Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információs rendszerek fejlődése és kapcsolatuk a vállalati működés szintjeivel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információs rendszerek fejlődése és kapcsolatuk a vállalati működés szintjeivel."— Előadás másolata:

1 Az információs rendszerek fejlődése és kapcsolatuk a vállalati működés szintjeivel

2 1950-es évek TPS: adatfeldolgozás 1960-as évek MIS: menedzseri döntéshozatal támogatása, előre definiált jelentések 1970-es évek DSS: döntéstámogatás, egyedi problémák PPS, MRP: termeléstervezés 1980-as évek EIS: legfelsőbb vezetés igényei szerint ES: szakértői tanácsadás GDSS: csoportos döntéshozatal 1990-es évek ERP: erőforrás-tervezés BI: üzleti intelligencia CRM: ügyfélkapcsolat-menedzsment SRM: szállítókapcsolat-menedzsment SCM: ellátásilánc-menedzsment KM: tudásmenedzsment 2000-es évek EPM: teljesítménymenedzsment Business Suite: komplex üzleti csomagok, ágazati megoldások

3 Termelés / Szolgálta -tás Támogató információs rendszer Stratégiai döntések EIS GDSS EPM BI BUSINESS SUITE KM Taktikai döntések DSS CRM, SRM, SCM Operatív döntések MIS ERP Művelet- végzés TPS

4 Legfontosabb információs-rendszer típusok TPS– tranzakció-feldolgozó rendszer MIS – vezetői információs rendszer DSS– döntéstámogató rendszer GDSS – csoportos döntéstámogató rendszer EIS – felsővezetői információs rendszer ERP – vállalati erőforrás-tervező rendszer CRM – ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer SRM – beszállítókapcsolat-kezelő rendszer SCM – ellátásilánc-kezelő rendszer BI – üzletiintelligencia rendszer EPM – vállalti teljesítménymenedzsment rendszer KM – tudásmenedzsment rendszer ES – szakértő rendszer

5 TPS MIS DSS GDSS ES ESS EIS Az információs rendszerek családfája Straté- giai szint Taktikai szint Operatív szint

6

7 Tranzakció feldolgozó rendszerek (TPS) Tranzakció: az üzletmenettel kapcsolatos elemi esemény (eladás, vétel, megrendelés, fizetés). A TPS szolgáltatja a vállaltnál használt összes többi információs rendszer adatbázisát.

8 Vezetői információs rendszerek (MIS) A TPS által létrehozott törzsadatokból előre definiált jelentéseket készít, esetleg lekérdezési lehetőségeket biztosít. Rendszeres jelentések Előre definiált tartalom és forma. Sok fölösleges adat. Kivételes esetek Ezek általában fontosabbak a normális eseményeknél. Igény szerinti jelentések Esetenkénti lekérdezések

9 Döntéstámogató rendszerek (DSS) Olyan integrált számítógépes eszközök összessége, amely döntési modellek, adatbázisok és a döntéshozó saját ítélőképességének segítségével interaktív módon nyújt segítséget nem programozható vagy részben programozható döntések meghozatalában.

10 A DÖNTÉSHOZATALI RENDSZER LÉPÉSEI Feladatmeghatározás és adatgyűjtés - adatok gyűjtése - a probléma azonosítása - a probléma felbontása a vállalati adatbázis ad hoc lekérdezése

11 Tervezés - modellépítés - választási kritériumok meghatározása - alternatívák keresése Statisztikai modellek, szimuláció, pénzügyi tervezés, kockázatelemzés. Választás - megoldás kiválasztása - választás igazolása „Mi van ha” elemzés, érzékenységvizsgálat, célkereső elemzés, optimalizáló elemzés. Megvalósítás - a döntés sikerének vagy sikertelenségének elbírálása - visszacsatolás Adatbázis-kezelői lekérdezések.

12 Felsővezetői információs rendszerek (EIS ) tulajdonságai információk összegzése, tömörítése, szűrése (ne vesszünk el az adatokban) mélyfúrás (részletekbe betekinthetőség) Kritikus sikerfaktorok megfigyelése Különleges esetek figyelése Felhasználóbarát kezelői felület Kimenet prezentációs jellegű Adatbiztonság Gyors adatelérés Külső adatbázisok elérése Múlt, jelen információi mellett előrejelzés Ad-hoc lekérdezések

13 Csoportos döntéstámogató rendszerek (GDSS) A GDSS olyan interaktív számítógépes információs rendszer, amely nem, vagy félig strukturált problémák több ember általi együttes megoldását segíti elő. Mi a többlet? A kommunikáció! Kommunikációs eszközök, szoftverek. Videokonferencia, fórumok, chat, netmeeting, …

14 Szakértői rendszer Olyan számítógépes program, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép olyan strukturálatlan vagy félig strukturált probléma megoldásában adjon döntési javaslatot, amely különben egy speciális tudású szakember közreműködését igényelné.

15 Általános rendszer-életciklus Létrejön, kifejlődik, működik,, elöregszik. Információs rendszerek esetén: -Tervezés -Megvalósítás -Használat -Elavulás Az informatika óriási tempójú fejlődése miatt az elavulás egyre gyorsabban bekövetkezik, viszont a rendszerek bonyolultsága miatt a terezés és a megvalósítás ideje nő. Nehéz megoldani, de az új rendszer létrehozását úgy kell időzíteni, hogy működőképes legyen, mielőtt a régi használhatatlanná válik.

16 A jelen vizsgálatának tárgya: -a vállalat -a technológiai környezet -a gazdasági környezet A jelenből kiindulva és a környezetre vonatkozó előrejelzéseket felhasználva vizsgáljuk meg ugyanezeket a kérdéseket a jövőre nézve is, és megalkotjuk a vállalattal kapcsolatos jövőbeli, ezen Belül az informatikára vonatkozó elképzeléseket. Megfogal- mazzuk céljainkat, az elérésükhöz szükséges üzleti, illetve informatikai stratégiát, egymással szoros összefüggésben.

17 A vállalat jelenképe Jelenlegi gazdasági környezet Jelenlegi technológiai környezet Jövőbeli gazdasági környezet Jövőbeli technológiai környezet A vállalat jövőképe Vállalati célok Üzleti stratégia Informatikai stratégia Az informatikai stratégia tervezése

18 Strukturált rendszerfejlesztési életciklus (SDLC) Bonyolult probléma, megközelítés részekre bontással Több szint: modul, szakasz, lépés, feladat A feladatok megoldási módszere: technikák Logikai és fizikai szint az elemzésben és tervezésben A régi rendszer logikai modellje Az új rendszer logikai modellje A régi rendszer fizikai leírása Az új rendszer fizikai jellemzői Logikai szint Fizikai szint

19 Fizikai szint:ténylegesen létező, konkrét rendszer minden üzleti és informatikai vonatkozásával együtt Logikai szint:elvonatkoztatunk a részletektől, már csak azt vizsgáljuk, mi történik a rendszerben, nem azt, hogy pontosan hogyan és milyen eszközökkel

20 Rendszerfejlesztési életciklus 8 fázis I.Követelmények meghatározása, elemzés 1. A feladat és a célok meghatározása 2. Megvalósíthatósági tanulmány készítése 3. Rendszerelemzés II.Rendszertervezés 4. Koncepcionális tervezés 5. Részletes tervezés III.Megvalósítás 6. Kivitelezés 7. Átállás 8. Kiértékelés és üzemeltetés

21 I. A követelmények meghatározása, elemzési fázis 1. Problémafelvetés, a feladat és a célok meghatározása 2. Megvalósíthatósági tanulmány készítése 3. Rendszerelemzés Projektindítási megbízás Megvalósíthatósági tanulmány A rendszer funkcionális követelményei

22 II. Rendszertervezés 4. Koncepcionális tervezés 5. Részletes tervezés A tervezett rendszer főbb jellemzői A rendszer részletes specifikációja

23 III. Megvalósítás 6. Kivitelezés 7. Átállás 8. Kiértékelés és üzemeltetés Az új rendszer és a dokumentáció Az üzemszerűen működő rendszer A rendszer funkcionális követelményei

24 Biztonság

25 Az információs rendszerek biztonsága Az információs rendszer biztonságán a rendszer erőforrásainak Sérthetetlenségét, előírás szerinti hozzáférhetőségét és rendelke- zésre állását, az előírt műveletek pontos végrehajtását értjük. Adatbiztonság: - adatok sérthetetlensége - jogosultak rendelkezésre állása Adatvédelem:- magánszemélyek adataikkal való önrendelkezési jogát hivatott biztosítani, nemzetközi és nemzeti jogi szabályozással

26 Miért fontos? A hibák komoly következményekkel járnak. (veszteség, rendszer működési hibák, hírnév, piaci pozíciók) 1.Műszaki hibák 2.Véletlen károkozás 3.Szándékos károkozás 4.Vírusok 5.Csalás 6.Lopás 7.Jogosulatlan hozzáférés 8.Balesetek, természeti csapások

27 Az ellenőrzési és védelmi funkciók feladatai 1.Megelőzés 2.Észlelés 3.A károk csökkentése 4.Helyreállítás 5.Kivizsgálás

28 Biztonság a rendszerfejlesztés folyamán Ha a rendszerfejlesztés átgondolt, következetes, kevésbé van kitéve a veszélynek. a., megvalósíthatósági tanulmány szakasza biztonsági követelmények felmérése b., rendszerelemzés szakasza logikai modellbe ellenőrzési pontokat építeni c., rendszertervezés szakasza kiválasztjuk az alkalmazásra kerülő módszereket d., részletes tervezés szakasza beépítendő ellenőrzés menetének, eszközeinek kidolgozása e., költségvonzat miatt kockázatelemzés fontos f., dokumentáció g., tesztelés

29 1.Számítástechnikai módszerek ALKALMAZÁS: Műszaki hibák, külső támadások ellen Egy része a felhasználó által nem látható. a., hozzáférés ellenőrzése - felhasználói azonosító és jelszó b., input ellenőrzése (területei) - rekordok ellenőrzése - rekordsorozatok ellenőrzése - naplózás

30 c., feldolgozás, tárolás során ellenőrzés - programfutások közti ellenőrzés - nyomon követési pontok a programban - újraindítási pontok a programban -biztonsági másolatok -fizikai védelem - hibatűrő rendszerek - rejtjelezés d., output ellenőrzése - ellenőrző összegek - kezelő azonosítása - nyomtatványok előre beszámozása - kiadott outputok jegyzéke

31 - hitelesítés - kiosztási listák - átvétel dokumentálása e., hálózat ellenőrzése az informatikai rendszerek leggyengébb pontja - adatátvitel ellenőrzése (ellenőrző összegek, ismétlés, visszhang) - hozzáférés védelme - kódolás, rejtjelezés -tűzfal

32 2. Szervezési módszerek Emberi veszélyforrás hatálytalanítása Alkalmazottak hibás munkája, szándékos károkozása - személyzet kiválasztása, betanítása - hatáskörök elkülönítése - személyzet felügyelete - informatikai biztonsági szabályzat 3. Fizikai védelem - hozzáférés fizikai védelme - működési feltételek biztosítása - baleset-megelőzési katasztrófaterv

33 4. Auditálás = ellenőrzés - belső vagy külső szakemberek - általános vagy részletes a., fekete doboz: input/output b., célirányos

34 Makrokörnyezet = gazdasági és társadalmi környezet, amelyben az IT működik Informatikai forradalom - korábban támogató egyes gazdasági területeken - ma az egész gazdasági életet áthatja - hatása a társadalomra: 1. Gazdasági élet területén - szorosabbá és összehangoltabbá válik a kapcsolat a gazdasági élet szereplői között - megvalósult és egyre bővült az elektronikus kereskedelem - új termékek, szolgáltatások jelennek meg

35 - az információ maga is áruvá válik - virtuális vállalatok működnek - egyre több a lehetőség az otthon végezhető távmunkára 2. Állam- és közigazgatásban - lehetőség nyílik az irányításhoz szükséges adatok gyors megszerzésére - megvalósulhat az állampolgárok széles körű, gyors tájékoztatása - gyorsabb és kényelmesebb lehet az ügyintézés - kiszélesedhet a demokrácia gyakorlása 3. Oktatás, tudomány, kultúra 4. Egészségügy

36 Etikai, jogi problémák Morális kérdés az országok fejlettsége terén. Többség: szg-es bűnözés kategóriája Probléma: nehéz megtalálni az elkövetőt Bűntett Nem az:munkahely (eü) információ gyűjtés, felhasználás hálózati kérdések Üzleti etika kérdései

37 Jogi szabályozás Döntő része szoftverjoggal foglalkozik. Fogalmak: -szellemi tulajdon: a tv szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy tulajdona -szoftver licenc szerződés: a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételei -jogosulatlan másolás: a szerződés a vevőnek csak egyetlen biztonsági másolat készítését engedélyezi -illegális szoftverhasználat: egy szoftver jogosulatlan lemásolása és használata -szerzői jog

38 A szerzői joggal kapcsolatos magyar jogi szabályozás 1992/LXIII tv. Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Értelmezés: Személyes adat: a meghatározott személlyel kapcsolatba hozható adat Különleges adat: faji eredetre, nemzetiségre, politikai véleményre, pártállásra, vallásos vagy más meggyőződésre, egészségi állapotra, káros szenvedélyre, szexuális életre, büntetett előéletre vonatkozó adat. Közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati kezelésben lévő, nem személyes vagy törvény által kivételezett adat.

39 Személyes adatok védelme 1.Személyes adat akkor kezelhető, ha az érintett hozzájárul, vagy törvény rendeli el. 2. Különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett írásban hozzájárul, vagy törvény rendeli el. 3.Személyes adat nyilvánosságra akkor hozható, ha az érintett hozzájárul, vagy pedig tv közérdekből elrendeli. 4.Személyes adat csak meghatározott célból, a jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. 5.Csak a célhoz szükséges adatokat szabad kezelni, csak cél megvalósításához szükséges mértékben és ideig. 6.Kötelező adatszolgáltatást közérdekből, jogszabály alapján lehet elrendelni, és erről az érintettet tájékoztatni kell. 7.Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról hogy kik fogják kezelni az adatait.

40 Az adatok minősége 1.Az adatok felvétele csak tisztességes és törvényes lehet. 2.Az adatoknak pontosaknak, teljeseknek, és ha szükséges időszerűnek kell lenniük. 3.Tárolásuk módja alkalmas legyen arra, hogy hogy az érin- tettet csak a célhoz szükséges ideig lehessen azonosítani. 4.Korlátozás nélkül használható, egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. 5.Az adatokat továbbítani, illetve összekapcsolni csak akkor lehet, ha az érintett hozzájárul, vagy a törvény megengedi. 6. Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

41 Az érintettek jogai 1.Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet és kivonatot kérhet. 2.Az érintett tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől személyes adatai kezeléséről. 3.Az érintett kérheti adatainak helyesbítését, illetve törlését, ha az nem esik a kivételek alá (kivételek: tk.)

42 Adatvédelmi biztos - ellenőrzi a tv. és az adatkezelésre vonatkozó más jsz. megtartását - kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket - gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről - munkáját az adatvédelmi iroda segíti Adatvédelmi nyilvántartás számára az adatkezelő köteles bejelenteni: -adatkezelés célját -az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját -az érintettek körét -az adatok forrását -a továbbított adatok fajtáját, címzettjét, a továbbítás jogalapját -a törlési határidőket -az adatkezelő nevét, címét, valamint a tényleges adatkezelés helyét

43 Szövegszerkesztési alapok

44 A word dokumentum részei

45 Karakter A karakter lehet kis- és nagybetű, szám, írásjel és grafikai jel, mindaz, amit a billentyűzetről be tudunk gépelni. Karakter a szóköz, amit általában nem tekintünk sem betűnek, sem írásjelnek, mert a kézírásban nem írjuk le. Tekintsük a szóközt üres karakternek. Léteznek olyan karakterek is, amelyek a képernyőn látszanak ugyan, de a nyomtatásban láthatatlanok maradnak. Ezek legtöbbje a nyomtatót vezérlő parancsokat jelképez. Még egy speciális karakter a tabulátor.

46 Szó A szó két szóköz között álló karakterekből áll. A szövegszerkesztő program akkor is szónak tekinti, ha azok a karakterek nem jelentenek számunkra értelmes szót.

47 Sor A sor karakterekből áll. Hosszát a programmal egy maximális értékre beállíthatjuk. Ha túllépjük a beállított értéket, a program automatikusan új sort kezd. A sor hossza nem azonos a lap szélességével. Képzeletbeli függőleges vonal határolja, ezt margónak nevezzük.

48 Mondat A szöveg olyan egysége, amellyel valamit kijelentünk, kérdezünk vagy kívánunk. A mondatot nagybetűvel kezdjük és ponttal, felkiáltójellel, kérdőjellel fejezzük be.

49 Bekezdés A szövegben egy gondolatcsoportnak a többi gondolatcsoporttól való elkülönítése. Ez többféleképpen történhet; a bekezdés első sorát beljebb kezdjük, és/vagy a bekezdést üres sorokkal választjuk el a többi szövegtől. Enter billentyűvel jelezzük egy bekezdés végét.

50 Lap A lap méreteit a bal- és jobboldali margó közötti távolság és a nyomtatható sorok száma határozza meg. Sok szövegszerkesztőben a lap magasságát is margókkal adhatjuk meg.

51 Szekció Más néven szakasz vagy fejezet. A szöveg önálló formátumú nagyobb része.

52 Dokumentum A teljes nyomtatásra kerülő szöveget értjük alatta, minden tartozékával együtt. Sokszor a dokumentum kifejezés helyett egyszerűen csak a szöveg vagy szöveges állomány kifejezést használjuk.

53 Blokk Olyan szövegrész vagy szövegterület, amelyet a felhasználó jelöl ki azzal a céllal, hogy minden egyes karakterén egyidejűleg ugyanazt a szerkesztési műveletet elvégezhesse. Egy dokumentumban egyszerre csak egy blokkot jelölhetünk ki műveletvégzésre, ezért a blokk nem állandó szövegegység. A blokk terjedelme tetszőleges lehet; a legkisebb egy karakternyi, a legnagyobb az egész dokumentum.

54 Élőfej Az élőfej olyan szövegegység, amelyet a szövegszerkesztő minden nyomtatásra kerülő lap tetején vagy alján automatikusan elhelyez, az alsó vagy felső margón kívül. Sok mindenre alkalmazható; pl. fejezetcímek vagy lapszámozás megjelenítésére.

55 Lábjegyzet Cikkekben sokszor válik szükségessé egy- egy szó, vagy fogalom magyarázata, amit a szövegen kívül, a lap alján, vagy a fejezet, illetve a mű végén adunk meg. Csak egy jelzéssel, vagy sorszámmal utalunk arra, hogy az adott kifejezésről bővebb magyarázatot kaphat az olvasó.

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73 Tabulátor és használata

74 A tabulátor olyan eszköz, amellyel egy soron vagy bekezdésen belül a szöveget megadott pozícióba tudjuk igazítani. A szöveget a TAB billentyűvel tudjuk a következő tabulátorpozícióba vinni. A tabulátorok típusai: –balra igazító –középre igazító –jobbra igazító –tizedesjelhez igazító

75

76 A tabulátorokat legegyszerűbben a vonalzóra kattintva helyezhetjük el. A létrehozott tabulátor típusa a vonalzó bal szélén látható ábrával egyezik meg, amelyet azonban kattintással módosíthatunk.

77 A már létrehozott tabulátorokat a Formátum menü - Tabulátorok parancsával módosíthatjuk, illetve itt is hozhatunk létre újakat.

78

79 Új tabulátorhelyet úgy hozhatunk létre, hogy beírjuk az értékét a Pozíció mezőbe. Meglévő tabulátorhely módosításához jelöljük ki azt, majd a Pozíció mezőben módosítsuk az értékét.

80 Az Igazítás mezőben a kijelölt bekezdéseknek a behúzásokhoz viszonyított igazítását állíthatjuk be. Ha az igazítást a bal és a jobb oldali margóhoz viszonyítva szeretnénk beállítani, akkor a bekezdésekben ne szerepeljen behúzás.

81 Ha a szöveg és tabulátorhely közötti üres részt ki szeretnénk tölteni, válasszuk ki a Kitöltés mezőben a megfelelő (pontozott, szaggatott vagy folytonos) vonaltípust.

82 Az Alapérték mezőbe beírt értékkel az alapértelmezett tabulátorok távolságát módosíthatjuk. Egy tabulátor eltávolításához a Törlés, az összes nem alapértelmezett tabulátor egyidejű törléséhez a Mindet törli gombra kattintsunk.

83 A körlevél készítésének menete Lépésről lépésre

84 Követendő lépések 1.A törzsdokumentum létrehozása 2.A címlista létrehozása 3.A kettő összefésülése 4.A kész levelek megjelenítése

85 1. Nyissuk meg a „word”-öt és írjuk meg a levelet, amelyet több személynek szeretnénk elküldeni. Hagyjuk ki azokat a helyeket, ahova beszúrjuk a változó adatokat!

86

87 2. A következőkben az „eszközök” menüben a „levelek és küldemények” menüpontból a „körlevelet” kiválasztjuk. Ezek után a következő kép nyílik ki, ami már a körlevélvarázsló:

88

89 Itt választhatjuk ki, hogy milyen típusú dokumentumot kívánunk létrehozni. Jelenleg egy levelet szeretnénk, tehát maradhatunk a program által felajánlott lehetőségek közül az elsőn. Ezután a képernyő jobb alsó sarkában a kék szövegre kattintva tudunk a következő lépésre tovább lépni: „az alapul szolgáló dokumentum kiválasztása”

90

91 Az iménti (második) lépésben azt tudjuk beállítani, hogy milyen dokumentum alapján kívánjuk a körlevelet létrehozni. A lehetőségek: aktuális, sablon, régebbi. Most az aktuális, nyitott dokumentum alapján hozzuk létre, tehát itt is csak a lap alján lévő kék szövegre kattintva továbblépünk a következő pontra:”címzettek kiválasztása”

92

93 Itt is több lehetőség közül választhatunk, hogy a címzetteket honnan emeljük be. Most egy új címlistát hozunk létre, tehát ezt a lehetőséget kellett bejelölnünk. Ezután a jobb oldali rész közepén a „létrehozás”-ra kattintunk.

94

95 Ennek hatására kinyílik a címlista szerkesztésének lehetőségét definiáló panel:

96 Először be kell állítanunk a számunkra kényelmes elrendezést, hogy azokat az adattípusokat lássuk amelyekre nekünk szükségünk van. Ezt a „testreszabás” gombra kattintva tehetjük meg:

97 A kinyíló panelen a számunkra szükségtelen mezőneveket ki tudjuk törölni, ha kijelöljük, majd a törlés gombra kattintunk:

98 Ezek után, a hozzáadás gombra kattintva tudunk felvenni számunkra szükséges, új mezőneveket:

99 És a kész mezőnevek listája:

100 Ezek után a „feljebb-lejjebb” gombokkal változtathatunk a sorrenden. Majd az „ok” gomb zárásával visszatérünk a lista szerkesztéséhez, ahol már csak a szükséges mezőnevek lesznek láthatók:

101

102 Ezek után felvesszük az első dolgozó adatait, majd az új bejegyzésre kattintva kapjuk a következő üres helyet. Így sorban felvesszük a szükséges címlistát.

103

104 Ilyen módon annyi egyént veszünk fel a listába, amennyi szükséges. Láthatjuk, hogy a navigációs gombok használatával tudunk az adtok közt mozogni előre-hátra illetve törölni bejegyzést, vagy éppen keresni, szerkeszteni. Ha végeztünk, a bezárás gombra kattintással visszatérünk a körlevél szerkesztésének lépéseihez.

105 Ekkor a gép egy adatforrás nevű maga által létrehozott könyvtárba szeretné ezt az adatbázist elmenteni. Menthetjük ide is, de egy másik, szabadon választott, általunk meghatározott helyre is. Ne felejtsünk el nevet adni az adatbázisnak:

106 Ezek után már csak a mentés gombra kell kattintanunk.

107 Ezen a panelen – mielőtt az „ok”-val „végleg” bezárjuk a címlistát – még ellenőrizhetjük a bevitt adatokat, és szerkeszthetünk, módosíthatjuk azokat. Kiválaszthatjuk azokat a címzetteket, akiknek nem akarjuk mégsem elküldeni a levelet (ez akkor hasznos leginkább, ha egy nagyobb, régebbi címlistából szúrjuk be az adatokat a levelünkbe.)…

108 Ezután a jobb oldal alsó részén kattinthatunk a következő – levél megírása – lépésre:

109 Miután a levelet már megírtuk a munkánk elején, így most már azzal nem kell bajlódni, csak a a további elemekre kattintva a levél megfelelő helyeire beszúrni a mezőneveket:

110 Ehhez előbb a levélben arra a helyre kell állnunk a kurzorral, ahova az első mezőnevet szeretnék beszúrni, majd a további elemekből kiválasztjuk és beszúrjuk a mezőt. Ezután bezárjuk a panelt, a kurzorral a következő helyre állunk a további elemekre kattintva beszúrjuk a következő mezőt és így tovább, míg az összes szükséges mező beszúrásra nem kerül:

111

112 Ezután a jobb alsó sarokban a következő lépésre a „levelek megtekintésére” kattintunk:

113 Máris látjuk az első levelet és akár a görgetősávval, akár a körlevélszerkesztő navigációs gombjaival jobb oldalon haladva meg tudjuk tekinteni sorban a kész leveleket:

114

115 Ezután az utolsó lépésre kattintunk, ez az egyesítés befejezése lesz:

116 Az ok-ra kattintva pedig megjelennek a levelek egymás után, amiket a görgetősávval nézhetünk meg:

117

118

119 Tartalomjegyzék

120 A tartalomjegyzék a dokumentum adott szintű címeit sorolja fel, és megadja oldalszámukat. Amikor tartalomjegyzéket állítunk össze, akkor a Word megkeresi az adott stílusú bekezdéseket, címszint szerint rendezi ezeket, beírja az oldalszámot, és megjelenteti a tartalomjegyzéket a dokumentumban.

121 A tartalomjegyzék tetszőleges stílusú bekezdésekből felépíthető, de készítésének legegyszerűbb módja az, hogy a dokumentum címeit a beépített címstílusokkal formázzuk (Címsor1...Címsor9). A Word számos módszert kínál a tartalomjegyzék formátumának kialakítására, és a választott formázást és stílusokat a Nézet mezőben megjeleníti.

122 Tartalomjegyzék létrehozása Kattintsunk a dokumentumban arra a helyre, ahol a tartalomjegyzéket el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a Beszúrás menü - Hivatkozás - Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsát, majd a Tartalomjegyzék lapot.

123

124 Ha a Word-ben már rendelkezésre álló, előre elkészített formázások valamelyikét szeretnénk használni, válasszuk azt ki a Formátumok mezőben.

125 Tartalomjegyzék frissítése Kattintsunk a tartalomjegyzékbe és nyomjuk meg az F9 gombot. Alternatív megoldás: kattintsunk az egér jobb gombjával, és válasszuk a Mezőfrissítés parancsot.

126

127 Tárgymutató

128 A tárgymutató a kinyomtatott dokumentumban a keresett szavak, fogalmak, vagy mondatok oldalszámát adja meg. Tárgymutató készítésekor kijelöljük a szerepeltetni kívánt szöveget vagy bejegyzést, formátumot választunk, majd összeállítjuk a tárgymutatót.

129 A Word számos formázási lehetőséget biztosít és meg is mutatja a választott formázásnál a tárgymutató elrendezését, mielőtt az illető formázást használnánk. A tárgymutató összeállításakor a Word összegyűjti a tárgymutató-bejegyzéseket, sorba rendezi őket, beírja a megfelelő oldalszámokat, megkeresi és törli az azonos oldalra mutató ismétlődő bejegyzéseket, végül megjeleníti a tárgymutatót a dokumentumban.

130 Tárgymutató készítése 1.A dokumentumban hozzunk létre tárgymutató-bejegyzéseket. (A tárgymutató-bejegyzés olyan mezőkód, amely azt jelzi, hogy az adott szöveg be fog kerülni a tárgymutatóba. A Word egy rejtett szövegként formázott TM (Tárgymutató) mező beszúrásával készít tárgymutató-bejegyzést.). A dokumentumban jelöljük ki azt a szöveget (szót, mondatot), amelyet tárgymutató-bejegyzésként szeretnénk használni, majd nyomjuk meg az ALT+SHIFT+X billentyűket. Főbejegyzés létrehozásához a Főbejegyzés mezőben szerkesszük vagy írjuk be a bejegyzés szövegét. Ha albejegyzést szeretnénk készíteni, akkor az Albejegyzés mezőbe írjuk be a szövegét. (Az albejegyzés olyan tárgymutató-bejegyzés, amely egy általánosabb címszó alá tartozik. Például a "bolygók" tárgymutató-bejegyzés albejegyzése lehet a "Mars" vagy a "Vénusz" címszó.) Kattintsunk a Jelölés gombra. Ha a szöveg valamennyi előfordulását meg szeretnénk jelölni, kattintsunk a Mindet jelöli gombra. Jelöljük ki a további bejegyzések szövegét: a Tárgymutató-bejegyzés párbeszédpanel a kijelölések alatt nyitva marad.

131 2.Kattintsunk a dokumentumban arra a helyre, ahol a kész tárgymutatót el szeretnénk helyezni. 3.Válasszuk a Beszúrás menü Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsát, majd a Tárgymutató lapot. 4.Ha a rendelkezésre álló formátumok valamelyikét szeretnénk használni, válasszuk ki a Formátumok mezőben.

132 Egyéni tárgymutató és tartalomjegyzék készítése

133 Válasszuk a Beszúrás menü - Hivatkozás - Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsát, majd a megfelelő lapot. A Formátumok mezőben válasszuk a Sablonból elemet, majd kattintsunk a Módosítás gombra. A Stílusok mezőben kattintsunk a módosítani kívánt stílusra, majd a Módosítás gombra. Kattintsunk a Formátum gombra, majd hajtsuk végre a megfelelő formázási módosításokat. Amikor visszatérünk a Tárgymutató és tartalomjegyzék párbeszédpanelhez, a Minta mezőben már az új beállításokat látjuk.

134 Excel

135 Hálózatok

136 INTERNET a Földet körülölelő számítógépes hálózat a kommunikációhoz közös nyelvet használ hasonlóan kell elképzelni, mint egy nemzetközi telefonrendszert (senki nem felügyeli teljes egészében)

137 INTERNET Mire jó? -sok emberrrel kerülhetünk kapcsolatba néhány másodperc alatt -levelezhetünk -levelező fórumokon vehetünk részt -eljuthatunk a világ legnagyobb könyvtáraiba -a világ bármely pontján megjelenő napilapokat olvashatjuk -vásárolhatunk -reklámozhatunk -játékokat találhatunk rajta -„szörfölhetünk” bolyoghatunk, ha nincs konkrét célunk

138 A HÁLÓZATOKRÓL Cél: - Adatcsere - Erőforrások megosztása - Kommunikációs lehetőségek

139 Hálózatok felosztása Mindig az adott vizsgálódási szempont szabja meg. Pl.: topológia kiterjedtség szerverek mérete használt nyelvek

140 Hálózatok felosztása Hálózatok felosztása (kiterjedtség szerint) Helyi hálózatok (LAN) intézmények, vállalatok Városokra kiterjedő hálózatok (MAN) különböző intézmények hálózatait köti össze WAN országokat, földrészeket, a Földet átszövő háló

141 A hálózatok használata Biztonsági intézkedések a hálózatok védelme érdekében. 1. Felhasználói név (user name, login name) 2. Jelszó (password) 3. Mindezek jogok at adnak a felhasználó- nak

142 Internet protokoll Protokoll szabály szabályrendszer Lehetővé teszi az átjárást a különböző adottságú hálózatok között.

143 Az Internet használata Elektronikus levelezés ( ) File-átvitel távoli számítógépek között (FTP) telnet (amikor egy számítógéphez valamilyen távoli terminálról kapcsolódunk) www stb…

144 ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS

145 Az Internethez közvetlenül csatlakozó számítógépeken (szerve- reken, hostokon) a hozzájuk különféle terminálokról csatlakozó felhasználóknak, postafiókjai vannak. Postafiók: Olyan tárolóhely, ahol a szerver az érkezett leveleket tárolja. A szerverek egymás között egyik postafiókból a másikba levele- ket küldözgetnek. Ez különféle levélforgalmazási protokollok- kal valósulhat meg: - SMTP - POP

146 Levelezési műveletek, amelyeket valamilyen levelezőprogram elindításával tudunk alkalmazni: -megnézhetem van-e új levelem -elolvashatom -kinyomtathatom -tárolhatom -törölhetem -válaszolhatok rá -továbbíthatom -új levelet írhatok -elküldhetem -file-okat csatolhatok a levelemhez

147 Az előnyei a hagyományos levéllel szemben: - kényelmes - gyors - olcsó Az hátrányai a hagyományos levéllel szemben : - kézírás nem látszik - érzelmek nem nyomon követhetőek - nem minden levelezőrendszer tud kezelni minden karaktert (pl.: ékezetes betűk)

148 Az részei Fejléc (boríték) Szövegtörzs

149 Fejléc tartalma: From: a feladó címe To: a levél címzettje Cc: további címzettek (carbon copy ) Bcc: olyan további címzettek, akikről a többi címzett nem tud ( blind carbon copy ) Subject: a levél témája vagy címe Date: a levél dátuma (automatikus ) Sender: a levél küldője Reply-To: ahová a választ várom

150 A levél címzése Az cím két fő részből áll: 1.A címzett postafiókjának a neve (felhasználói név, user name) 2.Annak a szg-nek az azonosítója, ahol a címzett postafiókja van (domain név, körzetnév) 3. A kettő kerül pl:

151 A domain név többszintű lehet, amelyeket egy-egy pont választ el egymástól. A jobboldali legutolsó jelenti a legfelsőbb szintű körzetet. (általában ország vagy valamilyen hálózati főkörzet) Balra haladva egyre kisebb körzeteket azonosít a név. A felhasználói név a felhasználóra jellemző egyedi azonosító, amelyet ő az adott levelezőrendszer postamesterétől kap a sa- ját kérése alapján, vagy a helyi konvencióknak megfelelően.

152 Országkódok: Magyarország hu Dánia dk Németország de Spanyolország es Ausztria at Nagy-Britannia uk Hollandia nl Franciaország fr

153 Legfelső szintű domain nevek: Comkereskedelmi cég Nethálózati szolgáltató Eduoktatási intézmény Milkatonai szervezet Govkormányzati intézmény Orgegyéb intézmény

154 Levelezési listák Az elektronikus levelezés speciális felhasználási területe. Egy bizonyos téma iránt érdeklődő emberek feliratkozhatnak egy levelezési listára, és ott eszmét cserélhetnek, mintha egy konferencián vennének részt. Megvalósítása: -A levelezési listát valaki létrehozza egy szerveren egy külön néven -Ettől kezdve a Föld bármely pontjáról fel lehet rá iratkozni -A listára a tagok leveleket írhatnak -A szerveren futó program az összes listatagnak szétosztja, azaz elküldi a tagok postaládáiba - Erre bárki reagálhat, amit szintén mindenki megkap

155 FILE-ÁTVITEL TÁVOLI GÉPEK KÖZÖTT (FTP)

156 Jelentése: File-ok, programok átvitele, (áthozatala) távoli számítógépről (szerverről) saját számítógépemre. Ezek lehetnek, játékok, vírusölők, adatbázisok, stb… A folyamat neve: FTP A helyek neve, ahol file-gyűjtemények vannak: FTP-site Bejutás egy FTP-site-ra felhasználói névvel lehetséges. Fontos: nem minden FTP-hely nyilvános, azaz nem mindenhová tudunk bejutni. A nyilvános helyeket Anonimus FTP-nek nevezik, ezzel a névvel enged be, vagy ezt feltételezi. Jelszót vagy nem kér, vagy ha igen, a címünket illik beírni.

157 Ha sikerült bejutnunk egy nyilvános FTP-helyre, akkor a főkönyvtárba jutunk, ami hasonló felépítésű, mint a Windows file-kezelő programjának tartalomjegyzéke. Mappák, file-ok illetve rájuk vonatkozó különböző információk találhatók benne. A mozgás is ugyanúgy történik, mint a W. file-kezelőjében. Itt kiválasztva a szükséges file-okat, megjelenik a mentés más- ként ablak, ahova be kell írnunk, hogy hova mentse el az átho- zott file-t a gépünkön. A folyamat lehet kétirányú is, azaz a saját gépemről is tudok adatokat eljuttatni egy távoli gépre.

158 TELNET (csatlakozás távoli géphez)

159 A telnet program segítségével, távoli terminálként csatla- kozhatunk egy hostra, vagyis annak erőforrásait szabadon használhatjuk, akár programokat is futtathatunk rajta. (az adott host-on meglévő jogainknak megfelelően.) Ha elindítottuk a programot, ki kell választani a csatlakoztatás parancsot és a megjelenő párbeszédablakba be kell írni a cél- zott host IP címét, portját és a termináltípust. Ez a kapu, amelyen át csatlakozhatunk.

160 SZOLF szerver:

161 „WWW” WORD WIDE WEB

162 Az egész világot behálózó információs rendszer, amely a térben elosztott multimédia dokumentumokat integrálja. A dokumentumok különböző gépeken vannak mindenhol a világ- ban, de egymásra hivatkoznak hyperlinkek segítségével. Hyperlink: A dokumentum egy érzékeny része (más színnel, vagy aláhúzva) amely egy URL-t (Uniform Resource Locator) tartalmaz, és a- melyre rákattintva az URL által mutatott dokumentum jelenik meg a képernyőn.


Letölteni ppt "Az információs rendszerek fejlődése és kapcsolatuk a vállalati működés szintjeivel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések