Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:  A betegség kialakulása oki tényezőjének fel- derítése  Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:  A betegség kialakulása oki tényezőjének fel- derítése  Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált."— Előadás másolata:

1 Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:  A betegség kialakulása oki tényezőjének fel- derítése  Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált betegség gyakrabban, vagy hiányá- ban ritkábban fordul elő  A ható tényezők (rizikófaktorok) egészségre gyakorolt hatásának mérése

2 Rizikófaktorok  Környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, zaj, stb.)  Életmódbeli tényezők (táplálkozás, fizikai akti- vitás, dohányzás, stb.)  Szociális tényezők (társadalmi-, gazdasági té- nyezők, jövedelem, foglalkozás, stb.)  Genetikai tényezők.

3 A kockázat és a kitettség Kockázat: annak a valószínűsége, hogy egy ese- mény (betegség, halálozás) bekövet- kezik egy bizonyos időperiódusban. Kitettség (expozíció): a vizsgált kockázati ténye- zőnek (rizikófaktornak) való kitettség. A kitettség és a kockázat közötti összefüggés mé- rése az incidenciamutatók alapján történik.

4 Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok  Követéses (prospektív, kohorsz) vizsgálat  Eset-controll vizsgálat  Keresztmetszeti vizsgálat

5 „Kohorsz” – a populációnak egy olyan jellemző szerint összetartozó részcsoportját jelenti, amely összetartó jellemző nem változik. Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok

6 Követéses vizsgálat Kiválasztott lakosság csoport Exponált csoport Nem exponált csoport Beteg Nem beteg Beteg Nem beteg

7 A követéses vizsgálat  Kiindul: egy exponált és egy nem exponált cso- portból, miközben mindkét csoport e- gyedei mentesek a betegségtől és  Vizsgálja: minden egyes egyén esetében az a- dott betegség fellépését a két csoport- ban külön-külön

8  A tanulmányozni kívánt kockázati tényező és a betegség pontos meghatározása  A betegség kifejlődéséhez szükséges időtartam pontos ismerete (pl. dohányzás – szívinfarktus; dohányzás – tüdőrák)  A követési idő hosszának pontos meghatározása  Az exponáltság (kitettség) fokozatának figye- lembevétele (több kohorsz kialakítása)  Az adatgyűjtés azonos módon és kritériumok szerint kell, hogy történjen (Framingham-study kb fő követéses vizsgálata) A követéses vizsgálat meghatározói

9 A követéses (kohorsz) vizsgálat Eset Eset Igen Nem Összesen Igen Nem ÖsszesenExponáltkohorszNemExponáltkohorsz ? ? ?? a + b c + d ab cd

10 Incidencia arányszámok I exp = I nem exp = a a + b c c + d

11 Relatív kockázat Az exponált és a nem exponált csoport incidenci- ájának hányadosa RK = = RK – azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb a megbetegedés gyakorisága a vizsgált kockázati tényezőnek kitett egyének körében, mint az attól mentesek csoportjában. I exp I nem exp a a + b c c + d

12 Járulékos kockázat Járulékos kockázat JK = I exp – I nem exp Az incidenciatöbbletet mutatja, amely a kockázati tényezőnek való kitettségnek tulajdonítható.

13 Járulékos kockázati hányad JKH = x 100 A JKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia az exponáltak esetében, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I exp – I nem exp I exp

14 Populációs járulékos kockázat PJK =I össz – I nem exp PJK azt fejezi ki, hogy milyen mértékű többletin- cidenciához vezet a kockázati tényező a populá- ció körében.

15 Populációs járulékos kockázati hányad PJKH = = x 100 PJKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia a teljes populációban, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I össz – I nem exp I össz

16 Követéses epidemiológiai vizsgálat R. Doll1951. Anglia 34 ezer férfi orvos halálozása 20 éven át a dohányzók és nemdohányzók körében Standardizált tüdőrák mortalitás főre Cigarettázók:140 Nem dohányzik: 10

17 RK = = = A dohányzóknak 14x nagyobb a kockázatuk tüdőrákban megbetegedni, mint a nemdohányzóknak JK = I exp – I nem exp = 140 – 10 = 130 A dohányzás főre vetítve 130 tüdőrákos esettel járul hozzá e betegség halálozásához! JKH = = x 100 = 93 % A dohányzók körében 93 %-al csökkenne a tüdőrák, ha nem dohányoznának. I exp I nem exp I exp – I nem exp I exp 140 –

18 Összefüggés a szérumkoleszterin és az ISZB között (Framingham study éves férfiak) Szérumkoleszterin mmol/l ISZB(beteg) Nem beteg Összesen 6,4 felett ,4 alatt összesen

19 I exp = = 0,126 (6 év) I nem exp = = 0,0352 (6 év) RK = = 3,6 JK = 0,126 – 0,0352 = 0,09 JKH = x 100 = 72 % ,126 0,0352 0,126 – 0,0352 0,126

20 Eset – kontroll vizsgálat Múlt Jelen Múlt Jelen Expozíció jelen van Expozíció nincs jelen Expozíció jelen van Expozíció nincs jelen Beteg Nem beteg

21  Kiindul egy eset – (beteg) és egy kontroll – (nem beteg) csoportból és  Vizsgálja: minden egyes egyén esetében a kockázati tényező előfordulását a két csoport- ban külön-külön. Eset – kontroll vizsgálat

22  A vizsgálni kívánt betegség pontos definíciója  Egységes diagnosztikus kritériumok (határo- zott, valószínű, lehetséges eset)  A kontrollcsoport reprezentatív kiválasztása (mentes a hasonló szervrendszeri megbetege- déstől)  A megfeleltetés módszere (férfi – x éves – kertes házban lakó) Eset – kontroll vizsgálat követelményei

23 Eset – kontroll tanulmány Expozíció (rizikó) BetegKontrollÖsszesen Jelen van ab a + b Nincs jelen cd c + d Összesen a + c b + d a + b + d + c

24 A betegség esélye az exponált csoportban = A betegség esélye a nem exponált csoportban = Esélyhányados: az exponált és a nem exponált csoport betegség esélyének aránya Esélyhányados (Odds Ratio, OR)= = a b c d b a c d a x d b x c

25 A prospektív vizsgálatok előnyei és hátrányai ElőnyökHátrányok  Incidenciát és relatív kockázatot lehet számolni  Több betegséget is lehet egyszerre vizsgálni  A betegségasszociációkat is lehet tanulmányozni  A kapott adatok megbízhatósága jó  A ritkábban előforduló rizikóténye- zőket is jól lehet tanulmányozni  Hosszú követési időt igényel  A vizsgálatból való lemorzsolódás veszélye  A fel nem derített betegségi esetek lehetősége  Nagy vizsgálati esetszám szükséges  Igen költséges  A vizsgálat ideje alatt megváltozhat- nak a módszerek és a kritériumok

26 Az esetkontroll-vizsgálatok előnyei és hátrányai ElőnyökHátrányok  Nem költségigényes  Kis esetszám alapján is elvégezhető  Gyors eredményt ad  Alkalmas ritkán előforduló betegségek tanulmányozá- sához is  Az expoziciós tényezőkre kapott információk hiányosak  A kontrollcsoport kiválasztásából adódó hibák lehetősége  Nem lehet relatív kockázatot számítani

27 Keresztmetszeti vizsgálatok (cross-sectionális) Egy időpontra vonatkozóan vizsgálja a - a kockázati tényező(k) és - a kockázati tényező(k) és - a betegségek - a betegségek jelenlétét minden egyes egyénnél és az egyéneken keresztül a populációban. jelenlétét minden egyes egyénnél és az egyéneken keresztül a populációban. Nem ismert, hogy az expozició megelőzte-e a betegség kialakulását. A vizsgálat a pontprevalenciára ( egy adott eszmei időpontra ) vonatkozik.


Letölteni ppt "Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:  A betegség kialakulása oki tényezőjének fel- derítése  Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált."

Hasonló előadás


Google Hirdetések