Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ágazati informatika Egységes egészségügyi információrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ágazati informatika Egységes egészségügyi információrendszer."— Előadás másolata:

1 Ágazati informatika Egységes egészségügyi információrendszer

2 1. Egészségügyi ágazat  Az egészségügyi ágazat a lakosság egészségének megőrzése, javítása, a minél hosszabb és minél jobb minőségű élet biztosítása érdekében szükséges teendők, feladatok, az azok teljesítését szolgáló intézményrendszer és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok együttesét jelenti, akár közvetlenül, akár közvetve vesznek részt az lapvető cél – a jobb egészségügyi állapot elérése érdekében

3 Egészségügyi megelőzést és ellátást közvetlenül szolgáló szervezetek  Közegészségügy, járványügy  Egészségügyi alapellátás  Szakellátás (járóbeteg, fekvőbeteg)  Gyógyszer-, gyógyászati segédeszk.  Vérellátás  Mentés, betegszállítás  egyéb

4 Egészségügyi megelőzést és ellátást közvetve szolgáló szervezetek  Jövőt tervező, meghatározó szakmapolitika  Eü irányítás, hatósági munka  Egészségbiztosítás  Oktatás, képzés, tudományos munka  Eü háttéripara

5 További vizsgálati szempontok  Társadalmi, gazdasági környezet  Természetes és épített környezet  Szociális ellátórendszer

6 2. Egységes információrendszer  Az ágazat működését biztosító információk –Megszerzése –Felhasználása (hasznosítása) –Megőrzése  Ágazati információrendszer részei –Önálló feladatokat ellátó részrendszerek –Több szervezet igényeit ellátó közös célú célrendszerek és adatbázisok –Részrendszerek együttműködését, külső kapcsolatokat biztosító szervezési és technikai feltételek  Az eü ágazat kulcsszereplői –Ellátó hálózat intézményei –Egészségbiztosítás –ÁNTSZ –Országos szakmai intézetek –Egészségügyi minisztérium –KSH, WHO

7 Az egységes eü-i információrendszer fontosabb jellemzői  Több szereplő által fenntartott és működtetett rendszer  Alapja: az egységes egészségügyi adatmodell  Az adatgyűjtés, -továbbítás az eü szereplők napi operatív munkájához igazított  Azonos adatok egyszer, a keletkezési helyükhöz legközelebbi ponton kerülnek a rendszerbe  Minden szereplő számára a szükséges és a jogosan felhasználható adatok elérhetők, feldolgozhatók  Az adatok több célból feldolgozhatók  Az adatvédelmi előírásokat be kell tartani

8 Egységes eü-i információrendszer modellje Országos intézetekEü.M.,OEP,ÁNTSZ KSH, WHO MEPÁNTSZ alapellátásszakellátás Egyéb egészségügyi szolgáltatások

9 3. Az egységes rendszer kialakításának eszközei 1. A jogi szabályozás szükségessége, lehetőségei 2. Szabványosítás 3. Adat kompatibilitás 4. Központi nyilvántartások közös használata 5. Egységes személyazonosítás, ill. „személy megkülönböztetés” 6. Közös infrastruktúra 7. Központi informatika fejlesztési programok

10 3.1. A jogi szabályozás szükségessége, lehetőségei  Szabványosítás, informatikai szakmai ajánlások  Egészségügyi dokumentációk tartalmi és formai előírásai  Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)  Adatszolgáltatás (jelentések, adatátadás) előírásai  Egészségügyi szoftver-minősítés  Egységes személyazonosítás, „személy megkülönböztetés”  Adatokhoz való hozzáférés (adatvagyon-gazdálkodás) szabályozása  Adatvédelem, információvédelem Jogi keretek:  évi XLVII. Törvény  Egyéb jogszabályok

11 3.2. Szabványosítás  Kiterjed: általános telematikai, és speciális eü.-i informatikai szakterületekre  Adatok tartalmi, formai előírások, adattovábbítás, adattárolás formája stb.  Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) –Technikai bizottság, eü.-i szabványok gondozása (TC 251) –Hazai „tükörszervezetek” –Eddig 6 szabványos üzenettípus (UNSM – United Nations Standard Message) készült el  MEDARD – Medical adverse drug reaction Message  MEDPID – Person identification message  MEDPRE – Medical prescription message  MEDREQ - …sevice request …  MEDRPT - …service report …  MEDRUC – …resource usage/cost …

12 3.3. Adat kompatibilitás  Adatszintű egységesítés –Legfontosabb alapadatok: adott szakfeladatok szakterületeire meghatározott adatok (jogos adatok gyűjtése) –Adatokra egységes kódrendszer kialakítása  nemzetközi ajánlásokat figyelembe kell venni –WHO – BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) –OENO – (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása)

13 3.4. Központi nyilvántartások közös használata  Tervezési, szervezési, ellenőrzési célok –Eü-i intézetek, működési engedélyek –Orvosok –Gyógyszerészek –Egységesen kezelt nyilvántartások

14 3.5. Egységes személyazonosítás, személy megkülönböztetés  Személyekhez kötődő jogok –TAJ szám  Ellátás  Betegség  Hány személy vette igénybe az ellátást?  Finanszírozás

15 3.6. Közös infrastruktúra  ágazati infrastruktúra kezdemény (ld. ábra)  Kormányzati hálózat – önkormányzatokig, jövő  NIIF (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra)Akadémia, oktatási és tudományos szervezetek – külföldi kapcsolatokkal  EOP – MEP – nagyobb rendelőintézetek  Internet kapcsolatok  – átmeneti integrátori szerep

16

17 3.7. Központi informatikai fejlesztési programok  Egységesítést segíti –Ágazati fejlesztésekhez adott támogatás feltétele: egységesítési feladatok vállalása –Minisztérium- világbanki kórházi információrendszer-fejlesztési program

18 4. Ágazati szintű információgazdálkodás  Adatvagyon gazdálkodás –Jelentős adatvagyon felhalmozódása –Közös felhasználás nehéz  Adatállomány rendezetlen  Nem kellő mértékben szabályozott együttműködés  Adatátadás-átvétel jogi és gazdasági feltételei nem rendezettek  Ágazati szintű adatvagyon-gazdálkodáshoz figyelembe kell venni. –Személyhez kötődő adatok – adatgazdálkodási gondot nem okoz, csak adatvédelmi feladat –Személyhez nem kötött adat – közérdekű –ÁNTSZ,OEP, GYOGYINFOK – adatátadások – központi költségvetés –Üzleti vállalkozások számára adatátadás – költségtérítéssel –Feladatok finanszírozása  Közvetlen költség: szereplők  Közvetett költség: központi forrásból

19 5. Hivatalos koordináció  Egységes ágazati információrendszer kialakulása –Spontán kialakulás (bizonytalan, lasú, költséges) –Tudatos koordináció  Változásmenedzselés  Együttműködési készség hiánya –1966: Ágazati Informatikai Koordinációs Bizottság –Bukás okai:  Gyenge szakmai előkészítés  Téves érdekérvényesítések  Presztízsszempontok  Hazugságok – „ellenzéki” szerepet nem a valós helyzet megoldására, hanem „párt” támogatásra használják  Az „ellenzéki” (?) politikusok minden szakmailag megalapozott, fejlett országokban kipróbált módszereket megvétóznak –Tudatlanságból –Nem a fejlett rendszer bevezetése, hanem a képviselői mandátumuk megszerzése a cél

20 6. Oktatás  Növelni kell az általános informatikai szakismeretet  Speciális tudásigény – egészségügyi informatikus  Ágazati információrendszer kialakítása –Szakismeret szükséges (adatmodellezés, infrastruktúra kialakítása) –Beszámolási statisztika – szakismeretet igényel –Tudományos kutatások – adatgyűjtés, statisztika, összefüggések keresése –Nemzetközi adatgyűjtési, adatkezelési előírások ismerete, gyakorlata. Benchmarking  Eü. Informatika: interdiszciplináris terület  Ismeretszükséglet (számítástechnika, rendszerüzemeltetés, rendszerszervezés, programozás, ügyvitel szervezés – népegészségügy, egészségügyi szervezés, közgazdaságtan, üzemgazdaságtan, számvitel, pénzügy, matematikai statisztika, jog, stb.

21 Egységes ágazati adatmodell és adatszótár 1. Ágazati adatszótár 2. Adatmodellezési technika 3. Ágazati nyilvántartások

22 1.Ágazati adatszótár  Közösen felhasznált adatok körének meghatározása –Adatok pontos definíciója, mértékegységük –Keletkezés helye –Elsődleges adatgyűjtés helye –Adatok közötti kapcsolatok köre, minősége –Előfordulási, megfigyelési időszak gyakorisága –Regionális és országos összesítések helye –Elérhetőség, közzététel formai és tartalmi jellemzői  Az egységes adatmodell szükségszerű alapfeltételei –A fogalmak egysége értelmezése (konvenciók) –Több célú adatgyűjtésekhez tartozó minimális adatkörök kijelölése –Egységes kódrendszer használata

23 2. Adatmodellezési technika  Informatikai Tárcaközi Bizottság ajánlása: SSADM –Entitáskapcsolat technika  Entitás: ágazat szempontjából jelentőséggel bíró dolog, objektum, amelyről adatokat kell szolgáltatni  Attribútum: az entitás valamilyen tulajdonsága  Előfordulási tartomány: az attribútum megengedett értékei  Két entitás közti összefüggés: kapcsolat –Fok –Választhatóság –Összekapcsoló kifejezés  Adatszerkezeti ábra  SSADM rendszerben a teljes adatmodell a következő elemekből áll: –Adatszerkezeti ábra –Entitás leírások –Kapcsolati leírások –Attribútum leírások (előfordulási tartományokkal!)  Adatmodellezés –tényfeltárás

24 3. Ágazati nyilvántartások  Nyilvántartás: adott szereplők, hosszabb ideig tárolják, egységes szerkezetű és formátumú, alaptevékenység során keletkező vagy felhasznált adathalmaz  A nyilvántartás leírásához tartozó elemek: –Neve –Vezetését előíró jogszabály, egyéb rendelkezés –Vezetésének indoka, célja –A nyilvántartást vezető szervezet –A ny-ban szereplő adatok tartalmi és formai leírása (mező definíciók) –Vezetés módja: hogyan, mikor kerül az információ nyílvántartásba –Számosság: a nyilvántartást jellemző adatok

25 Adatvédelmi jogszabályok és rendelkezések  Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága (1992. évi LXIII. tv) –Személyes adat – különleges adat –Nem személyes adat – közérdekű adat –Adatgyűjtés, adatkezelés – célhoz kötöttség  Eü. adatok kezelése – 1997 évi XLVII. tv. –Alapfogalmak definiálása (pl. eü-i adat, orvosi titok, eü-i dok.) –Adatkezelés céljának számítható tevékenységeket –Adatok biztonsága: véletlen törlés, megsemmisülés, megváltoztatás, károsodás, nyilvánosságra kerülés) –Kezelőorvos tevékenysége –Adattároló: bármely eszköz –Eü. dokumentáció megőrzése: 30 évig, zárójelentések: 50 évig –Adatok előírás szerinti kezelése: felelős: eü. Intézet vezetője –Nagy intézeteknél: adatvédelmi felelőst kell kinevezni –Adat kezelési feladatokra, törvényi előírásokra: adatvédelmi szabályzatot kell készíteni

26 Ágazati beszámolási rendszer Országos statisztikai rendszer –Tv: statisztikai tevékenység előírása  Felvételét, feldolgozását, szolgáltatását, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, közzétételét –Adatgyűjtés: kötelezően előírt, önkéntes adatszolgáltatás –OSAP –adatgyűjtés minősítése  Szükségtelen  Szakszerűtlen  párhuzamos 2. Fontosabb eü-i statisztikai adatgyűjtések

27 Ágazati beszámolási rendszer Fontosabb egészségügyi statisztikai adatgyűjtések  Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés  1997.évi XLVII.tv. (fertőző, foglalkozási, veleszületett, OR)  Kormányrendeletben előírt –Alapellátás –Terhességi, terhesség megszakítási –Járóbeteg-szakellátás –Kórházi ágyszám, betegforgalmi statisztika –Gyógyszerfogyasztás –Mentés, vérellátás –Balesetekről jelentés  OSAP: 23, + EüM-hoz tartozó: 79  Más szervezet részére – pü-i beszámoló, APEH –Környezetszennyezés (Környezetvédelmi Minisztérium) –Élelmiszer fogyasztási (Gazdasági Minisztérium)

28 Ágazati beszámolási rendszer Tájékoztatás a statisztikai adatgyűjtés eredményeiről  Rendszeres statisztikai kiadványok –Egészségügyi Statisztikai Évkönyv –Népegészség folyóirat –GYÓGYINFOK – kiadványok:  Kórházi ágszám, betegforgalmi statisztika  Ágazati létszám és bérstatisztika  Kórházi teljesítményadatok  Nem rendszeres kiadványok –Szakmai programok mellékleteként (Tények könyve) –KSH, ÁNTSZ, OEP, ORKI  Nemzetközi eü-i statisztika részeként –WHO –EU

29 Ágazati beszámolási rendszer A beszámolási rendszer folyamatos karbantartásának szükségessége  Ágazati adatszótár  Ágazati adatmodell  Kézi nyilvántartás – gépi nyilvántartás  Közzététel: könyv, CD, www  DPS, SAS szoftvercsomag

30

31


Letölteni ppt "Ágazati informatika Egységes egészségügyi információrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések