Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általanos művészetpszichológia I. pszichoanalitikus művészetfelfogás Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2007. május 5-6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általanos művészetpszichológia I. pszichoanalitikus művészetfelfogás Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2007. május 5-6."— Előadás másolata:

1 Általanos művészetpszichológia I. pszichoanalitikus művészetfelfogás Művészetterapeuta-képzés Pécs, május 5-6

2 Mi a művészetpszichológia Művészetpszichológia A műalkotások befogadásának folyamata, a befogadói élmény, a befogadás emocionális, kognitív és személyiséglélektani háttere, a befogadás fejlődése, nevelése A művészi alkotás folyamata, motivációja, élményháttere, a művész személyisége és életrajza (pszichobiográfia), a művészi tehetség összetevői és fejlődése, nevelése, a művészi alkotás pszichopatológiai vonatkozásai (zsenialitás és őrület) A műalkotásnak mint a belső és külső valóság szimbolikus reprezentációjának elemzése A műkritika, a professzionális műbírálat pszichológiai alapjai.

3 A műveszetpszichológia határtudományai Esztétika, művészetfilozófia (Kant, Hegel, Nietzsche, Heidegger, Benjamin, Adorno) Művészettörténet, irodalomtörténet Művészetszociológia Antropológia Nyelvtudomány (poétika) Média-tudomány, kommunikáció Pedagógia Pszichiátria, pszichoterápia

4 Művészetpszichológia és a főbb pszichológiai iskolák és irányzatok Kisérleti esztétika XIX. sz. Wundt, Fechner Játék-elmélet: Schiller,Karl Groos Pszichopatológia (Lombroso) Biológiai esztétika: Darwin, Spencer Kulturális pszichológia: Wundt, Vigotszkij Alaklélektan (Köhler, Wertheimer) Mélylélektan (Freud, Jung, Adler) Kognitív pszchológia (Berlyne, Neisser) Szociálpszichológia (Mérei) Narratív pszichológia (Bruner)

5 Alapvető tájékozódáshoz: Halász László (szerk.) Művészetpszichológia. Gondolat, Bp Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Bp Martin Schuster: Művészetlélektan. Panem, Bp Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író. Gondolat, Bp 2002.

6 József Attila: CURRICULUM VITAE 1905-ben születtem, Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron - három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.

7 József Attila: Németh Andor Egy nagyon tiszta vízcseppet dörgöljetek a szemire – harminchat éve várja már térden a kékpúpú teve. Lidi, főzz neki húslevest, rabbi, mondj neki kabbalát, vegyetek békákat neki, hogy legyen népe legalább. Vad ágyúszóval vágtatott gyöngyház-korán a tenger át, két fürtjén őrzi a leölt halacskák szürke sóhaját szept. 22. / aug.

8 Kétféle nyelv: - objektív, megállapító, értelmes, logikus, elemző (másodlagos folyamat) A metafora, a képzelet, a szimbólum, az utalás nyelve. Álmok, fantáziák, a belső világ kifejezése (elsődleges folyamat)

9 Tematika, II. rész Bevezetés A pszichoanalízis kialakulásának tudományos, kulturális és szellemi gyökerei A pszichoanalízis megszületése Freud munkásságában - Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. Cserépfalvi, Bp Erős Ferenc: Előszó. In: Sigmund Freud: Válogatás az életműből (SFV) Európa, Bp. 2003,5-28. A pszichoanalízis és a bécsi századforduló kultúrája Irodalmi, művészeti, filozófiai párhuzamok; Freud mint „művelt polgár” - Nyíri Kristóf: A Monarchia szellemi élete. Gondolat, Bp Carl E. Schorske: Bécsi századvég. Helikon, Bp Különösen a „Politika és apagyilkosság Freud Álomfejtésében” c. tanulmány old. - Radnóti Sándor: Freud, a művelt polgár. Thalassa, 2004/1. sz. A pszichonalitikus művészetpszichológia alapjai és fő irányai - Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író. Gondolat, Bp I. rész. - Hartmut Kraft: Bevezetés a pszichoanalitikus művészetpszichológia tanulmányozásába. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichológia és irodalomtudomány (PI). Filum, Bp A pszichoanalitikus esztétika - Peter Brooks: A pszichoanalitikus kritika eszméje. PI Ernst Hans Gombrich: Freud esztétikája. PI Norman Holland: Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa. PI Álom és szimbólum Az álmok funkciói, elsődleges és másodlagos folyamatok, a reprezentáció eszközei az álomban, a szimbolizáció - Sigmund Freud: Álomfejtés. Helikon, Bp Különösen a III. és VI. fejezet. - Ferenczi Sándor: A szimbólumok ontogenézise. PI Carl G. Jung: A gondolkodás két fajtájáról. PI A költő és a fantáziaműködés A költői tevékenység forrásai és funkciói. - Sigmund Freud: A téboly és az álmok W. Jensen “Gradivá”-jában. In: Sigmund Freud: Művészeti írások (MI), Filum, Bp Sigmund Freud: A költő és a fantáziaműködés. MI és PI Sigmund Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Bp előadás Carl G. Jung:Az analitikus pszichológa és a költői műalkotás közötti összefüggésről. PI A klasszikus freudi pszichobiográfia: Leonardo, Dosztojevszkij Fikció és nem-fikció között: a freudi narratívum - Sigmund Freud: Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke. In: MI Sigmund Freud: Dosztojevszkij és az apagyilkosság. In: MI és PI Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író. Gondolat, Bp II. rész A mindennapi élet művészetpszichológiája A vicc mint a műalkotás modellje; a ’kísérteties” - Sigmund Freud: A vicc és viszonya a tudattalanhoz. In: SFV 232– Sigmund Freud: A kísérteties. In: MI és PI 65-82

10 Freud rendelőjének bejárata (Berggasse 19) Freud dolgozószobája Londonban

11 Freud díványa

12 Mi a pszichoanalízis? Pszichoanalízis Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd-megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza. Pszichoanalízis és művészetpszichológia A pszichoanalízisnek a művészetpszichológia minden témájában lehet lényegi mondanivalója A pszichoanalitikus elméletek és módszerek jól alkalmazhatók a művészetterápia elméletében gyakorlatában A pszichoanalízis elmélet kialakulásában meghatározó szerepe volt a kulturális és művészeti kontextusnak. A freudi életmű műalkotásként is felfogható. „Egy műalkotás, –ez a befejezett, tökéletesen kalibrált szervezetének tökéletességébe zárt forma […] nyitott: ezernyi – megismételhetetlen egyediségét érintetlenül hagyó, ám egymástól eltérő – értelmezés lehetősége. Ekkor minden használat interpretáció is, kivitelezés is, mivel a mű minden használatban eredeti, új perspektíva szerint kel életre” (Umberto Eco: Nyitott mű)

13 Salvador Dali rajza Freudról Sigmund Freud (1856 Freiberg – 1939 London

14 A pszichoanalízis tudományos, kulturális és társadalmi gyökerei A pszichiátria fejlődése, az elmebetegséggel kapcsolatos diskurzus változásai A tudattalan „felfedezése”,irodalom,filozófia, romantika A szuggesztió és a hipnózis A hisztéria mint „alapító betegség” A gyermekkor „felfedezése” A szexualitás új, orvosi szemlélete

15 A pszichiátria fejlődése, az elmebetegséggel kapcsolatos diskurzus változásai Az elmebetegekről a 19. század elején levették a – valóságos vagy képletes - láncokat, a korábbi démonizálás helyett immár valóban betegnek tekintették őket, és létrehozták kezelésük és kontrolljuk helyeit, a modern elmegyógyintézeteket. A lelki bajok kezelése és általában a „lélekhez” való hozzáállás medikalizálódott, ezáltal pedig lényegesen kitágult az orvos hatóköre és kontroll-lehetősége – olyan területekre, tünetekre és jelenségekre, amelyekkel korábban csak a mágia és legfeljebb a büntetőjog foglalkozott. Freud ebben az értelemben prototípusa volt a modern orvosnak, akinek számára a lelki bajokban szenvedő ember ugyanúgy kezelésre szorul, mint az, akit valamely testi betegség gyötör. Michel Foucault munkássága büntetés, kontroll, (mikro)hatalom

16 Pinel leveszi a láncokat az elmebetegekről a párizsi Bicetre-ben

17 Kórház-terv 1786 Bentham tornya

18 Magnetizmus és hipnózis charcot hipnózis Mesmer és tanítványai Egy magnetizáló

19

20 Modern elmegyógyintézet: elmebetegek kunyhói a Salpetriere klinikán

21 A tudattalan „felfedezése” Platón: ADElMANTOSZS milyen vágyakra gondolsz? SZÓKRATÉSZ Azokra, amelyek álom közben ébrednek; amikor a lélek egyéb része: a gondolkodó, a szelíd és a többin uralkodó rész alszik, a lélek állatias, vad része viszont - ételtől vagy italtól eltelve - ficánkol, s lerázva magáról az álmot, ki akar törni, s ki akarja elégíteni a kedvteléseit; ilyenkor - mint tudod - mindenre képes, hiszen semmi szemé­rem vagy meggondolás nem köti, és teljesen szabadjára van engedve. Nem átall képzeletben még az anyjával sem szeretkezni, de akármely más emberrel, istennel vagy állattal sem, magát bármely gyilkossággal beszen­nyezni, s nincs étel, amitől megtartóztatná magát; egyszóval: semmiféle őrültségtől vagy szemérmetlenségtől nem riad vissza. A gyönyörök és vágyak közt vannak olyanok, amelyek a törvényekkel ellentétben vannak; ezek körülbelül minden emberben jelentkeznek ugyan; de ha a törvények és az erkölcsösebb vágyak - józan ésszel szövetkezve - féken tartják őket, akkor némely emberből vagy egyáltalában kivesznek vagy legalábbis kevés marad meg belőlük, s csupán gyengébben; másokban ellenben elhatalmasodnak és elszaporodnak. (Az állam IX. könyv)

22 Racionalizmus és irracionalizmus Descartes, a racionalista hagyomány és a német romantika irracionalizmusa Georg Christoph Lichtenberg:az álmok mint a tudattlan lelki élet megismerésének útja Goethe és Schiller Tudattalan lelki élet, nem tudatos induktív következtetések (Helmholtz) Eduard von Hartmann: A tudattalan filozófiájáról Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet Franz Brentano:A pszichológia empirikus nézőpontból Friedrich Nietzsche: Hajnalpír : “egész úgynevezett tudatunk többé- kevésbé képzelgő kommentárja egy öntudatlan, talán megtudhatatlan, de érzett szövegnek” [ [

23 A Doppelgänger Az ördög elixírjé-ben jelenik meg – Szerb Antal szavaival – a “német romantika főkísértete”, a Doppelgänger, vagyis hasonmás, aki ugyanolyan, mint én, és mégis rettentően más”. A Doppelgänger – mint Szerb Antal írja A Világirodalom történetében – “a romantikus én-hasadás jelképe; minden schizoid alkatú emberben egy Doppelgänger lakik és a romantika a schizoid embertípusnak felel meg… A romantikusok tekintetüket az álmok, a megmagyarázhatatlan ösztönök, a sejtések és a bizonytalan vágyak felé fordították, erről szól a Doppelgänger mítosza is, az emberről, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd…

24

25 Ingres: Oidipusz megoldja a szfinx rejtélyét „Álmaiban már sok ember szeretkezett Saját anyjával. Aki ilyet nem nagyon vesz szívre: csak az tűri könnyen életét.” (Sophoklés:Oidipusz király)

26 A pszichoanalízis „felfedezése” Josef Breuer Anna O. (Berta Pappenheim) Az Álomfejtés I. kiadása Fliess és Freud Ezek a kórtörténetek „úgy olvashatók, akár egy novella, és hogy úgyszólván nélkülözik a tudományos jelleget”. Előnyük viszont – teszi hozzá Freud – „a kórtörténet és a betegség tünetei közötti kapcsolat felszínre kerülése, melyet más pszichózisok biográfiáiban hiába keresünk”. Tanulmányok a hisztériáról PROBLÉMA: FREUD A FIKCIÓ ÉS A NEM-FIKCIÓ KÖZÖTT

27 Bécsi századvég: Fő témák a „vidám apokalipszis” A kert és a műhely Identitás, self, az individuum fragmentálsága Férfi-nő viszony (Weininger) Test halál Zsenialitás miszticizmus Nyelvkritika (Karl Kraus) Egon Schiele: Meztelen nő összekulcsolt karokkal (1910 )

28 Bécsi századvég „Alkotmánya szerint liberális volt ez az ország, de klerikális szellemben kormányozták. Klerikális szellemű volt a kormányzat, de szabadelvű az élet. A törvény előtt minden polgár egyenlőnek számított, de nem mindenki számított polgárnak. Volt parlament is, ám oly rendkívüli mértékben élt szabadságával, hogy többnyire zárva tartották; volt azonban szükségállapot-törvény, amelynek segítségével jól megvoltak parlament nélkül is; mégis valahányszor már az abszolutizmusnak tapsoltak mindenek, a Korona elrendelte, hogy újra vissza kel tárni az alkotmányos kormányzáshoz… S akkor még nem is szóltunk a nemzetiségi harcokról… Hevességük oly hihetetlennek bizonyult, hogy többször megakadt s leállt miattuk az államgépezet, viszont a közbeeső időszakokban és a kényszerszünetek alatt a felek a legremekebbül kijöttek egymással, s mindenki úgy tett, mintha mi sem történt volna.” Robert Musil:A tulajdonságok nélküli ember „A szellemes megjegyzés úgy hangzik, hogy a pszichoanalízis, illetve az az állítás, hogy a neurózisok a nemi élet zavaraira vezethetők vissza, csak Bécsben keletkezhetett, az érzékiség és erkölcstelenség oly légkörében, mely más városoktól idegen, és hogy a pszichoanalízis egyszerűen ezeknek a különleges bécsi viszonyoknak a tükörképe, úgyszólván elméleti kivetítése. Valóban nem vagyok az, akit a helyi érdekek elvakítanak, de ezt az elméletet mindig fölötte értelmetlennek tartottam, olyan ostobának, hogy némelykor arra gyanakszom, hogy ez a szemrehányás a bécsi karakterről csak szebb hangzású helyettesítője egy másik vádnak, amelyről a nyilvánosság előtt nem szólnak. Lehetne még e dologról beszélni, ha ellenkező előfeltételekkel állnánk szemben. Ha léteznék ugyanis egy város, melynek lakosai nemi kielégülésüket különleges korlátozásoknak vetnék alá, és egyidejűleg különös hajlamot mutatnának súlyos neurotikus megbetegedésekre, akkor valóban ez lehetne az a város, amely a megfigyelő arra az ötletre jöhetne, hogy a két tény között kapcsolatot keressen, és az egyiket a másikból vezesse le. De a két feltevés egyike sem áll Bécsre. A bécsiek sem önmegtartóztatóbbak, sem idegesebbek, mint más nagyvárosi emberek. A nemi kapcsolat itt valamivel szabadabb, az álszemérem kisebb, mint a szemérmességükre oly büszke nyugati és északi városokban. E bécsi sajátosságok a megfigyelőt inkább megtéveszteni, mint a neurózisok okairól felvilágosítani volnának alkalmasak. […] De Bécs városa méghozzá meg is tett minden telhetőt, hogy részességét a pszichoanalízis keletkezésében megtagadja. Nincs az a hely, ahol az analitikus oly erősen érezhetné a tudós és művelt körök ellenséges közömbösségét, mint Bécsben.” Sigmund Freud: A pszichoanalitikus mozgalom története (1914)

29 Freud legfontosabb művészeti írásai 1897 Levél W. Fliessnek 1897-ben Hamletről és Öidipuszról 1900 Álomfejtés 1905 A vicc és viszonya a tudattalanhoz 1906 Pszichopata alakok a színpadon 1907 A téboly és az álmok W. Jensen “Gradivá”-jában 1908 A költő és a fantáziaműködés 1909 A neurotikusok családregénye 1910 Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke 1912–13 Totem és tabu 1914 Michelangelo Mózese 1916 Néhány karaktertípus a pszichoanalitikus munkából (Shakespeare, Ibsen) 1916 A múlandóságról 1919 A kísérteties (E.T.A. Hoffmann) 1925 Feljegyzés a “varázsnoteszről” 1928 Dosztojevszkij és az apagyilkosság 1927 Utószó a Michelangelo Mózeséről szóló tanulmányhoz 1930 Rossz közérzet a kultúrában 1936 Levél Romain Rolland-hoz. Emlékezetzavar az Akropoliszon 1939 Mózes, az ember és az egyistenhit

30 GRADIVA

31 Freud mint „archeológus”

32 A „kerülő út” Van ugyanis a fantáziától a valósághoz visszavezető út, s ez - a művészet. A művész eredeti­leg szintén introvertált, aki nincs messze a neurózistól. Túl erős ösztönszükségletek hajtják, közbecsülést, hatalmat, gazdagságot, dicsősé­get s a nők szerelmét szeretné megszerezni; de hiányzanak az eszközei ezeknek a kielégüléseknek az eléréséhez. Ezért, akár a többi kielégü­letlen, elfordul a valóságtól, s teljes érdeklődését, libidóját is, átviszi fantáziaéletének vágyképződményeire, ahonnan az út a neurózisok­hoz vezethetne. Bizonyára sok mindennek kell összetalálkoznia, hogy ne ez legyen fejlődésének végső kimenetele; hiszen ismeretes, hogy neurózisuk révén mily gyakran szenvednek éppen a művészek teljesí­tőképességük részleges gátlása miatt. Alkatukat valószínűleg erős szublimációs képesség, és a konfliktust eldöntő elfojtás bizonyos laza­sága jellemzi. A valósághoz visszavezető utat aztán a művész a követ­kezőképpen találja meg. Hiszen nem ő az egyedüli, aki fantáziaéletet él. A fantázia köztes birodalmát méltányolja az általános emberi közmegegyezés, s minden nélkülöző innen vár enyhülést s vigasztalást. De a nem művész számára nagyon korlátozott az örömszerzés a fantázia forrásaiból. Elfojtásainak kérlelhetetlensége arra kényszeríti, hogy megelégedjék azzal az elvétve adódó álmodozással, ami még tudatos lehet. Ha valaki igazi művész, akkor többel rendelkezik. Először is ért hozzá, hogy álmodozás ait akként dolgozza fel; hogy elveszítsék azokat a nagyon is személyes vonatkozásokat, amik elijesz­tik az idegent, s mások számára élvezetessé váljanak. Továbbá annyira mérsékelni is tudja őket, hogy nem egykönnyen árulják el tiltott forrásokból való eredetüket. Megvan ezenfelül az a rejtélyes képessége, hogy bizonyos anyagnak formát adjon, amíg csak fantáziaképzetei­nek hű képmásává nem vált, s ekkor annyi élvezetnyereséget tud kapcsolni tudattalan fantáziájának ehhez a megjelenítéséhez, hogy ez legalább egy időre, ellensúlyozza és felfüggeszti az elfojtást. Ha képes minderre, akkor lehetővé teszi mások számára, hogy a maguk tudat­talanjának hozzáférhetetlenné vált élvezeti forrásaiból ismét vigasztalást és enyhülést meríthessenek, elnyeri hálájukat és csodálatukat, s így fantáziája révén elérte, amit eladdig csak fantáziájában ért el: a közbecsülést, a hatalmat, s a nők szerelmét. Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe.

33 Mózes és a „családregény”

34 IMAGO c. folyóirat (alapítva 1913)

35 MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA II május A pszichoanalízis három fázisa Norman Holland: A pszichoanalízis három fázisa: In: MI Szürrealizmus és pszichoanalízis Mérei Ferenc: Szürrealizmus és mélylélektan: In: „vett a fűvektől édes illatot. Művészetpszichológia. [MMP] Múzsák, Bp André Breton: Szürrealista kiáltvány. In: Szürrealizmus. Gondolat, Bp Az együttes élmény Mérei Ferenc: Az együttes élmény. Officina, Bp Legújabb kiadása: Társ és csoport. Tanulmányok a genetikus szociálpszichológia körébôl. Akadémiai Kiadó, Bp old. 4. Az utalás lélektana, szimbólum és utalás Mérei: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülőutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság - Pszichoteam, Bp Mérei: Lélektani napló IV. köt. Bp., Osiris, kiad. Mérei: Bevezetés az irodalompszichológiába In: MMP 53-70, Három Örkény-novella In: MMP Filmszemiotikai jelenségek pszichológiai elemzése In: MMP Azonosítás és implikált pszichológiai tudás az irodalomban Mérei: Azonosítás és szerepcsere az Arabs szürkében. In: MMP A kísérteties. Kosztolányi és Kafka. Sigmund Freud: A kísérteties. In: PI Mérei:Franz Kafka. In: MMP Erich Fromm: Franz Kafka. In: PI Az informális stratégiája. Mérei: Deviancia és reménység. In: MMP A művészetlélektani elemzés szintjei Veres András: Mérei Ferenc művészetlélektani munkássága. In : Borgos Anna - Erős Ferenc – Litván György (szerk.) Mérei – élet – mű. Új Mandátum, Bp old.. -

36 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) I. a tudattalan pszichológiája (korai Freud, 1920 előtt) látens és manifeszt tartalmak, ezek különféle megjelenési formái: álmok, neurotikus tünetek, viccek, felejtés, elszólások stb. A tudatos és a tudattalan polaritása. Alapfogalmak: Ödipusz- komplexus, libidó, orális, anális, fallikus fázis, Irodalomelméletben: a látens tartalmak kutatása, univerzális, rögzített szimbólum-szótár” alkalmazása. A mű „holt szöveg”, külsődleges a befogadóhoz képest.

37 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) II. Az én pszichológiája (Freud 1920 után, Tömegpszichológia,. Én és ösztön-én, Túl az örömelven; Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok) A felettes-én, az én és az ösztön-én fogalmának bevezetése. Polaritás az én és a nem-én között. Az én funkciója alapvetően szintetizáló jellegű közvetít a külső valóság és egy belső, tudattalan pszichikus struktúra között. Itt a „tudattalan” nem főnév, hanem melléknév.Az első fázisban a terápia a tudattalant próbálja tudatossá tenni, a második fázidsbanaz én kiterjesztésére irányul. Freud: „ahol ösztön-én volt, oda az énnek kell kerülnie”. Irodalomelméletben: azokat az én-stratégiákat kell megkeresnie, amelyek testet öltenek az irodalmi mű nyelvezetében. De a műről ebben a szakaszban még mindig mint külső létezőről beszélnek.

38 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) III. a self (identitás) pszichológiája (Freud 1930 után, Rossz közérzet a kultúrában ) intrapszichikus modell helyett interpszichikus modell, amely magába foglalja mind az ént, mind pedig annak környezetét. „Eredetileg az én tartalmaz mindent, később választja le a külvilágot magáról”. Ferenczi: a valóságérzés fejlődésfokai, „nyelvzavar” Erikson: az identitás pszichoszociális modellje Lacan: tükörfázis, a „Másik” fogalma Melenie Klein, Winnicott: tárgykapcsolat, „átmeneti tér” Identitás: saját egészlegességünk átélése. Ricoeur: „idem” és „ipse” azonosság, „narratív igazság” Irodalomelméletben: a mű és az olvasó személyes, interszubjektív viszonya, a mű mint saját identitás-témáink megszólaltatója.

39 Mérei Ferenc életrajza Mérei Ferenc (Bp., nov. 24. – Bp., febr. 23.): pszichológus, a pszichológiai tudományok doktora (1982), Kossuth-díjas (1949). Középiskolái elvégzése után ig Párizsban a Sorbonne-on H. Wallon tanítványa volt. Két oklevelet szerzett: a Pályaválasztási Tanácsadó Főiskola (Institut National ďOrientation Professionnelle) oklevelét 1933-ban, bölcsészkari tanári oklevelet filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szaktárgyakból 1934-ben. Hazatérése után ig az Áll. Gyermeklélektani Intézet fizetés nélküli pszichológusa ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főisk.-n Szondi Lipót Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában az egyik kutatási részleget vezette, ugyancsak fizetés nélkül. Ennek megszűnte után ig a Patronázs Egyesület ambulanciáján György Júlia mellett dolgozott. Ezekben az években a nyelvtanítás és a pszichodiagnosztikai tanfolyamok (Rorschach, Szondi) biztosították megélhetését. A háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton ben átszökött, és a Vörös Hadsereg századosaként, valamint az Új Szó munkatársaként tért haza ig a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője, a Pedagógiai Főiskola és az Eötvös Kollégium tanára, a NÉKOSZ központi szemináriumának vezetője, ill ban a Kollégiumi Tanács elnöke ig az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója ben a pedológia ellen hozott párthatározat alapján elbocsátották és kizárták az MDP-ből, amelynek 1927-től (illegális Kommunista Párt) tagja volt. Ettől kezdve 1956-ig állástalan, fordításokból élt, 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia és a pártszervek rehabilitálták, majd kiemelt tudósként 1957-ben kinevezték az MTA Lélektani Intézetébe okt. 25-én az ELTE bölcsészkarán megalakult Egy.-i Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője okt.-ban szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték márc.-ban amnesztiában részesült febr.-tól az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Intézet (OIE) vezető pszichológusa ban történt nyugdíjazásáig a Pszichodiagnosztikai, ill. a Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője. Nyugdíjazása után tanítványaival pszichodráma műhelymunkát végzett, valamint részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetének szociálpszichológiai értékorientációs novellaelemzési vizsgálataiban ban az MTA irodalompszichológiai munkabizottságának elnöke, 1982-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) bölcsészkarán irodalompszichológiai speciálkollégiumot vezett ben megkapta a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg- emlékérmét. – F. m. A gombozó gyermek (Kalocsa, 1937); ) A pályaválasztás lélektana (Bp., 1942); A gyermek világnézete (Bp., 1945); Az együttes élmény (Bp., 1947); A Rorschach-táblák felszólító jellege (Bp., 1947); Gyermektanulmány (Új Nevelés Könyvtára, 1948); Rorschach próba I-V. kötet (OIE, Vademecum- sorozat, 1966); A pár és a csoport (Pszich. Tanulmányok, Bp., 1967); Gyermeklélektan (társszerző: V. Binét Ágnes, Bp., 1930); Ablak-Zsiráf. Képes gyermeklexikon (Binét Ágnessel, Bp., 1971); Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); A klinikai pszichológia gyakorlata (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); Szociálpszichológiai vizsgálatok az iskolában (Bp., 1974); Adalékok egy társas szempontú gyermeklélektanhoz (Bp., ); Lélektani napló ( bőv. kiad., Bp., ); „…Vett a füvektől édes illatot” (Művészetpszichológia, Bp., 1986).– Irod. M. F. tudományos munkái (készítette Mérei Vera, Erdélyi Ildikó, Pszichológia, sz.); Bagdy Emőke: Beszélgetés a 75 éves M. F.-cel (Magy. Pszich. Szle, sz.); Epizódok M. F. tanár úr életéből (Video-interjú, rendező-riporter Forgách Péter, ; megjelent: Filmvilág, sz.); Hernádi Miklós: Elköszönés M. F.-től (Élet és Irod., sz.); Illyés Sándor: M. F. (Magy. Tudomány, sz.); Sarkadi László: M. F. (Kritika, sz.); M.-Mák párizsi évei (közreadja Bajomi Lázár Endre, Kritika, sz.); Tóth György: Emlékezés M. F.-re (Gyógypedagógia Szle, sz.); Szakács Ferenc: M. F. (Ideggyógyászati Szle, sz.); Ember Mária: A tanár úr álmai (Élet és Irod., sz.); Konrád György: Emlékezés M. F. emberkutatóra (Élet és Irod., sz.); Erős Ferenc: M. fényben és árnyékban (Buksz, sz.); Muhi Klára: „A képek mögött a gének” (Filmkultúra, sz.); Balassa Péter: M. F. műelemzéseiről (Magy. Hírlap, jan. 6.). (Magyar Életrajzi Lexikon)

40 Mérei forrásai: Szondi Lipót, Hermann Imre, Henri Wallon, Jacob Moreno, Jean Piaget, Kurt Lewin

41 A pályaválasztás lélektana (1942)

42 Bálint Endre rajza – Mérei és a „Törzs”

43 Mérei Ferenc fontosabb művei művészetpszich. vonatkozásban I. Az együttes élmény. Bp., Officina, 1947 Gyermektanulmány. Bp., Egyet. Ny., 1948 „...vett a füvektől édes illatot”. Művészetpszichológia Bp., Művelődéskutató Intézet, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986 A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülőutak a lelki életben. Szerk.: Bagdy Emőke Bp., Magyar Pszichiátriai Társaság, Pszichoteam, 1989 Freud fényében és árnyékában. Szerk.: Gerő Zsuzsa. Bp., Interart, 1989 Lélektani napló. [1984] Bp., Osiris, kiad. Közösségek rejtett hálózata. Szociometriai értelmezés [1971]. Bp., Osiris, kiad. Társaskapcsolataink a manifeszt álomtartalomban. In: Pszichológiai tanulmányok 8. Bp., Akadémiai Kiadó, Az ízlésélmény elemzése In: Ízlés és kultúra: tanulmánygyűjtemény. Szerk.: Szerdahelyi István. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974 Az utalás – az élményközösség szemiotikai többlete In: Jel és közösség. Szemiotikai tanulmánygyűjtemény. Szerk.: Voigt Vilmos, Szépe György, Szerdahelyi István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975 Az értékorientációs elemzés néhány szociálpszichológiai premisszája In: Érték és társadalom. Transzgresszív elemzések. Bp., MTA Irodalomtudományi Intézete, A szerepjátszásról. In: Gyermekdramaturgia 1. szerk.: Debreceni Tibor, Gabnai Katalin. Bp., Népművelési Intézet, A látvány konceptualizálása, a jelentéshalmaz értelmezése. In: Németh Lajos 50. születésnapjára. Veszprém, A pszichológiai dramatizálás. Szociodráma, pszichodráma In: Pszichodráma, szociodráma. Két áttekintő tanulmány egy kísérletről. Bp., Népművelési Intézet,

44 Mérei Ferenc fontosabb művei művészetpszich. vonatkozásban II. Mérei Ferenc, Binét Ágnes: Az anya-gyermek kapcsolat; A gyermekrajz. In: Pszichológiai szöveggyűjtemény 2. Fejlődés- és pedagógiai pszichológia. Szerk. Domján Károly, Nagy Ferenc, Szatori Ferenc. Bp., Tankönyvkiadó, , Szociodráma, pszichodráma, szerepgyakorlatok. J. L. Moreno önismereti és terápiás dramatizálási munkásságának ismertetése hazai példák felhasználásával In: Játék, színjáték, személyiség. Dokumentumgyűjtemény. Bp., Örkény István: Lila tinta (1952) Mészöly Miklós: Térkép repedésekkel (1972) Czakó Gábor: Tragédia (1975) Bereményi Géza: Apám fölkeresi anyját, a nagyanyámat (1976) In: „Térkép repedésekkel”. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. Szerk.: Erdődy Edit, Karafiáth Judit, Veres András. Bp., Művelődéskutató Intézet, , , , A Don Juan-trilógia építkezésének és princípiumának értelmezése In: Mozgófilm Bp., BBS, (Lásd még: „Vett a füvektől…”, ) „Emlékezzünk régiekre”; „Templomtalanul, palásttalanul”; „Tanítványomnak »sztálinista« felettes énje van”. In: A Napló. Vál.: Barna Imre, Kenedi János, Sulyok Miklós, Várady Szabolcs. Bp., Minerva Kft., , , Szimbólumok – idézőjelek. Égi bárány; Nemzedékek, viselkedésminták – a közhelyek álarcában. Álljon meg a menet. In. Filmkultúra, Válogatás. Bp., Századvég, , Három találkozás In: Bibó-emlékkönyv. Bp., Századvég Kiadó, kötet A társastól a társadalmiig. Társadalomlélektan; A játék értelme és öröme In: A nevelés szociális alapjai. Szöveggyűjtemény. Vál., szerk.: Vastagh Zoltán. Pécs, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, , Az utalás In: Szöveggyűjtemény a kommunikációelmélet tanulmányozásához. Összeáll.: Zrinszky László. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, Az ízlésélmény elemzése In: Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Heleszta Sándor. Bp., Magyar Művelődési Intézet, kötet.

45 …vett a füvektől…

46 Szürrealizmus és pszichoanalízis Nem foguk félárbocra ereszteni a képzelet zászlaját csak azért, mert félünk, hogy megbolondulunk.” (André Breton) Breton és Freud „Álomvadászat”, automatikus írás Artaud színháza A modern művészet "az emberit, ‑ a vágyat, az érzelmet, a hangulatot, a gondolatot ‑ (...) ábrázolja, ahogyan a lélekben él: romlatlanul, torzítatlanul, eredeti formájában. A megtanulttal, az elôírttal, a parancsolttal szemben a megsejtettet, a rádöbbentettet, a vágyottat ‑ a vonzó és édes tiltottat (...), "mindazt, amit parancs és tilalom, szokás és illem, erkölcs és törvény elhallgatásra és elfelejtésre, lappangásra és elfojtásra ítélt". (Mérei: Lélektani napló 58 ‑ 59. old.)

47 Picasso: Guernica

48 Kassák képverse

49 Az együttes élmény(1947)

50 Együttes élmény A csoport mint közösség sajátos erőtöblete, az együttes élmény fokozott ereje Modellkövetés Intézményesedés Hagyományok kialakulása: a hagyomány mint ismétlés, rituális jelzés, az együvé tartozás jele, UTALÁS Rejtett hálózat

51 Szimbólum és utalás Mérei szavaival az utalás nem egyéb, mint a részlet "visszajárása": "a még áttüzesedett, a valóságtól lüktetô élmény egy konkrét részletének kiválása és visszaugrása a tudatba, de úgy, hogy az eleven élmény teljes érzelmi feszültségét képviseli”. Az utalás ellentéte a szkematizálás, az élménynek a "formális" ismeretrendszerbe való beépítése, illetve az elfojtás, az élmény teljes kiktatása a tudatból. A szimbólum (Freudnál) elfojtott vágyakon alapul, az utalással felevenített élmény tudatos, éles, világos Szimbolikus és utalásos művészet

52 Azonosítás és implikált pszichológiai tudás az irodalomban Az irodalompszichológiai elemzés szintjei - mélylélektani elemzés - tranzakciós elemzés (én- és identitásstratégiák, mikroszociológiai konstellációk, a szereplőket mozgató lélektani tényezők, motívumok feltárása)- értékorientációs elemzés Párhuzam az álomfejtéssel: a freudi álomfejtés és Mérei börtönálmai

53 A kísérteties A kísérteties: - hasonmás - az elfojtott visszatérése - szorongás - gyermekkori világkép, mágia Átváltozás: Kafka, Krúdy, Kosztolányi szerepcsere Varázslat (azonosulás) a vesztes, a halálra ítélt helyzete az átváltozás irreverzibilitása

54 Norman Rockwell: Hármas önarckép

55 Az informális stratégiája Balzac: Emberi színjáték (a Vautrin- jelenség) Kassák: Egy ember élete Deviancia és autonómia A szociometriai és a társadalmi peremhelyzet

56


Letölteni ppt "Általanos művészetpszichológia I. pszichoanalitikus művészetfelfogás Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2007. május 5-6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések