Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. (IV tétel)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. (IV tétel)"— Előadás másolata:

1 1 Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. (IV tétel) Ihász Ferenc PhD. Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

2 2014. 07. 19. 2 A SZŰRÉS HATÉKONYSÁGA * Súlyosság Biológiai kezdet Szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz Tünetek Klinikai szakasz Halál Idő A folyamat javulása, gyógyulása megállítása rosszabbodása

3 2014. 07. 19. DR STÁNITZ ÉVA 3 Egyéni dimenziók Fizikai egészség, a testi képességek Mentális egészség, a gondolkodási és döntéshozatali képesség Érzelmi egészség: tudatában van érzelmeinek és kifejezi Szociális egészség: a társadalomba való integrálódás Lelki egészség: a morális és vallási alapelvek számításba vétele Szexuális egészség: szexualitását megfelelően fejezi ki. A holisztikus egészségszemlélet figyelembe veszi az alábbi dimenziókat

4 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 2014. 07. 19. 4 „ Az egészségfejlesztés olyan folyamatot indít el, amely során minden ember egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb mozgósítására, s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emelheti” (Ottawa Charta: Az egészségfejlesztésért)

5 Népegészségügy 2014. 07. 19. 5 A társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek figyelemmel kísérése és elemzése

6 Népegészségügy 2014. 07. 19. DR STÁNITZ ÉVA 6 A tevékenység körében meg kell határozni:  Az egészség biológiai, természeti, társadalmi környezet feltételeit  Az egészség megőrzés, betegség megelőzés hatékony, hozzáférhető, a lakosság által elfogadható módszereket  Mindehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait

7 Népegészségügy 2014. 07. 19. DR STÁNITZ ÉVA 7 A lakosság egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők körében :  Az emberi szervezet kölcsönhatása az épített és a természeti környezettel  Az emberi szervezettel érintkező közegek még nem ártalmas anyagi tartalmát meg kell határozni  A károsító hatások mérséklésének módjait meg kell határozni munkavégzés és minden egyéb tevékenység során

8 Népegészségügy 2014. 07. 19. 8 Ki kell alakítani a megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszereket, azok együttműködését. Az egészségkárosító hatásokról, a kockázat mérséklő módszerekről tájékoztatni, és felvilágosítani szükséges a lakosság legszélesebb körét, szociológiai paramétereiknek megfelelő módszertannal.

9 Népegészségügy 2014. 07. 19. 9 A népegészségügyi tevékenység keretében:  Rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát az azt befolyásoló kémiai, fizikai, biológiai, pszichikai, természeti és társadalmi tényezőket.  A feltárt adatokkal jellemezni és értékelni kell az egészségkárosító hatások kockázatát, meg kell határozni a népegészségügyi feladatokat és ezek rangsorát

10 Népegészségügy 2014. 07. 19. 10 Ki kell dolgozni a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésének módszereit. Mindezek érdekében egészségmegőrző programokat, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat kell megvalósítani. A szolgáltatások hatékonyságát értékelni kell. A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell, saját feladatairól és a népegészségügyi intézményrendszer megállapításairól, vizsgálatairól, tanácsairól.

11 Népegészségügy 2014. 07. 19. 11 A népegészségügy fejezetei: I. Egészségfejlesztés Család- és nővédelmi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás II. Környezet- és település egészségügy III. Élelmezés- és táplálkozás egészségügy IV. Sugáregészségügy V. Munkaegészségügy VI. Járványügy

12 Népegészségügy 2014. 07. 19. 12 Egészségfejlesztés: az egyén és a populáció általános egészségpotenciáljának megőrzésére, megerősítésére, növelésére irányuló törekvések, intézkedések. Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés koncepciója különbözik, a gyakorlatban sok az átfedés, sőt fogalmi zavar.( egészség általános értelemben vett őrzése, javítása, vagy konkrét betegállapot elkerülés)

13 Népegészségügy 2014. 07. 19. 13 Prevenció szintjei: Elsődleges= középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll. Célja az incidencia csökkentése, betegség bekövetkeztének elkerülése. Fizikális állapot, erőnlét javítása, a mentális stabilitás, fertőző betegségekkel szembeni védettség, és ellenállás fejlesztése, környezeti biztonság.

14 Népegészségügy 2014. 07. 19. 14 Secunder: a betegség preklinikai szakaszához kapcsolódik. Korai felismerés, azonnali, egyéni állapottól függő kezelés indukálás, jó egészségi állapot visszaállítás. (szűrés) Tercier: elsősorban a gyógyító megelőző egészségügyi szolgáltatók körében zajló tevékenység. Sérülések, betegségek kapcsán a komplikációk, tartós károsodások, rokkantság kivédése, a gyógyulás időtartam csökkentése, a lehető legteljesebb funkcionális helyreállítás, vagyis a rehabilitáció.

15 Népegészségügy 2014. 07. 19. 15 Primordiális prevenció: a kormányzati, társadalmi össztevékenység, ami a kockázati tényezők csökkentését szolgálja. Igen tágan értelmezhető. Prevenciós paradoxon: az értékelése a prevenciónak egyéni szinten nem mérhető. Nem derül ki a haszna egyedi esetekben.

16 Népegészségügy 2014. 07. 19. 16 Egészséggel kapcsolatos állapotok és jelenségek: (kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásoló tényezők)  Genetikai adottságok  Biológiai állapot, környezet  Természeti, társadalmi környezet  Életmód  Népegészségügyi/egészségügyi ellátó rendszer működése, elérhetősége, hozzáférés

17 Népegészségügy 2014. 07. 19. 17 Vizsgáló módszerek:  Statisztika  Demográfia  Epidemiológia Epidemiológia: Az egészséggel kapcsolatos jelenségek és a betegségek, vagy kóros állapotok előfordulását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat vizsgáló tudomány.

18 Népegészségügy 2014. 07. 19. 18 Jelenség gyakorisága= determinánsok =meghatározó tényezők = kockázati tényezők =rizikók Kvantitatív medicina A kapcsolatokat méri, számszerűsíti. Számszerűsítés:  Pontbecslés( mi a kapcsolati mutató legvalószínűbb értéke)  Intervallum becslés (mennyire pontos a számított kapcsolati mutató)

19 2014. 07. 19. 19

20 2014. 07. 19. 20

21 2014. 07. 19. 21

22 2014. 07. 19. 22


Letölteni ppt "1 Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. (IV tétel)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések