Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzet és a nacionalizmus Modernisták versus esszencialisták.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzet és a nacionalizmus Modernisták versus esszencialisták."— Előadás másolata:

1 A nemzet és a nacionalizmus Modernisták versus esszencialisták

2 A fogalom története A „natio" latin eredet ű szó, kezdetben a születést, vagy a származást jelentette, Cicero ezt a fogalmat az arisztokrácia csoportjának megjelölésére használta, Plinius e fogalom használatakor a filozófusokra gondolt,

3 A fogalom története A kés ő középkorig gyakran használták a civilizálatlan, közös intézményeket még nem ismer ő barbár népek jelölésére. A közös származás volt a domináló tényez ő és nem a politikai és a társadalmi szerkezet, amit ő l civilizáltnak tekintettek egy népet, Gens és a natio az antikvitásban, lényegében az, amit a modern etológia „etnikai csoportoknak” nevez, A barbárok különböz ő entitását fejezte ki, voltak szervezett politikai keretek, és voltak lazán függ ő törzsi szisztémák,

4 A szó története A kés ő középkorban hasonló a jelentése a „gens”, vagy a „populus” elnevezésekkel, A „nationes” már az európai nagy népeket jelölte, mint a „gens anglorum", vagy „a populus regni Franciae”. Ebben az értelemben azonban egyszerre több „gentes" ‑ t és „nationes” ‑ t is magukba foglalhattak, Európában a 14. és a 18. század között e fogalmat elég bizonytalanul, következetlenül használták hol a származás megjelölésére, hol más társadalmi csoprotokra pl: céheket, egyetemi testületeket, stb.,

5 Korai próféták J. J. Rousseau a kultúrnemzet fogalma – a lengyel példával, „aki lengyel katolikus”, Patriotizmus Joseph Sieyes, A nép és a nemzet a harmadik rend összekapcsolása, Kant, Immanuel Herder, Szellemmel, lélekkel, küldetéssel, akarattal, géniusszal rendelkeznek a nemzetek, amelyeknek van születési és származási helyük, leszármazásuk, életciklusuk, ami magában foglalja a születést, a virágzást és hanyatlást, van fizikai valójuk is, területük, határokkal rendelkezik, Van nemzeti identitás is, amely a nemzeti karakterekben ölt testet, Fichte,

6 Korai próféták Mill, Stuart Lord Acton, Ernest Renan a klasszikus megfogalmazó, Meinecke az ismert dichotómia megteremt ő je,

7 A tudományos diskurzus kezdetei A második világ tabuvá tette a nacionalizmus kérdését Nyugaton, A szerz ő k, Hans Kohn, A nacionalizmus eszméje 1944, A nacionalizmus jelentése és története 1955, Két válfaja létezik (nyugati és keleti), Demokratikus és racionális közpolgári, Antidemokratikus és irracionális etnikai A nagy felfedezés, a hatvanas években, A „harmadik világ” – Az els ő világ problémái (írek, baszkok, korzikaiak, bretonok, stb.) A második világ (szocialisták – mély hallgatás a lenini politikai jegyében) v

8 Fogalmi problémák A meghatározása nehézségei maga a nemzet egyben a definíció eszköze is, Objektív ismérvek – generálja a nemzeti identitást, Szubjektív kategóriák, hitet tartják, A nemzet és nacionalizmus kapcsolata, Nacionalizmus teremtette meg a nemzetet (Gellner) Nemzet volt a nacionalizmus el ő tt is, (D. Smith, Armstrong) Sok más kifejezést is meg kell határozni; etnicitás, etnikum, identitás, állam, hatalom, stb., Homogenizálják ő ket, csoportosítják és terminusokban beszél az etnikumról, faji konfliktusoktól, Történetileg (id ő ben és térben is) változó fogalom, Nyugati és keleti (John Plamenatz) primordialisták szerint a civilizáció kezdete óta van,

9 Fogalmi problémák Egy vagy több tényez ő vel magyarázzák a kialakulását létét, Politikai (francia-szabadság) vagy a kulturális (romantikusok) momentumok, Különböz ő tipológiák jöttek létre M. Hechter tipológiája: Államépít ő, Perifériák, Irredentát, Egyesít ő t, Rogers Brubaker ; Nemzetállami nacionalizmus, Nemzeti kisebbség, Anyaországi nacionalizmust, A nacionalizmus logikája az adott (egy államban) él ő knek kulturálisan homogén társadalmat kell alkotniuk. (Gellner – Anderson) ez a modern kor terméke, Mások szerint etnikai, nemzeti alapon szervez ő d ő társadalomról már korábban is beszélhetünk,

10 Daniele Conversi tipológiája 1. Etnoszimbolikus, Létezik egy protoelit, akik kreativak és szelektálnak a hagyományokból, A professzionalisták pedig terjesztik a 18. s 19. században a történészek és a társadalomtudósok, Etnikai történetírás egy elképzelt múlt rekonstrukcióját valósítja meg, 2. Homeosztatikus, Kísérlet az államhatalom megragadására és küzdelem az állami beavatkozás ellen, Az állam játssza itt a f ő szerepet, Az ok-okozati modell – etnonacionalista felkelések, A megközelítések lehetnek primordialisták és instrumentalisták, 3. Transzakcionális, (a lényeg a kölcsönhatásokon van) Barth és követ ő i elmélete Ernest Gellner gondolata „ a struktúrát felváltotta a kultúra, és a vertikális felosztottság és a térbeli elkülönülés, a határok küls ő dlegesek s területiek lettek,

11 Állam Identitás Etnicitás, Nép, Civil társadalom,

12 A nacionalizmus értelmezési lehet ő ségei 1. Nacionalizmus mint nemzetépítés, A nemzetek kialakulásának általános folyamatát, melyet néha „nemzetalkotásnak” neveznek (a kifejezés azonban gyakran magában foglalja az államalkotás folyamatait is);

13 A nacionalizmus értelmezési lehet ő ségei 2. Nacionalizmus mint szimbólum és nyelvezet, A szimbólumok kétértelm ű ek, v

14 A nacionalizmus értelmezési lehet ő ségei 3. Mint nemzeti érzést vagy a nemzethez tartozás érzését, attit ű djét vagy tudatát, és az annak jólétére, erejére és biztonságára való törekvést;

15 A nacionalizmus értelmezési lehet ő ségei 4. Mint a nemzeti státus elérését vagy fenntartását (annak minden velejárójával) politikai célként maga elé t ű z ő mozgalmat, beleértve az e célok elérésére szánt egy vagy több szervezetet és tevékenységet;

16 A nacionalizmus értelmezési lehet ő ségei 5. Mint tant vagy tágabb értelemben vett ideológiát, mely érdekl ő dése középpontjába a nemzetet helyezi, s amely annak autonómiáját, egységét és identitástudatának megteremtését t ű zi ki célként

17 A nacionalizmus a modern államok legitimációs ereje, A szabadság és az egyenjogúsítás ígéretét hordozta,

18 A legismertebb felosztás 1. Instrumentalisták A nacionalizmus az elitek manipulációjának a terméke, A tömegek mozgósításával érik el, hogy fontos kérdésekr ő l eltereljék a figyelmet, Primordialisták Természetesen meglév ő nemzeti lét elkerülhetetlen folyománya, vl

19 F ő bb irányzatok Esszencialisták Primordialisták Pierre van den Berghe, Clifford Geertz Perennialisták Adrian Hastings, Steven Grosby Liah Grenfield Etnoszimbolisták Anthony D. Smith, John A. Amstrong Modernisták Ernest Gellner Az egyenl ő tlen fejl ő désre alapozók Tom Nairn, Michael Hachter, A nacionalizmus mint ideológia Elie Kedourie Konstruktivisták Eric Hobsbawn, Benedict Anderson A modern állam és a nemzet egysége Anthony Giddens, Michael Mann, John Breuilly,

20 Az esszencialisták - primordialisták Berghe A nemzetek ő si, természetes közösségek, ő si rokonsági csoportok, Mint genetikai közösség megkülönböztethet ő kulturális jegyek alapján, nyelv, szokás, öltözködés, viselkedésmód, Clifford Geertz a kulturális összetartozás a lényeg, kultúra a közösség, kvázi rokonság (= nyelv, szokás, származás, vallás) Az ő si lojalitás nem racionális a rendszer Ő si köt ő dés = Személyes és szent, Beleszületés, Kritikák: id ő tlenség,

21 Az esszencialisták – perennialisták Az id ő tlenség teoretikusai Ókor (zsidók, örmények, Biblia), kés ő középkor – 16. századi Anglia, modernitás el ő ttiek, Nemzeti identitás különböz ő eszmék és értékek köré épül, részben kitaláltakra, részben importáltakra,

22 Az esszencialisták – etnoszimbolisták 1. Armstrong, John A. Ókorig megy vissza a csoportidentitások már ekkor kialakultak, Kiterjesztett id ő beli perspektívában gondolkodnak, A kontinuitást a fontos, Szimbólum, a kommunikáció és a mítosz, A materiális körülmények elhanyagolhatóak, Nosztalgia „a régmúlt dics ő és fels ő bbrend ű életmódjának az imázsát jelenti”, A vallás: az iszlám & kereszténység más köt ő dést alakítanak ki, Városok szerepe az identitás kialakításában meghatározó, Múlt fel ő l nézni a jelent,

23 Az esszencialisták – etnoszimbolisták 2. Anthony D. Smith Premodern etnikai csoportok kellenek, „Az etnikai közösségek egy megnevezett emberi népességet jelölnek, közös származással, mítoszokkal, történelemmel, kultúrával és egy bizonyos területen való köt ő déssel s a közös szolidaritással rendelkeznek.” Modernizáció, kapitalizmus, szekularizáció, tömeges oktatás, Arisztokratikus lateriális Démotikus vertikális, A nemzet kialakulása Bürokratikus bekebelezéssel, domináns etnikum terjedésével, adminisztratív pénzügyi és hadviselési eszközökkel, A haza belülr ő l történ ő mobilizálása, etnikai múlt és etnikai nemzettudat, Amerikai bevándorlók sokszín ű sége,

24 Az esszencialisták – etnoszimbolisták 3. „A nemzet az emberek egy csoportja, amely közös és megkülönböztet ő kulturális jegyek, egy egységes gazdasági rendszer, a közösség minden tagjára kiterjed ő állampolgári jogok és kötelességek birtokosa, ahol a tagok a közös tapasztalatokból s területbirtoklásából ered ő szolidaritásérzéssel rendelkeznek.” A nacionalizmus ideológiai mozgalom, amely függetlenség és autonómia megszerzésére és megtartására irányul egy bizonyos közösség nevében, amelynek tagjai úgy vélekednek, hogy valódi, vagy potenciális nemzetet alkotnak.”

25 A modernisták – Egyenl ő tlen fej ő dés Tom Nairn és Michel Hechter Cetrum és periféria alapján értelmezték elitek a nyelv és a kultúra segítségével mobilizálják a tömegeket, Bels ő kolonializáció – Brit Birodalmon belüli írek, skótok, walesiek,

26 A modernisták – a nacionalizmus mint ideológia Elie Kedourie Francia forradalom nyomában teremt ő dik meg, Ideológiai megszállottság a nemzeti önrendelkezés megvalósítása,

27 A modernisták – állam nemzet egysége 1. Racionális politikai diskurzus kulturális, etnikai származási faktoroknak nem adnak nagy szerepet, A politikai mozzanat a fontos náluk, ezért a kritika Az állam a kulcsszerepl ő, Anthony Giddens A modern államiság velejárója, Körülhatárolt rendszer, „Univerzális politikai forma, és a hatalom birtokosai a nemzetállamok ” vl

28 A modernisták – állam nemzet egysége 2. Michael Mann, „ Nemzet olyan közösség, amely meg akarja teremteni saját államát” Politikai és katonai mozzanatok a lényegesek, Állambomlasztó, Államteremt ő államot er ő sít ő, Ahol a demokrácia sikerült, ott mérsékelt a nacionalizmus, ahol nem ott kirekeszt ő és agresszív rendszerek jöttek létre, A nacionalizmus kialakulásának szakaszai a 16. század a reformáció és írásbeliség, 18. századtól az államok terjeszkedése, és a kapitalista kereskedelem, proto-nacionalizmus, állampolgárság és az osztálytudaton alapuló azonosság helyet a nemzeti tudat, Ipari kapitalizmus az állam egyre nagyobb szerepe a társadalmi koordinációban

29 A modernisták – állam nemzet egysége 3. John Breuilly, „Politikai mozgalom, amely az államhatalom gyakorlására irányul”, „A nacionalizmus legf ő bb célja az autonómia megteremtése a nemzet nevében.” A nemzet és a nacionalizmus politikai doktrína A nemzet egyedi és különleges jellemvonásokkal rendelkezik A nemzet érdekei és értékei minden más érdekkel és értékkel szemben els ő bbséget élveznek A nemzetnek amennyire csak lehetséges függetlennek kell lennie. Ez általában a politikai szuverenitás megszerzését jelenti. Nacionalizmus nemzetállamokban és birodalmakban is léteznek Szeparatista, Reform, Nemzeti egyesítés nacionalizmusa, A elitek mellett más csoportok is a zászlóviv ő i bürokraták, keresked ő k, néha parasztok és munkások, nem a társadalmi-gazdasági elit politikája,

30


Letölteni ppt "A nemzet és a nacionalizmus Modernisták versus esszencialisták."

Hasonló előadás


Google Hirdetések