Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Krúdy Gyula (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Krúdy Gyula (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere."— Előadás másolata:

1 Krúdy Gyula (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere

2 Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki ben feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (írói nevén Satanella). Tőle elvált és Rózsa Zsuzsát vette feleségül.

3 Krúdy Gyula emlékház Óbudán

4 Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

5 Főbb művei A podolini kísértet (1906), regény Szindbád ifjúsága és utazásai (1911), novelláskötet A vörös postakocsi (1913), regény Szindbád: A feltámadás (1915), novelláskötet Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, regény (1921) Hét bagoly (1922), regény Álmoskönyv (1925) Rezeda Kázmér szép élete (1933), regény

6 Szindbád: a nevet az Ezeregyéjszaka meséiből, gyermekkorának kedvenc olvasmányából vette Szindbád a korai novellákban felkeresi a nőket, akiket szeretett, újra át akarja élni a múltat, amit utólag szépnek talál; a jelen már nem tartogat semmi vonzót. Mindent átélt már az életben, amit lehetett. „Volt gazdag és volt szegény. Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött. Volt hódítóan egészséges, és volt beteg és szomorú…” (Szindbád második útja). Összekeverednek a múlt emlékei és a jelen eseményei, a városkákban „mintha megállt volna az idő”, összemosódnak az idősíkok. Utazásával Szindbád egyszerre menekül és keres: menekül az élet kilátástalansága elől és sóvárog az új iránt, romantikus szerepekben tetszeleg, hazudozik a nőknek, de mindig ki kell ábrándulnia.

7 A múltat nem lehet visszahozni, utazása arra ébreszti rá, hogy a valóság nem is volt olyan szép, mint emlékeiben. Szindbád erős hangulatisággal próbálja széppé tenni az életet, majd a kulináris (étkezés) élvezetek felé fordul, de az élet egyre sivárabbá válik. Krúdy belesűrítette Szindbád-novelláiba társadalmi osztályának, a dzsentrinek a dekadenciaérzését, illúziótlan és ironikus író, tökéletesen ábrázolta a magyar történelmi osztálynak kísértet voltát, múltjának és elmúlásának hangulatát. A Szindbád-novellák ironikus kritikát mondanak a múltba temetkező fejlődésképtelen nemesi világról. Szindbád alakja az elbeszélő lírai hasonmása, alteregója is. Ez a művészi megoldás lehetővé teszi, hogy a problémákat az alkotó az alakmásra vetítse, kilépjen önmaga köréből, új nézőpontot találjon.

8 Krúdy Gyula szobra a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előtt

9 Novellaelemzési szempontok

10 Krúdy: A hídon – Negyedik út Mivel kezdd az elemzést? Korrajz: 1911 A szerző személye ( vidéki dzsentri származás, kicsapongó élet…) A mű keletkezésének háttere ( első sikereit a Szindbád-novellák hozták – lírai novellatípus; századforduló eseménytelensége helyett egy vágyott- álmodott, sohasem-volt, múltbeli Magyarországon játszódnak történetei, álomszerű világ) A mű elhelyezése az írói életműben (ezután következtek regényei: A vörös postakocsi, A Rezeda Kázmér szép élete stb.)

11 Mit kell tisztázni a tárgyalás bevezetésében? A térszerkezetet: Hol játszódik a mű? ( egy felvidéki város, a hegyek között, egykor itt katonáskodott) Van-e ennek jelentősége? Konkrét hely vagy akárhol lehetne a térképen? Ha konkrét a hely, szimbolizál-e valamit? ( alvó városka, változatlan; az órák olyan időt mutattak, amilyen talán soha sincs, leírások) 25 év; halott ablakok, Cukrászda; A.Marchali emlékek A z időszerkezetet: Mikor történik az esemény? Mennyi idő alatt történnek a fordulatok? 1 nap Milyen napszakban/évszakban/történelmi korban? Van-e ennek jelentősége? Nem nagyon fontos a napszak, de délutáni csend van; múlt és jhelen eseményei (sarkantyú nem cseng a lábán: visszanéz) Ki beszél? E/1. személyű a narráció ( az író Szindbád szubjektív szemszögéből akar megszólalni) Együtt tudsz-e érezni olvasóként a narrátorral? Kik a szereplők? Szereplők viszonyai. Amália lánya; Ki mit képvisel? Jelen-múlt; Mi a kiinduló helyzet ( belép a cukrászdába, Amáliát meglátja, a cukrásznét; a medallion- fakó arcképpel Hogyan változik meg a kapcsolatrendszer a végére? (Szindbád nem fedi fel magát)

12 A szerkezet áttekintése Expozíció: Szindbád, a hajós, elhagyja a sztambuli bazárt Bonyodalom: Megérkezik az alvó kisvárosba, ahol katona volt 25 évvel ezelőtt Retardáció(késleltetés), kibontakozás: betér a régi cukrászdába Tetőpont: a cukrászné, egykori szerelmének, Amáliának a leánya Megoldás: A medalionban megpillantja sajátmaga képét. Maradnak súlyos kérdések; Miért nem árulja el kilétét?

13 A novella vizsgálata Címmagyarázat: A hídon (novella végén – elgondolkodik Szindbád eddigi életén?) Kulcsmotívumok: visszatérő gondolatok, tárgyak a novellában, van-e jelentősége a neveknek (pl. beszélő nevek), a főhős foglalkozásának, Szindbád, a hajós-utas, vándor stb. Állapotváltozások: kiindulóhelyzet: öregedő főhős keresi emlékeit, hová jutott a mű végére, hogyan rendeződtek át az erőviszonyok, Amália halála időközben; a szereplők kapcsolatai: találkozása lányával; kinek alakult át az élete, miért? A fordulópont milyen állapotváltozást eredményezett (akár az olvasóban is) ? Mi mit tettünk volna? Alakzatok: a szöveg dinamizmusát, belső feszültségét adják, (pl. a mű elején világosság, nyugalom, csend,a végére alkonyodik stb.) ismétlés (folyó, híd, város,óra, cukrászbolt, alszik-álmodik, rég, ismétlődés- újból útnak indul, ellentét, fiatalság-öregedés; barna haj-fehér orr; múlt-jelen; kellemes kíváncsiság-haragos, bús homlok A szókincs stilisztikai vizsgálata: szókincsréteg (pl. tájnyelvi szavak, bazárszakszók, archaikus szavak (kordé), a szófajok stílushatása, jelzős szerkezetek : göndörkés fürtöcskékben; könnyű, kékes árnyék borong;…) Mondatformák (összetettek, mondatfajták szerepe ?, …) Stílusárnyalatok: jellemzően szépirodalmi, adott szereplők megnyilatkozása köznyelvi, választékos

14 Befejezés A mű tanulsága, mai emberekre vonatkoztatható konklúziója, általános emberi tapasztalatok rögzítése A fő gondolatok áttekintése


Letölteni ppt "Krúdy Gyula (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések