Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit jelent az elektronikus kormányzat az egészségügyi ágazatban Dr. Kincses Gyula MEDINFO.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit jelent az elektronikus kormányzat az egészségügyi ágazatban Dr. Kincses Gyula MEDINFO."— Előadás másolata:

1

2 Mit jelent az elektronikus kormányzat az egészségügyi ágazatban Dr. Kincses Gyula MEDINFO

3 -2- 2 e- health: egészségügyi információs társadalom

4 -3- 3 Az „informatika” dimenziói  Ismeret-reprezentáció  adatfeldolgozás („számítás-technika”)  kommunikáció  A három tengely közül a hangsúly időről időre eltolódik.  A MEDINFO mindhárom dimenziót komolyan akarja venni.

5 -4- 4 Az egészségügyi információs társadalom dimenziói  e- egészségpolitika  e- gyógyítás  e- egészség

6 -5- 5 e- egészségpolitika  Az adat-alapú tervezés felértékelődése „evidence based Health Policy”  A hatékonyság felértékelődése  A minőségügyi kérdések felértékelődése  A megosztott viszonyokra épülő, egyre bonyolultabb rendszerré váló egészségügy másként már nem követhető és nem ellenőrizhető

7 -6- 6 e- gyógyítás- Az információs társadalom hatása az egészségügyi ellátókra, szolgáltatásokra  főirány: a szolgáltatók kommunikációja, az orvos-orvos közötti kommunikáció, a telemedicina fejlesztése – hálózatfejlesztés (VPN jelleggel) – szabványfejlesztés •technikai szabványok (CEN, HL7, stb.) •szakmai szabályok  az orvosi tudás kiterjesztése és globalizációja – a szakmai tudás és szabályozás egységesülése – IT alapú képzés, továbbképzés, szakképzés, tudás- ellenőrzés.

8 -7- 7 e- egészség- Az információs társadalom hatása a lakosokra, betegekre  Az információs társadalom hatása az egészségre: – egészségtudatos magatartás, gondolkodás, az egészség értékszerepének visszaállítása – életmód-kultúra segítése, – öngyógyítás, önsegítés, laikus segítség fejlesztése  Az információs társadalom hatása a tájékozott fogyasztói magatartás kialakulására – szolgáltatók tudatos választásának segítése – betegjogok, „garanciális szabályok” felértékelődésével kapcsolatos információk terjesztése

9 ÁGAZATI informatika

10 -9- 9 Az ágazati informatika egységesítésének eszközrendszere  Egységes (az ágazat egészét érintő) informatikai stratégia készítése és elfogadása.  Az ágazati informatikai irányítás átszervezése, az Egészségügyi Informatikai Koordináló Tanács (EIKT) létrehozása  Az ágazati informatika koordináló háttérintézetének (MEDINFO) megerősítése  Bekapcsolódás a Kormányzat információs társadalom programjaiba.

11 Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje évkönyvek, kiadványok, INTERNET Vezetői Információ s Rendszer EüM struktúra teljesítés / ráfordítás minőség szakmai adatok alapadatok környezet egészségügyi ellátórendszer lakosság demográfiai adatok szociális, gazdasági környezet Környezet- egészségügyi adatok KVM SZOCSMI PM nemzetközi adatszolgáltatás EUEU WHOWHO OECDOECD másodlagos adatgyűjtő központ primer adatgyűjtők ÁNTSz GYÓGYINFOK OEP Országos Intézetek KSH

12 Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje struktúra teljesítés / ráfordítás minőség szakmai adatok alapadatok primer adatgyűjtők környezet egészségügyi ellátórendszer lakosság demográfiai adatok másodlagos adatgyűjtő központ ÁNTSz GYÓGYINFOK OEP Országos Intézetek szociális, gazdasági környezet EüM Vezetői Információs Rendszer évkönyvek, kiadványok, INTERNET Környezet - egészségü gyi adatok EUEU WHOWHO OECDOECD KSH EÜM KVM SZOCSMI KSH PM OM MÁK

13 Várható fejlesztési irányok a magyar eü informatikában  Az egészségügy alap-nyilvántartásainak korszerűsítése  Az ágazati biztonságos kommunikáció megteremtése (VPN)  Az ágazati „tudás-management” fejlesztése  Piackonform megoldások az eü szolgáltatók fenntartható informatikai fejlesztésének segítéséhez.

14 Az ágazati virtuális magánhálózat (VPN) célja és technikája  Az egészségügy szereplői között (szolgáltató - finanszírozó -egészségügyi közigazgatás) – megfelelő biztonságú, – megfelelős sebességű, – megfelelő (elérhető) árú kapcsolat létesítése  A kapcsolatot vegyes technikával kell megteremteni: – állandó, nagysebességű kapcsolat az egészségügy irányítása és a finanszírozó között – vegyes (állandó vagy behívásos) kapcsolat az egészségügyi szolgáltatók felé

15 Kapcsolódási lehetőség az ellátórendszer számára  Az ágazat főbb szereplői számára (EüM, OEP, ÁNTSz, MEDINFO, GYÓGYINFOK, OVSZ, OMSZ) fix, védett, nagysebességű kapcsolat a VPN-en keresztül  Az ellátórendszer számára: – kórházaknak teljes körben vegyes megoldással – járóbeteg-ellátás: fakultatív kapcsolat szabadon választott technikával  csatlakozási lehetőség alternatívái: – az intézmény kapcsolódik a VPN-hez, és Internet kijáratot kap (A VPN az alapszolgáltató) – az intézmény megtartja a saját Internet szolgáltatóját, de bejárata van a VPN-be a szenzitív adatok továbbításához.

16 Az ágazati VPN haszna I. (gyógyítás)  A telemedicina fejlődésének megalapozása – adatok, leletek, dokumentációk kérése, küldése, fogadása (univerzális -hang-kép-jel integrált- adat-kommunikáció) – távkonzílium, távdiagnosztika, távérzékelés és távirányítás (a szaktudás transzferálása)  Az e- alapú képzés, továbbképzés, tudásellenőrzés megalapozása – képzési költségek csökkentése – a tudás-bázis és a tudásszint egységesítése – szakirodalom hozzáférésének egyenlő esélyű biztosítása (virtuális könyvtárak és adatbázisok) – szakmai információk gyors és egységes eljuttatása (szakmai levelező listák, interaktív hírlevelek, stb.)

17 Az ágazati VPN haszna II. (irányítás)  Az ágazati irányítás főbb szereplőinek kommunikációs problémáinak megoldása (EüM, OEP, ÁNTSz, MEDINFO, GYÓGYINFOK)  A beszámolási rend megújításának lehetősége, ami a szakmapolitika hatékonyságát növeli.  A finanszírozási elszámolás javulása, az elszámolás- technikai idők lerövidülése (Megszűnik a floppy küldés!!!)  Az ágazati kommunikáció javítása a költségek csökkenése mellett.

18 Az ágazati VPN haszna III. (intézményi és szervezeti szinten)  A kórházi (intézményi, szervezeti, egyesületi) kommunikációs költségek csökkenése  Az ágazat belső kommunikációjának felgyorsulása, technikai költségek (posta, fénymásolás, stb.) csökkentése (egységes levelező rendszer, FTP és WEB szerverek, levelező listák, WEB felületen kezelt adatbázisok, stb.)  A szervezetek (MOK, MKSZ, EGVE stb.) kommunikációs lehetőségeinek kitágulása a költségeinek csökkenése mellett

19 Az információk keletkezése a közhiteles nyilvántartásokban Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az egyes esemény informáci- óinak jog- szabályban meg- határozott előállítási folyamatai Az információt hivatalosan létrehozó szerv felelős személye, (az információ bejegyzője) Egy személyhez kötött írási, és szabályozott olvasási jogosítvány az egyes információkhoz A z a d a t k ö r é l e t c i k l u s e s e m é n y e i

20 A közhiteles nyilvántartások adatmodellje Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk Az eseményhez köthető információk A z a d a t k ö r é l e t c i k l u s e s e m é n y e i Publikus hozzáférés Célhozkötött hozzáférés Zártkörű hozzáférés Publikációs felületek Bejegyzés (létrehozás, módosítás, törlés) Hozzáférés

21 A közhiteles nyilvántartások rendszerének előnyei  egységesíti az adattartalmakat, minden szereplő azonos adatokkal dolgozik,  mindenki számára a legfrissebb adatok elérhetőségét teszi lehetővé,  feleslegessé teszi a párhuzamos adatszolgáltatásokat, adatgyűjtéseket, nyilvántartás-vezetéseket  megoldja a közérdekű adatok széleskörű hozzáférésének kérdését  segíti az információs társadalom kialakulását.

22 A közhiteles nyilvántartások főbb területei  humán-erőforrás nyilvántartás (orvos-nyilvántartás, szakdolgozói nyilvántartás, képzési nyilvántartások,  intézmény-nyilvántartás (beleértve a magánintézményeket és a gyógyszertárakat is),  termék-információs nyilvántartások – gyógyszernyilvántartás, – gyógyászati segédeszköz-nyilvántartás, – engedélyezett eszközök és anyagok nyilvántartása,  OEP szerződés-nyilvántartás,  kódrendszerek nyilvántartása (BNO, OENO, HBCs),  finanszírozási algoritmusok nyilvántartása (HBCs besorolási szabályok),

23 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "Mit jelent az elektronikus kormányzat az egészségügyi ágazatban Dr. Kincses Gyula MEDINFO."

Hasonló előadás


Google Hirdetések