Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mi a filozófia? Filozófia 2010-2011-as tanév I. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mi a filozófia? Filozófia 2010-2011-as tanév I. előadás."— Előadás másolata:

1 Mi a filozófia? Filozófia as tanév I. előadás

2 Mi a filozófia? Mire utal a filozófia elnevezése? Filozófia - a ‘bölcsesség szeretete’ Nem a bölcsesség birtoklása, hanem csak a szeretete. Olyan bölcsességről van szó, amely kimeríthetetlen, amely túlnő az egyes emberen. Mit jelent itt a bölcsesség? 1. ‘Szent bölcsesség’ vagy ‘isteni bölcsesség’. 2. ‘Gyakorlati bölcsesség’. ( Arra teszi képessé az embert, hogy jól eligazodjon az emberi világban. Elnyerni bőséges tapasztalatok, valamint az életvezetés során megnyilvánuló jó ítélőképesség jutalmaként lehet.)‏ Ebben a kurzusban mi inkább azokhoz a filozófiai megközelítésmódokhoz kapcsolódunk majd, amelyek az evilági bölcsességet veszik célba.

3 Filozófia és megismerés A bölcsesség valamilyen tudásra utal. De miféle tudásra? Hogyan viszonyul a filozófia a tudományhoz? Két lehetőség: 1. A filozófia az egyik tudomány. Különleges tudomány: ‘szigorú tudomány’ (Husserl). „Ésszel párosult tudományos megismerés, a legbecsesebb dolgokra vonatkozó tudomány, amely mindent betetőz.” (Arisztotelész)‏ 2. A filozófia nem tudomány, hanem valami más. Heidegger: a filozófia alapvetőbb, mint a tudomány. Wittgenstein: a (természet)tudomány a világra vonatkozó igaz kijelentések összessége. A filozófia ezzel szemben a gondolatok tisztázására, illetve a kijelentések világossá tételére irányul.

4 Filozófia és megismerés Filozófia és tudomány Mindkettőben meghatározó szerepet játszik az ész tekintélyére való hivatkozás. o Aki az észhez fordul (tehát gondolkodik), olyan tekintélyt fedez fel magában, amely túllép mindenen, ami személyes. o Olyan indokokat teremt, amely mindenkire kényszerítően hat, aki maga is használja az eszét. o Az ész képes olyan igazságok felfedezésére, amelyek megkérdőjelezhetetlen tekintélyként uralkodnak a vélekedéseink felett. A tudomány az ész tekintélyét arra használja fel, hogy a világra vonatkozó tudásunkat kiterjessze.

5 Filozófia és megismerés Filozófia és tudomány A filozófia ahhoz a felismeréshez kötődik, hogy az ész tekintélye nem tévedhetetlen. o Néha éppenséggel az ‘okoskodás’ vezet hibához, zavarhoz és döntésképtelenséghez. De képesek vagyunk az ész reflexív és önkritikus használatára. A filozófia az észnek ezt az önkritikus használatát jeleníti meg. o A filozófia tétje az ész belső tekintélyének megerősítése, illetve kiterjesztése. Az ész önkritikus használat sem tévedhetetlen. A filozófiai okoskodás a (tökéletlen) emberi ész egyik használata.

6 A filozófia iránti igény A filozófia iránti igény három forrása 1. Az ember gyakran küzd egyfajta ‘világhiánnyal’. Nem tudja, hol a helye a világban, van-e valami ‘értelme’ a létezésének. A filozófiát művelhetjük azért, hogy a világhiány a gyógyírjaként használjuk. Az ilyen filozófia rivalizál a vallásos tudattal. 2. Vannak olyan emberi tevékenységek, amelyeket a ‘köznapi gondolkodás’ bejáratott fogalmaival és gondolkodási mintáival nem lehet megfelelően kezelni. Ilyenkor filozófiai problémaként vetődik fel, hogy fogalmi képességeinket a megfelelő szintre emeljük. 3. Fogalmi feszültségeket a mindennapi kommunikáció is teremthet. Az emberek gyakran zavaros fogalmakat használnak, illetve ellentmondásos eszméket hangoztatnak.

7 A filozófia által célba vett fogalmi problémák Milyen fogalmi problémákat vesz célba a filozófia? Előzetes megjegyzés: az emberek a fogalmi feszültségeket többnyire nem a filozófia segítségével próbálják kezelni. akivel értetlenül állunk szemben, arra nem figyelünk oda, akár el is hallgattatjuk, belenyugszunk a kölcsönös értetlenségbe, csak azokkal kommunikálunk, akikkel könnyen megértjük magunkat, csak az egyszerű, bejáratott dolgokról kommunikálunk, amelyek nem gerjesztenek vitákat és félreértéseket. A filozófiai gondolkodásmód abból ered, hogy az efféle ‘technikákat’ (legalább alkalmanként) tudatosan elvetjük.

8 A filozófia által célba vett fogalmi problémák A filozófiai szempontból releváns fogalmi problémák néhány jellemző változata: A fogalmak félreértéseket szülő kétértelműsége. o Ilyenkor a megoldást az jelenti, ha olyan fogalmi megkülönböztetéseket vezetünk be, amelyek felszámolják ezt a kétértelműséget. (erisz), (kötelesség) ‘Teoretikus egyet nem értés’. o Más értelemben használjuk a fogalmakat, vagy hogy mást gondolunk arról, hogy az adott összefüggésben mi tehetné igazzá az állításainkat (abortusz). Nem minden fogalmunk empirikus fogalom. Különböző nyelvhasználati módok alakulhatnak ki az egyes fogalmakkal kapcsolatban. (‘törvény’ lehet természeti törvény, de erkölcsi törvény vagy jogi törvény is) A fogalmak jelentésének ‘története’ van (anyaság — béranyaság).

9 A filozófia területei Az antik filozófiában (főleg Arisztotelész nyomán) kialakult hármas felosztás: propedeutika o A filozófia műveléséhez szükséges képességek elsajátítása. metafizika o A létezők, illetve a létezés azonban önmagában is felvet bizonyos nehéz kérdéseket (‘mi a létező?’, ‘mi a létezés?’). Így tehát szükség lehet valamilyen alapfilozófiára: első filozófia, metafizika. szakfilozófiák o A propedeutika és a metafizika talaján lehet nekivágni, hogy az ember a filozófia valamelyik részterületét (valamelyik szakfilozófiát) vizsgálat alá vegye. természetfilozófia (a görögöknél: fizika), etika, politika (politikai filozófia).

10 A filozófia területei Modern filozófia – megtalálhatóak ugyanazok a funkciók Propedeutikai funkció: logika, metodológia (módszertan)‏ Alapfilozófia: ontológia (lételmélet), episztemológia (ismeretelmélet). Szakfilozófiák: o Differenciáltabban jelennek meg: jogfilozófia, nyelvfilozófia, hermeneutika, tudományfilozófia.

11 A filozófiai felfogások kategorizálása A felfogást kidolgozó filozófusra utaló kategorizálás o platonizmus, arisztoteliánizmus, kartéziánus filozófia (Descartes-ra utalva), kantiánus filozófia, hegeliánizmus, marxizmus, stb. A meghatározó gondolati motívum alapján való kategorizálás o empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus, egzisztencializmus. Történeti pozíció szerint o ókori filozófia, középkori filozófia, újkori filozófia, illetve antik és modern filozófia. Földrajzi-kulturális kategorizálás o keleti filozófia, nyugati filozófia, illetve angolszász filozófia, német filozófia. A korhoz kötött és a tartalmi kategorizálás keveredése o patrisztika és a skolasztika (a patrisztika inkább platonista volt, a skolasztika pedig inkább arisztoteliánus).

12 A filozófiai felfogások kategorizálása Kortól független kategorizációk materializmus, idealizmus. o Minden létező anyagi (materializmus). o A létezők egy része szellemi természetű (idealizmus). realizmus, idealizmus, szkepticizmus. o A megismerés tárgyai a megismerőtől függetlenül léteznek (realizmus). o A megismerés tárgyai csak a megismerő elméhez való viszonyukban léteznek (idealizmus egy másik értelemben). o Semmi biztosítékunk nincsen rá, hogy megismerés tárgyai léteznek (szkepticizmus).

13 A filozófia területei A filozófiai megközelítésmódok megkülönböztethetőek aszerint, hogy a filozófiai problémákat a filozófiai felfogásokat történetileg követve tárják fel, vagy nem. o Filozófiatörténet o Szisztematikus filozófia A filozófiatörténetet nem doxográfia. A filozófiatörténetet a szisztematikus filozófiától nem tematikai ambíciói, hanem a szemléletmódja különbözteti meg.

14 A filozófia területei Miről szól majd ez a kurzus? A gyakorlati filozófiára összpontosítunk, Az újkori ontológiát és episztemológiát is nyomon követjük a 17. századtól a 19. század elejéig. Tárgyaljuk majd a 20. századi filozófia két ‘divatos’ területét: a nyelvfilozófiát és a hermeneutikát. A filozófiatörténeti és a szisztematikus filozófiai megközelítést kombináljuk. Mindvégig csak a nyugati filozófiával foglalkozunk.


Letölteni ppt "Mi a filozófia? Filozófia 2010-2011-as tanév I. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések