Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Síkalapozás II. rész. Síkalapok süllyedésének meghatározása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Síkalapozás II. rész. Síkalapok süllyedésének meghatározása."— Előadás másolata:

1 Síkalapozás II. rész

2 Síkalapok süllyedésének meghatározása

3 síkalapok süllyedésének jellege, okai a statikus terhelés okozta tömörödés és harántkontrakció miatti süllyedések számítással (elvileg, általában) meghatározhatók és megengedhetőségük mérlegelhető a nem várt okok miatt esetlegesen bekövetkező roskadás, zsugorodás, rezgés miatti süllyedések előzetesen általában nem számíthatók ki, megfelelő konstrukciókkal (intézkedésekkel) elkerülendők

4 Süllyedésszámítás EC 7-1 Tartószerkezet károsodása süllyedés miatt (teherbírási határállapot!) Építmény használhatóságának korlátozódása süllyedés miatt (használhatósági határállapot) Süllyedésszámítás –merevség figyelembevétele ajánlott –határmélység (20 %-os elv) –süllyedéskülönbségek a teherváltozások és az altalaj heterogenitása miatt –50 %-nál nagyobb teherbírás-kihasználtság esetén nem- lineáris modellel

5 a süllyedészámítások megbízhatósága első lépésben becslés óvatos adatfelvétellel, közelítő módszerekkel ha így nem felel meg pontosítás adatban, módszerben ha a pontosabb eredmény elfogadható, de kétséges süllyedésmérés folyamatos értékeléssel

6 a felszerkezet és az alap merevségének süllyedés(különbség) csökkentő hatása előbb általában figyelmen kívül hagyva a merevséget egyedi alapokkal, ill. végtelen hajlékony, csak terhet adó épülettel (alappal) számolunk ha így nem felel meg a terv, akkor az építménymerevséget is figyelembe véve a szerkezeti tervezésnél ismertetendő számítások

7 a használhatósági határállapotokat ellenőrző süllyedésszámításnál figyelembe veendő terhek, talajadatok Első lépésben a süllyedések legvalószínűbb értékei számítandók a tartós terhek átlagos értékeivel és az átlagos talajjellemzőkkel Kritikus esetben a süllyedéskülönbségek szélső értékei is vizsgálandók a terhek és a talajviszonyok kedvezőtlen változásait is figyelembe véve

8 parciális tényezők a süllyedésszámításban használhatósági határállapot vizsgálatakor (korlátozott használat, esztétikai zavar)  = 1,0 teherbírási határállapot vizsgálatakor (STR) (felszerkezet károsodása)  G = 1,35  Q = 1,50  Elvileg két süllyedésszámítást kellene végezni, de a parciális tényezők arányait figyelembe véve az első számításból a második eredménye becsülhető.

9 A tartószerkezet teherbírási határállapotát okozó süllyedés figyelembevétele A eset terhelő erő tervezési értékéhez tartozó süllyedéssel kell számolni B eset a terhelő erő karakterisztikus értékéhez tartozó süllyedés felszorzott értékével kell számolni

10 a süllyedés összetevőinek számítása azonnali süllyedés számítása a a Hooke-törvény szerint zárt rendszerű, drénezet- len terhelésre E u -modulussal és  =0,5 Poisson-tényezővel konszolidációs + másodlagos süllyedés számítása a Hooke- törvény szerint v. lineáris alakváltozási állapottal az időhatást is figyelembe vevő E vagy E s modulusokkal

11 süllyedésszámítási módszerek lépésenként 1.feszültségeloszlás meghatározása 2. alakváltozás számítása 3.határmélység meghatározása 4. alakváltozások összegzése közvetlenül képlettel

12 Egy p=150 kPa egyenletes terhelésű, B=2,0 m széles sávalap süllyedésének

13 Linearizálás a megfelelő tartományban Szemilogaritmikus közelítés Hatványfüggvény Kompressziós görbe matematikai közelítései

14 a süllyedések időbeli alakulásának előrejelzése konszolidációs süllyedés Terzaghi-elmélettel, ill. továbbfejlesztéseivel a  - T konszolidációs görbék segítségével a talaj c v konszolidáci- ós tényezőjével másodlagos süllyedés szemilogaritmikus összefüggés szerint  > 98 % konszolidáció után a talaj C  kúszási in-dexével

15 Az elméleti konszolidációs görbe

16 süllyedéskritériumok a felszerkezet tervezőjének kell(ene) megadnia szerkezeti - funkcionális - esztétikai szempontok mérlegelendők a szokásos mérőszámok és határértékeik a geotech- nikai szakirodalomban a legfontosabbak ajánlott értékei abszolút süllyedésre 50 mm megengedhető általában oszlopok süllyedéskülönbsége 20 mm mindig megengedhető relatív elfordulás 1/500 szerkezetileg megengedhető 1/150 tönkremenetelt okoz

17 süllyedésmegfigyelés és - értékelés kritikus mértékű várható süllyedés esetén védett pontok mérése 0,1 mm pontossággal az alap elkészülte után azonnal elkezdeni a teherfelvitel ütemében kell mérni és értékelni térbeli változás értékelése metszeteken süllyedéskülönbségek helyszínrajzon süllyedési izohipszák időbeli változások ajánlott közelítése az s=t/(a+b.t) képlet t/s=a+b.t linearizálásával

18 a süllyedéscsökkentés lehetőségei előzetes talajjavítás, talajcsere költséges, csak nagy épületeknél indokolt az alapméret növelése gyengébb felső talajrétegnél hatásos síkalap-típus megváltoztatása a leggyakrabban ez ad optimumot az épületsúly csökkentés kevés lehetőség van rá a tartószerkezetek helyes megválasztása merevítés vagy hajlékony kialakítás, dilatálás statikailag határozott szerkezet tervezése az építési sorrend helyes megválasztása a legolcsóbb, de önmagában ritkán elégséges áttérés mélyalapra gyakran ez a legegyszerűbb

19 Síkalapok tartószerkezeti méretezése

20 Az alapmerevség hatása

21 Terhelés hatása hajlékony alapok esetén

22 Merevségi mutató K>0,5 biztosan merevként viselkedik K>0,1 merevnek vehető K<0,01 célszerű hajlékonynak tekinteni K<0,001 biztosan hajlékony

23 A tartóinerciák értelmezése

24 Méretezési elvek, ajánlások EC 7-1 Tartószerkezeti méretezés –merev alap: lineáris talpfeszültség-eloszlással –hajlékony alap: rugalmas féltér- vagy rugómodell –ágyazási tényező: süllyedésszámításból a tehereloszlás változására is ügyelve –véges elemes analízis „pontos számításként” ajánlva

25 Merev sávalapok talpfeszültségeloszlása Boussinesque megoldása sávalapra rugalmas közeg (végtelen szilárdsággal) törőfeszültséggel való korlátozás a biztonságtól függően gyakorlati megoldás P/2 karja a tengelytől  0,3.B 0,25.B helyett (a fal és az alap közt is) közelítés egyenletes talpfeszültség növelő szorzó veendő figyelembe, mivel a biztonság kárára közelítettünk

26 P/2 0,3.B 0,25.B Boussinesque törőfeszültség tényleges n=1,5 biztonságnál lineáris közelítés c.N c q’.N t B.  ’ 1.N B B P Merev sávalap talpfeszültségei Eloszlások q(x) x

27 Sávalap alatti lineáris talpfeszültségeloszlás

28 Pilléralap lineáris talpfeszültségei külpontosság esetén

29 Hajlékony alapok méretezésének alapelve az alaptest N db a hosszúságú részre osztása egy részen állandó talpfeszültség ismeretlen N db talpfeszültségérték

30 Hajlékony alapok méretezése N db ismeretlen q i talpfeszültségi érték N db egyenlet 2 db egyensúlyi egyenlet függőleges vetület nyomaték egy pontra N-2 dbalakváltozási egyenlet tartó görbülete = talaj görbülete N-2 elem közepén

31 Hajlékony alapok méretezése Alakváltozási egyenlet Clapeyron tartó talajfelszín görbülete süllyedése

32 Talajmodellek Winkler-modell rugómodell s i = q i / C i AXIS Ohde-modell rugalmas féltér modell s i =f [(q(x); E; B; m 0 ] GEO4 Kombinált modell Winkler + Ohde FEM programok rugalmas – képlékeny nem-lineáris talaj- és tartómodellek PLAXIS

33 Ágyazási tényező meghatározása C i = q i / s i a)Pontos, ill. pontosított süllyedésszámítással b)Közelítő süllyedésszámítással c)Közelítő képlettel d)Tapasztalati képlettel

34 Ágyazási tényező meghatározása C i = q i / s i A.Pontos, illetve pontosított süllyedésszámítással talpfeszültség-eloszlás felvétele a terhek eloszlása alapján – q 1 (x,y) feszültségszámítás Steinbrenner szerint kellő számú pontra –  zi1 határmélységek meghatározása– m 0i1 fajlagos alakváltozások számítása és összegzése –s i1 ágyazási tényezők számítása–C i1 talpfeszültség-eloszlás számítása talaj-szerkezet kölcsön- hatásának analízise alapján az előbbi C i1 -értékekkel –q 2 (x,y) az előbbiek ismétlése míg a kiindulási és az újraszámított talpfeszültség közel azonos nem lesz –q i+1 (x,y)  q i (x,y)

35 Ágyazási tényező meghatározása C i = q i / s i B.Közelítő süllyedésszámítással átlagos talpfeszültség számítása a terhekből p á =q á átlagos süllyedés számításas á átlagos ágyazási tényező számítása (C á ) C á = q á / s i javítás: a szélső negyedekben 1,6 · C á a belső félben 0,8 · C á

36 Ágyazási tényező meghatározása C i = q i / s i C. Közelítő képlettel képletből javítás: a szélső negyedekben 1,6 · C á a belső félben 0,8 · C á

37 Ágyazási tényező meghatározása C i = q i / s i D.Tapasztalati összefüggéssel javítás: a szélső negyedekben 1,6 · C á a belső félben 0,8 · C á

38 Számpélda a Winkler-modell alkalmazására


Letölteni ppt "Síkalapozás II. rész. Síkalapok süllyedésének meghatározása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések