Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyakorlati filozófia alapváltozatai és helyzete az újkorban Filozófia 2010-2011-es tanév III. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyakorlati filozófia alapváltozatai és helyzete az újkorban Filozófia 2010-2011-es tanév III. előadás."— Előadás másolata:

1 A gyakorlati filozófia alapváltozatai és helyzete az újkorban Filozófia es tanév III. előadás

2 A gyakorlati filozófiai megközelítésmódok alapvető változatai Tisztázzuk valamelyest a játékteret, amelyen kirajzolódnak a nagy gyakorlati filozófiai viták! Előfeltevés: a gyakorlati igazoláshoz megfelelő igazolóerővel bíró gyakorlati indokok kellenek. A gyakorlati igazolás előfeltételezi azt a képességünket, hogy megfelelően értékeljük, azaz megfelelő gyakorlati mércékkel vetjük össze a cselekvéseket. Honnan származnak a gyakorlati mércék? Az emberek által alkalmazott gyakorlati mércék nagy része emberi forrásból származik. Nem lehetséges, hogy vannak olyan gyakorlati mércék is, amelyek nem emberi forrásból (például isteni parancsból) származnak? Ez a kérdés két pártra osztja a gyakorlati filozófia művelőit: vannak, akik minden gyakorlati mércét emberi eredetűnek tekintenek, és vannak, akik nem.

3 Természetjog Egyesek szerint vannak, de legalábbis lehetségesek olyan gyakorlati mércék, amelyeket nem az emberek alkottak meg, és amelyeket az emberi konvenciók nem is módosíthatnak Ez az álláspont a gyakorlati filozófiai objektivizmus. A gyakorlati filozófiai objektivizmus egy meghatározott filozófiai hagyomány keretei között alakult ki  természetjogtan.

4 Természetjog A természetjogtan az egyik ma is befolyásos elképzelés a gyakorlati filozófia alapjairól. Azon a meggyőződésen alapul, hogy léteznek objektív, vagy akár abszolút emberi mércék. Miből származnak az objektív mércék? Két elképzelés a természetjogi hagyományon belül: o Ontológiai természetjogtan, o Deontológiai természetjogtan.

5 Természetjog Az ontológiai természetjogtan szoros kapcsolatot teremt a metafizika és a gyakorlati filozófia között. A természetjogtan itt egyfajta normatív antropológiaként jelenik meg.

6 Természetjog Deontológiai természetjogtan Az újkorban meggyengült az ontológiai természetjogtan. o Különösen fontos David Hume kritikája. Egyesek azzal kezdtek kísérletezni, hogy az objektív gyakorlati mércéket ontológiai szempontokra tekintet nélkül tárják fel  deontológiai természetjogtan. o A deontológiai természetjogtan mindmáig legbefolyásosabb változata Immanuel Kant gyakorlati filozófiája. A mai gyakorlati filozófiában az ontológiai és a deontológiai természetjogtan változatai együtt vannak jelen. Az ontológiai természetjogtant elsősorban az arisztoteliánus gyakorlati filozófiák kortárs változatai képviselik.

7 Értékrelativizmus, konvencionalizmus, szubjektivizmus Vannak, akik tagadják, hogy lennének olyan gyakorlati mércék, amelyek nem emberi forrásból származnak  ‘anti-objektivizmus’. 1. Az ‘anti-objektivizmus’ lehet szubjektivizmus. A gyakorlati mércék végső soron azoknak a szubjektív gyakorlati beállítódásait tükrözik, akik a gyakorlati mércéket megfogalmazzák, illetve alkalmazzák. 2. Az ‘anti-objektivizmus’ lehet konvencionalizmus. A gyakorlati beállítódások forrása az emberi gyakorlat.

8 Értékrelativizmus, konvencionalizmus, szubjektivizmus 3. Az ‘anti-objektivizmus’ lehet gyakorlati filozófiai relativizmus. A gyakorlati kérdésekre adott válaszokat az határozza meg, hogy milyen nézőpontból ítéljük meg őket, és a gyakorlati kérdéseket illetően nincsenek objektív nézőpontok. A gyakorlati kérdések megítélése viszonylagos: a gyakorlati meggyőződéseket egyfajta ‘relativitás’ jellemzi. o A relativizmust nem alternatívája sem a szubjektivizmusnak, sem a konvencionalizmusnak. (Egy kicsit másképpen bontja ki nagyjából ugyanazokat a megfontolásokat.) A relativizmus legelterjedtebb változata az a nézet, amely szerint a gyakorlati állítások értékítéletek, márpedig az értékek nem objektívek. A gyakorlati filozófiai relativizmus értékrelativizmusként jelenik meg.

9 Értékrelativizmus, konvencionalizmus, szubjektivizmus Mi váltotta ki az értékrelativizmus, illetve a szubjektivizmus térhódítását az elmúlt kétszáz évben? Két tényező: Az életformák pluralizálódása a modernitás társadalmi feltételei között. o Megkerülhetetlenné vált a tapasztalat, hogy az embereket még ugyanabban a közösségben is igen különböző indokok ösztönözhetik cselekvésre. A modern gondolkodók többnyire a természettudományos megismerést fogadják el a megismerés modell-esetének. o A modern természettudomány igen szorosan összefügg a modern tényfogalom kialakulásával, valamint azzal a gondolattal, hogy a tudományos megismerés alapvetően tapasztalati tények megismerését jelenti. Aki ezt elfogadja, nehezen hiszi el, hogy az értékek is lehetnek objektívek.

10 Értékrelativizmus, konvencionalizmus, szubjektivizmus Mi az anti-objektivista álláspontok filozófiai tétje? Ha az értékrelativizmusnak, illetve a szubjektivizmusnak igaza van, akkor a gyakorlati ésszerűség, amelynek a gyakorlati igazolásban meg kellene nyilvánulnia, illuzórikussá válik. o Ha minden gyakorlati meggyőződés szubjektív értékválasztáson alapul, akkor minden gyakorlati meggyőződés önkényes. o Csak azok érthetnek egyet gyakorlati ítéleteinkkel, akik maguk is ugyanazokat a szubjektív értékmeggyőződéseket tették a magukévá. A gyakorlati ész terrénuma az irracionális meggyőződések játéktere lesz.

11 A gyakorlati filozófia helyzete az újkorban Az újkori gyakorlati filozófiára egyfajta folyamatos válság árnyéka vetül. A gyakorlati filozófiában kibékíthetetlen koncepciók élnek egymás mellett. Gyakran megkérdőjeleződik, hogy a gyakorlati filozófia képes-e megismerési problémákat megoldani. A nehézségek forrása: Gondot okoz a gyakorlati ítéletek megnyugtató (normatív) megalapozása. o A modern gyakorlati filozófiát folyamatosan kísérti a lehetőség, hogy a gyakorlati ítéletek igazából önkényesek. o Ennek tudható be, hogy a gyakorlati filozófián belül erős pozíciókat szereztek az etikai szubjektivizmus különböző változatai.

12 Alasdair MacIntyre Alasdair MacIntyre (1929-): kísérlet a válság magyarázatára. Az újkorban veszélyes fordulat állt be az erkölcsi élet területén. A gyakorlati filozófia válsága ennek egyik megnyilvánulása. A probléma kétféleképpen válik érzékelhetővé: (1) A gyakorlati viták eldönthetetlennek tűnnek. (‘Van-e igazságos háború?’, ‘Megengedhető-e az abortusz?’) Az erkölcsi vitákban olyan álláspontok csapnak össze, amelyek az ellentétes nézetek képviselőire semmilyen hatással nincsenek. (2) Fokozatosan szűkül az erkölcs fogalmi készlete. Egyes erkölcsi fogalmak kezdik elveszíteni a jelentésüket: pl. ‘becsület’, ‘erény’. Ez annak a jele, hogy erkölcsi megkülönböztetéseink egyszerűbbek és pontatlanabbak lettek.

13 Alasdair MacIntyre De végül is mi történt? Nem az erkölcsi mércék formálódtak át. o Nem az változott meg, ami alapján az emberek erkölcsi ítéleteket alkotnak. o Az újkorban hosszú ideig alig változtak maguk az erkölcsi mércék. A kontextus változott, amelyben az erkölcsi mércék értelmet nyernek. o Az újkorban az erkölcsi mércék olyan kontextusba kerültek, amelyben már nem könnyű értelmet adni neki, és még nehezebb igazolni őket.

14 Alasdair MacIntyre Az újkor előtt az erkölcsi mércék egy háromelemű szerkezetben jelentek meg: ‘pallérozatlan emberi természet’, az ember telosza (célja), az erkölcsi mércék (normák, erények). Az erkölcsi mércék funkciója az volt, hogy vezérfonalat adjanak az emberi élethez rendelt cél megvalósításához. Az újkorban a szerkezet kételeművé egyszerűsödik: ‘pallérozatlan emberi természet’, az erkölcsi mércék (normák, erények). Az újkori ember nem gondolja többé, hogy van közös emberi cél vagy ideál. Az erkölcsi mércék feszültségben állnak az emberi természettel.

15 Megoldási kísérletek Három megoldási kísérlet az újkori filozófiában: mitől racionális az erkölcsi mércékkel összhangban álló cselekvés? 1. Hume: az emberi természetben rejlik az erkölcsi érzék. Csakhogy így az emberi természetet ellentétes ösztönzések feszültsége jellemzi. 2. Kant: az erkölcs a gyakorlati észben gyökerezik. Az észt kell az összes természetes hajlam fölé rendelni. De miért kellene az észnek uralkodnia a hajlamok felett? 3. Kierkegaard Az ember választhatja az erkölcsi és az esztétikai életformát is. A választás egzisztenciális súlya az etikai életforma felé terel. Ez azonban nem igazolja az etikai életformát.

16 A megoldási kísérletek kudarca A három megoldási kísérlet egyaránt sikertelen. Lehet, hogy az erkölcsi mércék racionális megalapozása lehetetlen? Nietzsche: az erkölcsi mércéket nem lehet filozófiai úton megalapozni. Mi következik ebből? o Az erkölcsi mércék az emberi természet elnyomását szolgálják. o Az erkölcs hátterében a hatalom (irracionális) akarása húzódik meg. o A filozófia a görög kezdetek óta az élet ellen dolgozik. o Olyan filozófiára van szükség, amely visszahelyezi a (testi) életet a jogaiba.

17 A válság hátterében rejlő tényezők A gyakorlati mércék igazolási összefüggésének megváltozásának háttere: a modern természettudomány elveti a teleologikus (célelvű) magyarázatot, helyette a kauzális (ok-okozati) magyarázatot alkalmazza. A 'tény' fogalma: a valóság radikálisan értékmentes természetét fejezi ki. A modern tudomány a világot tények összességeként mutatja fel – a tények pedig ellentétesek minden értékkel (egy tény fennállása vagy fenn nem állása független attól, hogy tetszik-e vagy sem, kedvező-e vagy sem). Mindez meghatározza a modern metafizika és ismeretelmélet szemléletét is. Ám Ezzel elveszik az a metafizikai háttér, amely előtt normatív antropológiát lehetne kidolgozni – hiteltelenné válik a klasszikus természetjog.


Letölteni ppt "A gyakorlati filozófia alapváltozatai és helyzete az újkorban Filozófia 2010-2011-es tanév III. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések