdasági teljesítmény kezdetben fokozódhat, majd romlik.

20 Az infláció fokozatai 1.Hiperinfláció Több számjegyű -A pénz forgási sebessége megnő -Relatív árak instabilak -A vagyonelosztás megváltozása (a társadalom szilárdabb elemeit tönkreteszi)  cserekereskedelem, „feketézők” -Általában háborús időkben, vagy annak utóhatásaként léphet fel Pl. Németország: Januártól Novemberig az árindex 1-ről 10millárdra ugrott. (a fiatal Weimari Köztársaság  jóvátételi terhek  sem hitel lehetőség, sem adóemelési lehetőség  pénznyomás) Magyarország: a világ eddigi legnagyobb inflációja

21 Az infláció hatása  Infláció esetén a relatív árak változnak (nem ugyanabban az arányban mozdul el az összes ár és bér) Ennek hatása: 1.Végbemegy a jövedelem és a vagyon újraelosztása a különböző osztályok között 2.Torzulások a különböző javak relatív árában és a kibocsátásban, ezen túlmenően a foglalkoztatásban

22 Jövedelem és vagyonelosztásra gyakorolt hatás -pl. aki hosszú lejáratú fix kamatozású hitelt vett fel az infláció hatására a hitel elértéktelenedik: nyereség az adósnak – veszteség a hitelezőknek Amint a reálkamatlábak igazodnak az inflációhoz, a jövedelem átcsoportosulás megszűnik (pl. az infláció előtt 3%-os kamat  9%-os inflációnál 3%+9%-os inflációs pótlék = 12%  reálkamatláb 3% marad) csak a váratlan infláció csoportosítja át a jövedelmeket

23 A kibocsátásra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatás Makroökonómia hatás – a kibocsátás szintjére gyakorolt hatás Az infláció kitörésekor általában magas a kibocsátás és a foglalakoztatottság -hosszú távon nincs szükségszerű kapcsolat az árak és a kibocsátás között (AS függőleges) -rövid távon: a kibocsátási szint attól függ, hogy az inflációt a keresleti görbe jobbra tolódása, vagy a kínálati görbe balra tolódása okozta Következtetés: nincs közvetlen kapcsolat az infláció és a kibocsátás között

24 A kibocsátásra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatás Mikroökonómiai hatás – az erőforrások allokációjára gyakorolt hatás -azon javak árai, melyeket hosszú távra szóló szabályok határoznak meg (szerződés), nem követik az inflációt  árarányok torzulnak -A pénz negatív reálkamatlábat ér el

25 Az infláció költségei Megkülönböztetünk  Kiegyensúlyozott infláció  Kiegyensúlyozatlan infláció  Előre látható infláció  Előre nem látható infláció

26 Az infláció költségei 1.Kiegyensúlyozott, előre látható infláció Semmilyen hatást nem gyakorol a reálkibocsátásra, a hatékonyságra, vagy a jövedelemre (azonos ütemben, s arányban nő mindennek az ára, s a bérek reálértéke semmit sem változik)

27 Az infláció költségei 2. Kiegyensúlyozatlan, előre látható infláció (az árak nem azonos arányban, s ütemben változnak) a)Túlzott készpénz kezelés: -néhány intézmény nem tud alkalmazkodni az inflációhoz -Az emberek reálerőforrásokat fordítanak a pénz készlet csökkentésére (gyakoribb bankba járás  idő -A bankok programokat dolgoznak ki a monetáris hatások változásainak kiküszöbölésére Infláció okozta költségek, csökken a hatékonyság

28 Az infláció költségei 2. Kiegyensúlyozatlan, előre látható infláció (az árak nem azonos arányban, s ütemben változnak) b)Adók - progresszív adókulcsok esetén az infláció hamarabb juttatja az embereket magasabb adóosztályba  állami bevételek nőnek  inflációs adóköltség b)Az infláció tönkreteszi az információkat hamar elavulnak, folyamatos beszerzésük pótlólagos költség

29 Az infláció költségei 3.Előre nem látott kiegyensúlyozott infláció A jövedelmek elosztását megváltoztatja, a hatékonyságot nem befolyásolja 4. Előre nem látott, kiegyensúlyozatlan infláció A legnagyobb gazdasági károkat okozza, mivel a jövedelem elosztáson túl a hatékonyságot is rontja

30 Az infláció költségei Kiegyensúlyozott infláció Kiegyensúlyozatlan infláció Előre látottNem jár költségekkelHatékonyság veszteség Előre nem látott Jövedelem és vagyon újraelosztás Hatékonysági veszteségek és újraelosztás

31 Az infláció költségei A mérsékelt infláció költségei jelentéktelenek, a nagyobb infláció társadalmi költségei jelentősek. A társadalom tagjait mindenféle infláció zavarja. A kormányzatok ezért lépéseket tesznek az infláció mérséklésére  kibocsátás csökkenés, munkanélküliség


Letölteni ppt "11. A munkanélküliség A munkanélküliség 1.Gazdasági hatás: GNP potenciális szint alatt (meg nem termelt kibocsátás) 2.Társadalmi hatás  tartós kényszerű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések