Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek kezelése különböző országokban Crombie I K, Irvine L, Elliott L, Wallace H: Closing the Health Inequalities Gap:

Az előadások a következő témára: "Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek kezelése különböző országokban Crombie I K, Irvine L, Elliott L, Wallace H: Closing the Health Inequalities Gap:"— Előadás másolata:

1 Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek kezelése különböző országokban
Crombie I K, Irvine L, Elliott L, Wallace H: Closing the Health Inequalities Gap: An International Perspective. WHO, Copenhagen, Denmark, 2005.

2 Csak a szegénységben élőkre fókuszáló program
Az egészségi állapotban jelentkező egyenlőtlenségek kezelésének lehetőségei Csak a szegénységben élőkre fókuszáló program A különbség a gazdagok és a szegények között nőhet A csoportok közötti különbségek csökkentése A társadalmi különbségek csökkentése az egész populáción belül

3 Az egészségi állapotban jelentkező egyenlőtlenségek kezelésének lehetőségei
A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába A problémák individuális egészségügyi téma szintjén történő kezelése Átfogó politika/program

4 A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába
Healthy People 2010 (USA) mind a 28 kiemelt terület tartalmaz egy bekezdést az egészségben mutatkozó egyenlőtlenségről, de nem ad arra vonatkozó stratégiát, hogy ezt hogyan lehetne kezelni. Dánia, Finnország és Norvégia szintén a népegészségügyi programjában foglalkozik az egyenlőtlenség kérdésével

5 A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába
Dánia Programme on Public Health and Health Promotion Elsősorban a hátrányos helyzetűek egészségi állapotának javítását hangsúlyozza. Healthy throughout life Kormányzati elkötelezettség az egészségben mutatkozó különbségek csökkentésére.

6 A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába
Észak-Írországnak és Svédországnak sokkal átfogóbb programjuk van. Az egészségi egyenlőtlenségek mentén strukturálták népegészségügyi programjaikat.

7 A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába
Észak-Írországban az Investing for health programban a következő cselekvési területeket határozták meg: szegénység és a társadalmi kirekesztődés képzés mentális egészség és érzelmi jólét a lakó és munkakörnyezet szélesebb környezet baleset miatti halálozás és sérülések az egészségesebb életmód választás lehetőségének megteremtése

8 A stratégia beépítése a népegészségügyi programba/politikába
A svéd megközelítés nagyon hasonló asz észak-írhez. A svéd népegészségügyi politika 11 célkitűzést fogalmaz meg: Részvétel és befolyás a társadalomban Gazdasági és társadalmi biztonság Biztonságos és kedvező feltételek a gyermek és fiatal felnőttkorban Egészségesebb munkakörülmények Egészséges és biztonságos környezet és termékek Olyan egészségügyi ellátás, amely aktívabban segíti elő a jó egészségi állapotot Hatékony védelem a fertőző betegségek ellen Biztonságos szexualitás és jó reproduktív egészség A fizikai aktivitás növekedése Jó táplálkozási szokások és biztonságos ételek A dohányzás és alkoholfogyasztás csökkentése, az illegális drogoktól és doppingtól legyen mentes a társadalom és a túlzott szerencsejáték ártalmainak csökkentése

9 Téma-specifikus program/politika, az egészségügyi állapot egyenlőtlenségének kiemelésével
Írország: National Children’s Strategy Wales: Food and Well Being (Táplálkozás és jólét) Alcíme: Az egyenlőtlenségek csökkentése a táplálkozási stratégán keresztül Wales-ben USA: 1965: Head Start: a hátrányos helyzetű gyermekek felkészítése az iskolára (a 0-5 éves gyermekekre koncentrál) 1994: Early Head Start: a várandós anyák, újszülött, totyogó gyermekkel rendelkező családokat segíti

10 Head Start, Early Head Start
Az USA-ban centrum működik Bevezetése óta 21 millióan vettek benne részt. Kanada és Nagy-Britannia (Sure Start) is átvette ezt a programot. Magyarországon Biztos kezdet program néven fut.

11 Téma-specifikus program/politika, az egészségügyi állapot egyenlőtlenségének kiemelésével
Új-Zéland: „The New Zealand Health Strategy” A program egy keretprogramot is tartalmaz: „Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése” címmel. 1. szint: Struktúra 2. szint: Intermedier utak 3. szint: Egészségügyi és fogyatékos ellátás 4. szint: Hatás

12 „Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése”
Struktúra A társadalmi, gazdasági, kulturális és történelmi tényezők alapvetően meghatározzák egészségi állapotunkat. Ezért az oktatásba, a szociális ellátórendszerbe és a munkaerőpiac fejlesztésébe be kell fektetnünk, hogy a munkanélküliség kockázatának leginkább kitetteket kedvezőbb helyzetbe hozzuk.

13 „Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése”
Intermedier utak - Az előzőekben felsorolt tényezők sok más egyéb tényezőn keresztül fejtik hatásukat, mint az anyagi javak, pszichológiai és viselkedési tényezők. Ezeket tudjuk befolyásolni: a lakhatási körülményeket az ezzel kapcsolatos politikával, javítani lehet a fizikai és társadalmi környezetet a munkahelyeken, közösségi és iskolai programokkal lehet segíteni a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó embereket, hogy nagyobb kontrollal rendelkezzenek életük felett és javítsák a megküzdő stratégiáikat.

14 „Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése”
Egészségügyi és fogyatékos ellátás Az egészségügyi ellátásnak fontos szerepe van a egészégi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az egészségügyi és fogyatékos szolgáltatás ehhez hozzájárul az egyenlő hozzáférés biztosításával, az igényeknek megfelelő rendelkezésre álló erőforrások szétosztásával és az akadályok lebontásával.

15 „Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése”
Hatás Cél a hátrányos helyzetből vagy betegségből adódó társadalmi-gazdasági hatás csökkentése, mérséklése. A krónikus beteg, a fogyatékos, mentálisan sérült személy nehezebben talál munkát. Speciális segítség lehetőségei: Különböző juttatások Baleset után kompenzáció Diszkriminációellenes törvényi szabályozás

16 Átfogó politika/program az egészségügyi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére
Anglia A stratégia kidolgozására 1997-től került sor. 2003: „Cross-Cutting Rewiew”, - az egészségügyi állapot egyenlőtlenségeivel foglalkozik . 5 fő területet azonosított.

17 „Cross-Cutting Rewiew”
Az egészségügyi egyenlőtlenségek körének megtörése A szegénység csökkentése az adó és a támogatási rendszer szabályozásával A serdülőkori terhességek számának csökkentése, a fogamzás előtti, az anya- és csecsemővédelem erősítése a hátrányos helyzetű csoportok körében. Az egészséges iskolák létrehozásának elősegítése elsősorban a hátrányos helyzetű területeken.

18 „Cross-Cutting Rewiew”
A fő „gyilkosoknak” tartott rizikófaktorokkal való foglalkozás a dohányzás abbahagyásának propagálása a szűrővizsgálatok terjesztése a táplálkozás javítása a fizikai aktivitás növelése a balesetek csökkentése elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok körében

19 „Cross-Cutting Rewiew”
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása biztosítani kell, hogy a szolgáltatások mindenki számára elérhetőek legyenek a kulturális és nyelvi akadályokat is figyelembe véve Az alapellátás javítása a város és a vidéki területek olyan részein, ahol ez nem megfelelő Az alaplétesítmények hozzáférhetőségének javítás a a hátrányos helyzetű csoportok számára

20 „Cross-Cutting Rewiew”
A hátrányos helyzetű közösségek erősítése A deprivált területek környékének fejlesztése pl. munkahelyek teremtése, vállalkozásfejlesztés, bűnözés csökkentése, oktatás, egészségügy, lakhatási körülmények javítása.

21 „Cross-Cutting Rewiew”
Speciális csoportok számára tervezett célzott intervencióinak támogatása a kisebbségi csoportok az öregek a menedéket keresők, a menekültek mentális és krónikus egészségügyi ellátásra szorulók számára komplex intervenciót kell kidolgozni.

22 „Tackling Health Inequalities. The Programme for Action”
4 téma köré épül a stratégia a családok, anyák és gyermekek segítése foglalkozás a közösségekkel és az egyénekkel a betegségek megelőzése és hatékony kezelése az egészséget meghatározó tényezők felderítése A program pontos határidőket határoz meg az egyes cselekvési tervek megvalósítására minisztériumi szinten.

23

24 Biztos Kezdet program Magyarországon a modellkísérleti programok különböző típusú településeken és kistérségben (Ózd, Vásárosnamény és hat társult település, Budapest Józsefváros, Csurgó és Őrtilos) valósulnak meg, 2005-től Katymár és Győr is elindította a helyi Biztos Kezdet programját.

25 Biztos Kezdet program Az első szakaszban 400 család és 700 hat éven aluli gyermek kapott támogatást a sokszereplős intézményhálózat együttműködésében. Ebben az évben szakértői műhely alakult a programhoz szorosan kapcsolódó szakmai és szolgáltatási területek szakemberei (fejlesztő pedagógia, pszichológia, gyermekjóléti ellátások, gyógypedagógia, egészségügy, szociálpolitika, közösségfejlesztés, program menedzsment) részvételével, és elkezdődött a Biztos Kezdet programok országos bevezetésének előkészítése.

26 Biztos Kezdet program A helyi Biztos Kezdet programok olyan településeken és városrészekben is elindulhatnak, amelyek saját erőforrásaik mozgósításával, a meglévő szolgáltatások összehangolásával külső anyagi támogatás nélkül is képesek a program megvalósítására. A program indításának feltétele a Biztos Kezdet programba történő bejelentkezés és regisztráció.

27 A Biztos Kezdet program szolgáltatásai
Biztos Kezdet klub (segít megismerni a gyerekek képességeit, illetve játékkal segíti a fejlődést) a családok és a szülők támogatása, az egészségkultúra fejlesztése, a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

28 Biztos Kezdet program A program megvalósításában hálózattá szerveződve együtt vesznek részt: bölcsődék, óvónők, családi napközik gondozói; a területen dolgozó védőnők, a gyermekorvosok; a gyermekek életkori fejlettségét figyelemmel kísérő és a korrigáló beavatkozásokat, korai fejlesztését végző szakemberek, pszichopedagógusok, és fejlesztőpedagógusok; a családok szociális és életviteli problémáit segítő családsegítő szolgáltatást nyújtók; a gyermekek veszélyeztetettségét megelőző és megszűntető gyermekjóléti szolgáltatók családgondozói; valamint közösségi, kulturális programokat szervező közművelődési szakemberek.

29 Magyar Népegészségügyi Program: ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT
Az egészségügyi ellátáshoz a halmozottan hátrányos helyzetű emberek (romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek stb.) ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá, mint más társadalmi csoportok. Az egészségügyi szolgáltatásban felmerülő konfliktusok (a szakszemélyzet és a beteg között) oldása, különös tekintettel a diszkriminatív attitűdökre. A graduális és a posztgraduális egészségügyi szakképzés kiegészítése a másság, a fogyatékosság iránt való érzékenységet fokozó, tréning jellegű képzéssel A telepeken vagy telepszerű elrendezésben élők minél szorosabb bevonása az egészségügyi ellátásba. A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrő-gondozó ellátásának fejlesztése. A preventív egészségfejlesztő programok eljussanak a marginalizált társadalmi csoportokhoz.

30 ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT
FELADATOK Egészségszociológiai felmérés Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének vizsgálata a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében. Pályázat a telepeken, illetve telepszerű elrendezésben élőknek, a tartós bentlakást biztosító szociális intézetek lakóinak az egészségügyi ellátásba bevonását célzó intézkedések, programok támogatására

31 ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT
Az elszigetelt települések (telepek, falvak, gettók) lakóinak lakó- és lakáskörülményeinek, infrastrukturális ellátottságának javítása. A roma gyerekek felülreprezentáltságának iskolákban megszüntetése a kisegítő. Szűrővizsgálatok (együttműködésben a népegészségügyi szűrővizsgálatok alprogram). Gondozó vizsgálatok a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a tartós bentlakást biztosító szociális intézetek lakói számára.

32 ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT
Preventív egészségfejlesztés a leszakadó rétegek számára. Egészségmagatartás, rizikó magatartások csökkentése, szexedukáció. Együttműködés a Dohányzás visszaszorítása és az Alkohol és drogprevenció alprogramokkal. Az egészségügyi szakszemélyzet graduális és post-graduális képzése.

33 A 2010-es évet az Európai Parlament és a Tanács 1098/2008/EK határozata a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Évévé nyilvánította.