Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ISO 9000 : 2000 ISO 9000:2000 Szabványcsalád A szabványsorozat olyan szabványokból áll, melyek nem termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó előírásokat,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ISO 9000 : 2000 ISO 9000:2000 Szabványcsalád A szabványsorozat olyan szabványokból áll, melyek nem termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó előírásokat,"— Előadás másolata:

1

2 ISO 9000 : 2000

3 ISO 9000:2000 Szabványcsalád A szabványsorozat olyan szabványokból áll, melyek nem termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, hanem a szervezet folyamataival, az irányítási rendszerrel kapcsolatos általános követelményeket tartalmaznak.  bemutatja a minőségirányítási rendszerek legfontosabb jellemzőit  tartalmazza a minőségirányítással kapcsolatos szabványok szakkifejezéseinek értelmezéseit,  ISO 9001 középpontjában a vevői követelménynek teljesítése áll, elégedettségének növelése áll  ISO 9004 a teljes szervezeti működés, az erőforrás kihasználás és az eredményesség fejlesztéséhez ad támogatást  ISO 9001 és az ISO 9004 szabványokat együttes alkalmazásra tervezték, ezért nevezik őket összehangolt szabványpárnak

4 AZ ISO 9001:2000 FŐ RÉSZEI 0. Bevezetés 1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Meghatározások 4. A minőségügyi rendszer követelményei 5. A vezetés felelőssége 6. Erőforrások biztosítása 7. Folyamatmenedzsment 8. Mérés, elemzés és javítás

5 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete 1. Előszó  0. fejezet Bevezetés megmagyarázza a folyamatszemléletű megközelítést és a PDCA ciklust,és a kapcsolatot az ISO 9004-el és más irányítási rendszerekkel  1.fejezet Alkalmazási terület általános rész : vevői, jogszabályi követelmények teljesítése, megfelelő termék szállítása, vevői elégedettség alkalmazás : a szabvány szakaszainak alkalmazása minden szervezetre szól, a nem alkalmazható követelmények kizárhatók, de csak a termék- előállítási fejezetből

6 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete fejezet Rendelkező hivatkozások csak a 9000:2000-re hivatkozik 3. Kifejezések, meghatározások Szállítói lánc bemutatása (Szállító Szervezet Vevő)

7 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete fejezet Minőségirányítási rendszer  Általános követelmények : folyamatok azonosítása, sorrendjük, kölcsönhatásuk, kritériumok a működéshez, erőforrások és információk a megfigyeléshez, megfigyelés, mérés, elemzés, intézkedés, kihelyezett folyamatok felügyelete,  Dokumentációra vonatkozó követelmények: minőségpolitika, minőségcélok,  minőségügyi kézikönyv,  dokumentumok kezelése ( eljárás, jóváhagyás, változáskövetés, külső-belső dokumentumok, stb) feljegyzések kezelése,

8 Általános követelmények A rendszer alkalmazási területe, határai Folyamatok azonosítása és rendszere VEVŐ Minőségmenedzsment rendszer – Eljárások utasítások a rendszer bevezetéséhez – A termékek és /vagy szolgáltatások megfelelőségéhez szükséges előírások – Műveleti utasítások a folyamatok végrehajtásához és ellenőrzéséhez

9 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete 4. 5.fejezet Vezetőség felelőssége  vezetőség elkötelezettsége : vevői,jogszabályi követelmények teljesítése, minőségpolitika meghatározása, vezetőségi átvizsgálások megtartása, erőforrások biztosítása  Vevőközpontúság: követelmények meghatározása, vevői elégedettség fokozása  Minőségpolitika : vezetőségnek a minőséggel kapcsolatos általános szándékai és irányvonala  Tervezés :Minőségcélok ( amit a minőséggel kapcsolatban el akarnak érni), minőségirányítási rendszer tervezése,  Felelősség, hatáskör, kommunikáció, vezetőség képviselője, belső kommunikáció,  Vezetőségi átvizsgálás : bemenő adatok : felülvizsgálatok eredményei, vevői visszajelzések, folyamatok-, termék megfelelőség, megelőzés, helyesbítés, korábbi átvizsgálások eredményei, tervezett változások, fejlesztési javaslatok, átvizsgálás kimenő adatai : döntések a rendszer és folyamatainak fejlesztéséről, termékfejlesztésről, erőforrás- szükségletről

10 A vezetőség felelőssége  2.1. Vezetőség elkötelezettsége  2.2. Ügyfélközpontúság  – Vevői követelmények  – Jogi követelmények  2.3. Minőségpolitika  2.4. Minőségtervezés  Minőségi célok  Minőségi tervezés

11 A vezetőség felelőssége  2.5. Felelősség, hatáskör és kommunikáció  Felelősség és hatáskör (Szervezeti felépítés)  Vezetőség megbízottja  Kommunikáció

12

13

14

15

16

17 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete 5. 6.fejezet Erőforrás gazdálkodás Erőforrás biztosítása a rendszer bevezetéséhez és fenntartásához, a vevő megelégedettség növeléséhez  Emberei erőforrások : felkészültség, oktatás, képzés, készségek, gyakorlat, eredményesség értékelése,  Infrastruktúra : épület, munkaterület, felszerelés, folyamat berendezései, támogató szolgáltatás,  Munkakörnyezet : termék megfelelőségéhez szükséges elemek

18 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete fejezet A termék előállítása  Termék-előállítás tervezése : összhang más folyamatokkal, termékre vonatkozó célok, követelmények, dokumentumok, erőforrások, igazolás, jóváhagyás, megfigyelés, mérés, feljegyzések  Vevővel kapcsolatos folyamatok: termékre vonatkozó vevő által meghatározott követelmények, jogszabályi és egyéb szabályozó előírások, követelmények átvizsgálása, kapcsolattartás a vevővel  Tervezés és fejlesztés : szakaszok, átvizsgálás, igazolás, jóváhagyás, felelősségek-, hatáskörök, kapcsolatok, -bemenő adatok: funkció, teljesítmény, jogszabályi előírások stb, -kimenő adatok : kiinduló követelmények, információ a beszerzéshez, előállításhoz, elfogadási kritériumok, termékjellemzők  Termék előállítás :beszerzési folyamat, termék előállítás és a szolgáltatás végrehajtása - megfigyelő és mérőeszközök kezelése : annak bizonyítása, hogy a termék megfelel a követelményeknek megfigyelések-, mérések meghatározása

19 ISO 9001: 2000 Szabvány szerkezete 7. 8.fejezet Mérés, elemzés fejlesztés megfelelőség bizonyítására, gondoskodás a rendszer megfelelőségéről,  megfigyelés mérés : vevői megelégedettség, belső felülvizsgálat, nem megfelelő termék kezelése,  adatok elemzése vevői elégedettségről, termék megfelelőségéről, folyamatok jellemzőiről, szállítókról  fejlesztés: folyamatosan fejlesztenie kell a minőségirányítási rendszer eredményességét, a minőségpolitika, minőségcélok, felülvizsgálati eredmények, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek, valamint a vezetőségi átvizsgálások alkalmazásával.  helyesbítő tevékenység : eltérések átvizsgálása, eltérések okainak meghatározása, eltérés megismétlődését megakadályozó tevékenység, ezek eredménye és átvizsgálása,  megelőző tevékenység : lehetséges eltérések okainak meghatározása, ennek megelőzésére teendő intézkedések, megelőző tevékenység átvizsgálása

20 Minőségügyi rendszer kiépítése Előkészítés - Minőségügyi megbízott/ vezető kijelölése, tanácsadó kiválasztása - folyamatok, eljárások, ügymenetének felmérése, - szervezeti átvilágítás, dokumentáció átvizsgálása, - Minőségügyi tréningek : vezetők, dolgozók részére - Minőségirányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása. Dokumentációs rendszer kidolgozása - Minőségpolitika és minőségcélok, Minőségirányítási Kézikönyv, - Szabályzatok, eljárási utasítások, munka- és vizsgálati utasítások, - Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok, stb. - külső-belső dokumentumok rendszerezése A minőségirányítási rendszer bevezetése - Minőségügyi tréningek, - Szabályozás szerinti tevékenység - Hitelesítések, kalibrálások elvégeztetése, - Belső felülvizsgálók képzése, - Belső auditok, - Helyesbítő intézkedések meghatározása, végrehajtása.

21 Belső felülvizsgáló  Belső felülvizsgálói képzésben részesült  Általános és speciális ismeretekkel rendelkezik  Etikus magatartás : bizalom, becsületesség, bizalmasság, diszkréció  Körültekintő szakmai magatartás, gondosság, megfelelő ítélőképesség  Függetlenség  Diplomatikus, jó kapcsolatteremtő, elemző, rugalmas  Tényeken alapuló megközelítés

22 Belső felülvizsgálat Felülvizsgálat szabványa : 19011:2002 alkalmazható külső, belső felülvizsgálathoz és minden szervezetre  Belső felülvizsgálatot a szervezet végzi saját magán  Vezetési eszköz az minőségirányítási rendszer eredményességének felügyeletéhez és igazolásához.  Belső felülvizsgálók ( munkatársak )végzik  Módszeres, független és dokumentált folyamat bizonyítékok megszerzésére és objektív értékelésre,  Feltárja az eltéréseket, és fejlesztési lehetőségeket, tények alapján történő következtetéseket von le

23 Belső felülvizsgálat végrehajtása  Felelős és koordinátor a minőségügyi vezető/ minőségügyi megbízott  Felülvizsgálati program elkészítése (cél, kiterjedés, időpont, felelősök, erőforrás- igény, eljárások, dokumentáció)  Program megvalósítása -felülvizsgálók kijelölése, felkészítése, -kapcsolatfelvétel a felülvizsgálandó területekkel, időpont egyeztetése -felülvizsgálati tevékenységek elvégzése, információk, mintavétel, felülvizsgálati bizonyíték - feljegyzések,  Értékelés, felülvizsgálat megállapításai, jelentések készítése

24 Tanúsítás folyamata  Tanúsító testület kiválasztása - dokumentum felülvizsgálat ( kézikönyv, célok, minőségtervek) - felülvizsgálati program elkészítése  Előértékelési felülvizsgálat –előaudit -helyszíni vizsgálat -korrekciók, javítási lehetőségek,  Tanúsító audit -indító megbeszélés, program egyeztetése -felülvizsgálat végrehajtása -záró megbeszélés ( audit tapasztalatai )  Tanúsítás - tanúsítvány átadása, érvényessége - követő auditok ( priódikus auditok ) A minőségirányítási rendszer kiépítésének időszükséglete a szervezet vezetési szintjeinek számától és szervezet folyamatainak összetettségétől függően kb hónap.

25 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE Az ISO 9001:2000 egészségügyi értelmezése

26 4.1.Általános követelmények  A szervezetnek létre kell hoznia, dokumentálnia kell, be kell vezetnie, fenn kell tartania és folyamatosan tökéletesítenie kell egy hatékony minőségirányítási rendszert. 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

27 4.2.A dokumentálás követelményei

28 Dokumentálási követelmények Minőségpolitika és minőségügyi célok Minőségügyi kézikönyv Előírt minőségügyi eljárások Működéshez szükséges szabályozás Szabványban előírt feljegyzések

29 A dokumentációs rendszer felépítése

30 Szakmai szabályozások  Protokollok A protokollok (P...) a betegellátással, gondozotti ellátással kapcsolatos szakmai tevékenységek eseménysorának és a végrehajtás módjának rögzítését biztosítják.

31  Standardok  Standardok (S...) alatt azokat a kötelező részfolyamatokat, tevékenységeket vagy feltételrendszert (eszköz, személyi, stb.) értjük, amelyek szigorú betartása garan- ciája a beavatkozások sikerességének, illetve eredményességének.

32  Előírások Az előírások (E...) azokat a tevékenységeket szabályozzák, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a betegellátással, de közvetett módon befolyásolják annak minőségét (pl.: a beszállítók kiválasztása, a beérkező áru ellenőrzése, stb.).

33 Szakmai szabályozás eszközeként az alábbi külső dokumentumok is alkalmazhatóak:  rendeletek, jogszabályok  módszertani levél  szakkönyv  guide line  egyéb felső szakmai szervezet által kiadott állásfoglalás.

34 Minőségirányítási kézikönyv  Alkalmazási terület + kizárások indoklása  Dokumentált eljárások vagy hivatkozás azokra  MIR folyamatai közötti kölcsönhatások

35 Dokumentumok kezelése Érvényes dokumentumok jegyzéke A kidolgozás, ellenőrzés, jóváhagyás, kezelés, elosztás és változtatás szabályozása

36 Dokumentumok kezelése Alapelv: mindig, mindenki az érvényes dokumentumokból dolgozhasson! Dokumentumok kiadása, átvizsgálás Dokumentumok módosítása Külső dokumentumok

37 A feljegyzések kezelése  ellátási események rekonstruálhatósága  valid adatokon alapuljanak  visszakereshetőek legyenek  feleljenek meg  az érvényben lévő jogszabályoknak  a szakmai szabályozásoknak és ajánlásoknak  tegyék lehetővé a folyamatok elemzését  tükrözzék a folyamatok eredményességét

38 Az adatok kezelése  megfelelő védelmi rendszer a törvények és hatósági szabályozások értelmében  adatok gyűjtése és a jelentési kötelezettségek teljesítése  a munkatársak szellemi tulajdonának védelme  informatikai rendszerek

39 5. A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE

40 5.2 Vevőközpontúság  a követelmények egyértelmű azonosítása  a bizalom és elégedettség fokozása  hatékony belső vevői lánc  kommunikációs csatornák

41 A jogi követelmények figyelembevétele  Hozzáférhető jogi követelmények  ezek aktuális változa- tának ismerete  felügyeleti rendszer §

42 5.3 Minőségpolitika  felső vezetés feladata küldetés (misszió) jövőkép (vízió) a kulcsfontosságú folyamatok azonosítása  stratégiai célkitűzések erősségek gyengeségek lehetőségek fenyegetettségek képzéssel minden munkatárs megismerje, megértse és megvalósítsa

43 5.4 Tervezés

44 5.4.1 Minőségcélok  minden szakterületre kiterjesztett  elvárt eredmények paramétereinek konkretizálása (az elérhető eredmények figyelembevételével).  aktualizálás

45 5.4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése A vezetőség gondoskodjon arról, hogy:  a minőségügyi rendszer tervezése a minőségcélok teljesítése érdekében történjen,  a minőségirányítási rendszer egységessége változtatások tervezése és bevezetése folyamán is fennmaradjon.

46 5.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

47 Felelősségi kör és hatáskör  szervezeti és működési szabályzat  munkaköri leírás személyi kapcsolatok, kölcsönviszonyok, feladatok, felelősségek, szervezeti önállóság, hatáskör

48 A vezetőség képviselője  legfelső vezetése egy vagy több tagja  hatáskör és felelősség létrehozza, üzembe helyezze és fenntartsa a minőségirányítási rendszert és a hierarchia minden szintjén biztosítsa a minőségpolitika megértését és követését

49 Belső kapcsolattartás Azonosítani és szabályozni kell a belső kapcsolattartási formákat, amelyek biztosítják a különböző szintek és funkciók közötti megfelelő kommunikációt és információ cserét

50 5.6 Vezetőségi átvizsgálás A MIR-t a felső vezetés tervszerűen átfogóan át kell vizsgálja és az értékelésnél szem előtt kell tartsa a rendszer folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét, hatásosságát és hatékonyságát

51 6. GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL

52 6.1. Gondoskodás erőforrásokról

53 6.2. Emberi erőforrások Általános rész alapképzettségükben és szakképzettségükben eleget tesznek a munkakörrel szemben támasztott hatósági és szakmai követelményeknek Felkészültség, tudatosság és képzés ismeretek folyamatos fejlesztése a tevékenységek szerepének és fontosságának tudatosítása oktatás tervezése, igazolása és hatékonyságának mérése

54  A szervezet határozza meg, biztosítsa és tartsa fenn a termék/szolgáltatás megfelelésének eléréséhez szükséges:  épületeket, munkaterületeket és kapcsolódó létesítményeket,  a folyamatok bevezetéseit/eszközetit (hardvert és szoftvert egyaránt), és  a támogató szolgáltatásokat (mint pl. szállítás vagy a kommunikáció) Infrastruktúra

55 Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről intézkedő 113/1996 számú kormányrendelet, amelyet a 139/1996. VIII. 31-i és a 49/1997. III. 13. sz. kormányrendeletek módosítottak 47/1999. (X.6.) EÜM rendelet 48/1999. (X.6.) EÜM rendelet

56 6.4. Munkakörnyezet  higiénés feltételek  szakmai és ergonómiai követelmények  szervezeti kultúra  egészségvédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételek (kockázatelemzés)  értékelés („5S”)

57 7. TERMÉK ÉS /VAGY SZOLGÁLTATÁS ELŐÁLLÍTÁSA

58 7.1. Az előállítási / szolgáltatási folyamatok tervezése A minőségirányítási rendszerben meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a szolgáltatások vevői igénynek való megfelelőségének biztosítása érdekében. A NAPI MUNKA MINŐSÉGÉNEK MEGTERVEZÉSE

59 7. 2. A vevővel kapcsolatos folyamatok

60 A termékre / szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása  kommunikációs csatornák  kifejezett vevői követelmények,  olyan követelmények, amelyeket a vevő nem határozott meg, de amelyek alapvetőek  felelősségek, beleértve a szabályzatok és törvények által előírt követelmények  minden további követelményt, melyet a szervezet ír elő.

61 A termékre / szolgáltatásra vonatkozó követelmények átvizsgálása  vevői igények egyértelműsége teljesíthetősége  szerződések/ megállapodások létrejötte és módosítása

62 Kapcsolattartás a vevővel  PR tevékenység  kulcsfontossággal bír:  elérhetőség;  kommunikáció;  rugalmasság;  proaktív (megelőző) magatartás;  reagáló-képesség;  panasz, észrevétel kezelés.

63 7.3. Tervezés és fejlesztés INDOKLÁSSAL KIZÁRT FEJEZET

64 7.4. Beszerzés

65 A beszerzés folyamata  kiterjed minden gazdálkodó szakterületre  a beszerzési igény azonosítása  a szállító kiválasztása és minősítése: képességek és a nyújtott termék vagy szolgáltatás minőségének figyelembevételével

66 A beszerzett termék és/vagy szolgáltatás igazolása Minden beérkező termék vagy szolgáltatás vonatkozásában meg kell tervezni az átvételi ellenőrzés módját és a minősítés szempontjait.

67 Szabályozott feltételek: a termék/szolgáltatás jellemzőit előíró információ rendelkezésre állása, a műveleti utasítások (szakmai szabályozások) rendelkezésre állása - ha szükséges, alkalmas eszközök/berendezések használata, a figyelemmel kísérés és mérés eszközeinek rendelkezésre állása és használata, a figyelemmel kísérés és mérés bevezetése, a felszabadítási, az átadási és az átadás utáni tevékenységek bevezetése Az előállítás és szolgáltatás nyújtásának szabályozása

68  A fő szolgáltatásteljesítési folyamatok és a kapcsolódási pontok azonosítása  A felelősségek egyértelműsége  A beteg és/vagy anyag és/vagy szolgáltatás útjának végigkövetése  ki kell építeni a folyamatok teljesítmény-mérési rendszerét BETEG

69 Az előállítás és szolgáltatás nyújtás folyamatainak érvényesítése  a szakhatóságok kötelező jellegű előírásai  berendezések, eszközök és személyzet előminősítése  a hatósági engedélyek rendelkezésre állása

70 Azonosítás és nyomonkövethetőség  Az azonosítás tárgya: betegek érték/birtoktárgyak az ellátással kapcsolatos dokumentumok, feljegyzések, adatok és információk beavatkozások és végrehajtásért felelős személyek alkalmazott anyagok, eszközök és berendezések állapotok

71 A vevő tulajdona  érték/birtoktárgyak, illetve a tulajdon megóvása és kezelése  betegek személyes adatainak kezelése  a beteg által hozott leletek  a betegdokumentáció  kárrendezés

72 A termék állagának megőrzése  a betegek megfelelő elhelyezése, kezelésére, szállítása garantálva a leghatékonyabb és legbiztonságosabb ellátási alternatívákat  a betegutak elemzése és optimalizálása  készletek alakulása  FIFO elv

73 7.6. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése kalibrálás/hitelesítés beállítás azonosítás védelem olyan beállításoktól, amelyek érvényteleníthetik a kalibrált állapotot védelem a károsodástól kalibrálások eredményei legyenek feljegyezve előző eredmények érvényességét újra kell értékelni, ha kalibrált állapoton kívül kerül az eszköz ha előírt 1991.évi XLV. Mérésügyi törvény 127/1991.(X.9.) Korm. rendelet 68/2000.(V.19) Korm. rendelet 47/1999. (X.6.) EÜM rendelet 48/1999. (X.6.) EÜM rendelet

74 8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉS

75 Meg kell tervezni és be kell vezetni azokat a figyelemmel kísérő, mérő, elemző és fejlesztő folyamatokat, amelyek szükségesek:  a termék/szolgáltatás megfelelőségének igazolásához,  a minőségirányítási rendszer megfeleléséről való gondoskodáshoz, és  a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztéséhez Általános rész

76  Indikátorok A teljesítések megfelelőségének igazolására valid, szenzitív és specifikus indikátorokat kell felhasználni, amelyek lehetővé teszik a szakmai munka minősítését, a standard, azaz az elvárt értéktől való eltérések trendjének időben történő felismerését és az összehasonlíthatóságot.

77 8.2. Figyelemmel kísérés és mérés

78 A vevő megelégedettsége  külső vevők (betegek) belső vevők (dolgozók)  reprezentatív mintavétel  objektivitás  az adatok validitása  a kedvezőtlen trendek időben történő felismerése  hatékony beavatkozás

79 Belső audit  minőségirányítási rendszer dokumentált szabályozások szerinti működésének illetve a végrehajtás hatékonyságának vizsgálata  audit terv kell biztosítsa, hogy a felülvizsgálat kiterjedjen a szervezet minden minőséget befolyásoló szakterületére és a minőségirányítási rendszer valamennyi elemére  megfelelő képesítéssel és szakmai kompetenciával bíró a vizsgált területtől független személyzetet kell megbízni

80 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése  a felügyeletet betöltő szervezetek felelőssége  a folyamatok engedélyezési folyamata  a kritikus vizsgálati és beavatkozási feltételek folyamatos rendelkezésre állása  elvárt standard értékek  folyamat auditok és surveillance tevékenység

81 A termék és/vagy szolgáltatás figyelemmel kísérése és mérése  átvételi ellenőrzés, vizsgálat és tesztelés  folyamatközi ellenőrzés, vizsgálat és tesztelés  végső ellenőrzés, vizsgálat és tesztelés  termék / szolgáltatás audit

82 A szervezet az alábbiak szerinti egy vagy több módon kezelje az eltérő terméket/szolgáltatást:  intézkedjen a feltárt eltérés megszüntetéséről;  engedélyezze a felhasználást, felszabadítást vagy elfogadást az illetékes hatóság és ahol értelmezhető a vevő engedélyével;  intézkedjen az eredetileg szándékolt felhasználás vagy alkalmazás kizárásáról A nem megfelelő termékek kezelése

83 8.4. Az adatok elemzése  információs és informatikai rendszer  megfelelő információk beszerzése  statisztikai módszerek alkalmazása: –a minőségirányítási rendszer alkalmasságára, hatékonyságára és megfelelőségére –a folyamatok képességére, teljesítményére és az eredmények trendjére –a vevői megelégedettségre és/vagy elégedetlenségre –a termék/szolgáltatás követelmények teljesülésére –a hatósági, vevői és felső vezetői követelményeknek való megfelelőségre –a folyamatok és szolgáltatások jellemzőire –hatékonyság, eredményesség és gazdaságosság értékelésére –a beszállítók teljesítésére

84 8.5.1.Folyamatos továbbfejlesztés  stratégiai cél a minőségirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztése  minőségügyi ösztönzési rendszer működtetése  a célkitűzéseit rendszeres aktualizálása 8.5. Továbbfejlesztés

85 Helyesbítő tevékenységek  szisztematikus eltérés-ok elemzés  a nemmegfelelőségek ismételt előfordulásának megakadályozása  arányban kell álljon a fellépő problémák által okozott hatással  intézkedések eredményeit fel kell jegyezni

86 Megelőző tevékenységek  előfordulható nem megfelelőségek okait időben észleljék, elemezzék és gondoskodjanak ezek felmerülésének megakadályozásáról  a folyamatok megtervezése és szabályozottsága

87 A kórházi ellátási standardok helye az ISO 9001:2000 alapú MIR-ben Célok A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001: fejezet) Vezetés, igazgatás (MVG) elvárásokelvárások

88 A kórházi ellátási standardok helye az ISO 9001:2000 alapú MIR-ben Erőforrások Gazdálkodás az erőforrásokkal (ISO 9001: fejezet) Humán erőforrás menedzsment (HMD) Épületek és berendezések működtetése és biztonsága (MBT)

89 A kórházi ellátási standardok helye az ISO 9001:2000 alapú MIR-ben FolyamatokSzolgáltatás A termék előállítása (ISO 9001: Fejezet) Betegfelvétel és elbocsátás (BFE) Betegvizsgálat (BEV) Betegellátás (BLL) Betegjogok, tájékoztatás és oktatás (BTJ)

90 A kórházi ellátási standardok helye az ISO 9001:2000 alapú MIR-ben Eredmények Szolgáltatás elégedettségelégedettség Mérés, elemzés és továbbfejlesztés (ISO 9001: Fejezet) Betegvizsgálat (BEV) Minőségfejlesztés (MFL)


Letölteni ppt "ISO 9000 : 2000 ISO 9000:2000 Szabványcsalád A szabványsorozat olyan szabványokból áll, melyek nem termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó előírásokat,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések