Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mértékadó igénybevételek számítása. Mértékadó igénybevétel: az adott keresztmetszetben a megengedett valószínűséggel felléphető legkedvezőtlenebb érték.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mértékadó igénybevételek számítása. Mértékadó igénybevétel: az adott keresztmetszetben a megengedett valószínűséggel felléphető legkedvezőtlenebb érték."— Előadás másolata:

1 Mértékadó igénybevételek számítása

2 Mértékadó igénybevétel: az adott keresztmetszetben a megengedett valószínűséggel felléphető legkedvezőtlenebb érték. E szerint kell méretezni!!! Meghatározásához különböző teherkombinációkat veszünk figyelembe. (Nem mindig az a legrosszabb, ha minden teher rajta van, néha a féloldalas több bajt okoz! Eurocode: angol nyelvű szabványok magyar nyelvű előlappal ellátva MSZ ENV szabványként használhatók.

3 EUROCODE szabványok Az Eurocode sorozat a következő 9 szabványt jelenti, amelyek mindegyike több-kevesebb részből tev0dik össze: EN 1990 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai EN 1991 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások EN 1992 Eurocode 2: Betonszerkezetek (értsd: vasbeton szerkezetek) tervezése EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése EN 1994 Eurocode 4: Betonnal együttdolgozó acélszerkezetek (értsd: öszvérszerkezetek) tervezése EN 1995 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése EN 1996 Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése EN 1997 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés EN 1998 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre EN 1999 Eurocode 9: Alumíniumszerkezetek tervezése

4 Terhek EC1 teherszabvány részei (hatályos magyar szabványok is): EN Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei EN A tűznek kitett szerkezetek ér0 hatások EN Hóteher EN Szélhatás EN Hőmérsékleti hatások EN Hatások a megvalósítás során EN Rendkívüli hatások EN Hidak forgalmi terhei EN A silókat és tartályokat érő hatások EN Daruk és más gépek hatásai Hivatkozás: a hatálybalépés évszámának megadásával (pl. MSZ EN :2005).

5 Terhek MSZ ENV :1999 EC1: A tervezés alapjai és a szerkezeteket érő hatások 2.1 rész: Sűrűség, önsúly és hasznos teher Állandó Esetleges Normális használat során fellépő Önsúly (szerkezet, burkolat, korlát, világítás, stb. HasznosMeteorológiai jármű tárolt anyagok, gépek, bútor élő emberek, állatok, növények hószél Rendkívüli pl.földrengés, árvíz, tűzvész, robbanás, stb. Változó

6 2.3. Hatások Állandó hatások (G): pl. a tartószerkezetek, rögzített berendezések és útburkolatok önsúlya. Esetleges hatások (Q): pl. hasznos teher, szélteher, hóteher. Rendkívüli hatások (A): pl. robbanás vagy járműütközés. Karakterisztikus érték (k) = MSZ szerinti alapérték Tervezési érték (d)= MSZ szerinti szélsőérték

7 Teheresetek és teherkombinációk Teheresetnek azon terhek összessége nevezzük, amelyeket egy adott vizsgálat során együttesen működőnek kell feltételeznünk (felsorolás). Teherkombinációnak nevezzük az egy adott teheresetben szereplő terhek együttes figyelembevételének leírását (MSZ szerinti tehercsoportosítás). Teherbírási határállapot, tartós és ideiglenes tervezési állapot ∑ γ Gi G ki +γ Q1 Q k1 + ∑ ψ 0,j γ Qj Q kj γ biztonsági tényező Ψ 0 kombinációs tényező; Osztott biztonsági tényező: minden teherfajtát más szorzóval számítunk

8 Rendkívüli hatás Rendkívüli hatás (A): rendszerint rövid ideig tartó hatás, amely a tervezési élettartam során valószínűleg nem lép fel jelentős nagysággal a figyelembe vett időtartamon túl Követelmények A tartószerkezeteket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az előirányzott élettartamuk során kellő megbízhatósággal és gazdaságosan álljanak ellen a megvalósítás és használat során fellépő minden hatásnak és legyenek alkalmasak az előírt használatra.

9 Terhek számítása fajtánként Érvényes szabványok Biztonsági tényezők Állandó terhek Önsúly (szerkezet, burkolat, korlát, világítás, stb. Bizonytalanságot okozó tényezők: mérettűrés anyagjellemzők szórása (fajsúly) MSz Magyar Szabvány Eurocode Európai Szabvány Biztonsági tényezők <

10 Az egyes szerkezeti elemek önsúlyterhének meghatározása 1. Az elem önsúlyát meghatározó egyedi összetev0k összegyűjtése 2. Az egyes összetevőket alkotó anyag sűrűségének meghatározása (táblázatból) 3. A négyzetmétersúly ( = sűrűség × vastagság) –meghatározása összetevőnként 4. Az összetevők négyzetmétersúlyának összegzése

11 3.2. Hasznos terhek (EN ) Az épületek hasznos terhei azok a terhek, amelyek a rendeltetésszerű használatból származnak : A személyek a szokásos használattal; A bútorzat és a mozgatható tárgyak (pl. könnyű mozgatható válaszfalak, tárolt anyagok, tartályok tartalma); Gépek és járművek; Kivételes használati körülmények, pl. átalakítás vagy festés során személyek vagy bútorok kivételes koncentrálódása vagy felhalmozódása.

12 A hasznos terhek általában esetleges és nem rögzített hatások, melyeket statikusnak kell tekinteni. Az épületre ható teljes hasznos terhet egyetlen hatásnak kell tekinteni a teherkombinációk képzése során. Ált. egyenletesen megoszló teherként modellezzük.

13 A felszíni hóteher s k karakterisztikus értéke: ahol A talaj felszínének tengerszint feletti magassága méterben és Magyarország teljes területére s k ≥ 1,25 kN/m 2. A hóteher biztonsági tényezője γ = 1,5. Változó terhek (Normális használat során fellépő terhek) Meteorológiai terhek Hóteher Magyarországon egységes Európában helyfüggő Figyelembe kell venni, hogy elsöpörheti a szél meredek tetőről lecsúszik (ezért függ a szerkezet alakjától) Tetőn leolvad Eurocode: (ENV ) μ i az alaki tényező; C e a szél miatti csökkentő tényező (= 1,0); C t a hőmérsékleti csökkentő tényező (= 1,0); s k a felszíni hóteher karakterisztikus értéke. vízszintes vetületre vonatkozik!

14 Hóteher-kombinációk μ 0 = 0,8. <15 o Szimmetrikus nyeregtető μ = 0,5 μ 0. <15 o Szimmetrikus nyeregtető <15 o Szimmetrikus nyeregtető μ = 0,5 μ 0. A három közül a legkedvezőtlenebb a mértékadó!

15 Meteorológiai terhek Szélteher v h Mindkét szabvány nyomásértékek segítségével adja meg, melyek így természetesen mindig az adott határoló felületre merőlegesek Bonyolult, tényezők sora, melyeket befolyásol a beépítettség, érdesség, szélirány, szezon, magasság tengerszint felett teheresetek 1.Nincs szél; 2.Keresztirányú szél (a keret síkjában), balról fúj; 3.Keresztirányú szél, jobbról fúj; 4.Hosszirányú szél (keretsíkra merőleges). Külső nyomás Belső Felszíni szélnyomás értéke (q ref )

16 Mértékadó igénybevételek számítása

17 Mértékadó igénybevétel (N M,T M,M M ): az adott keresztmetszetben a megengedett valószínűséggel felléphető legkedvezőtlenebb érték. E szerint kell méretezni!!! Meghatározásához különböző teherkombinációkat veszünk figyelembe. (Nem mindig az a legrosszabb, ha minden teher rajta van, néha a féloldalas több bajt okoz! Eurocode: angol nyelvű szabványok magyar nyelvű előlappal ellátva MSZ ENV szabványként használhatók.

18 Méretezés lépései Példa: Kéttámaszú konzolos tartó méretezése 1. Statikai váz felvétele AB l 2. Geometriai adatok felvétele 3. Anyagjellemzők felvétele Kereszt- metszet a b Anyag (beton, fa, acél, műanyag, stb.  sűrűség (táblázatból)

19 Terhek felvétele 4. Becsüljük az önsúlyt (állandó teher) A felvett méretekkel és táblázati anyagjellemzőkkel meghatározzuk a tervezett önsúlyt A méretezett keresztmetszettel számítva utólag ellenőrizzük az önsúlyra felvett értékeket Erre +az esetleges terhekből számított mértékadó igénybevételekre méretezünk Biztonsági tényezővel szorozzuk, 0,8  1,2 Minimum érték is lehet veszélyes, erre 0,8 a biztonsági tényező a szabvány alapján Teherkombinációk felvétele a szerkezettől függően a szabvány alapján Biztonsági tényezővel szorozzuk, 1,2  1,4 5. Esetleges terhek

20 Példa: Kéttámaszú konzolos födémgerenda méretezése A B l Önsúly (lemez+ gerenda) 6 kN/m 2  a = m l Esetleges teher 10 kN/m 2  e = 1.3 g M = 1.1*6.00*1.2 = 7.93 kN/m p M = 1.3*10.00*1.2 = 15,6 kN/m q M = g M + p M = kN/m gMgM pMpM qMqM aa ee

21 Terhelési esetek A 1.50 m gMgM pMpM 5.00 m A 1.50 m gMgM pMpM 5,00 m A 1.50 m gMgM pMpM 5.00 m I.III. II. qMqM BB B pMpM

22 I. Terhelési eset A =72,46 kN 1.50 m g M = 7.93 kN/m p M = 15,6 kN/m 5.00 m B 11,88 kN 60,58 kN 57,02 kN 8,92 kNm M max =69,12 kNm x=2,42m Ez a séma adja a legnagyobb pozitív mezőnyomatékot B = 57,02 kN

23 II. Terhelési eset A 1.50 m gMgM pMpM 5.00 m B Ez a séma adja a legnagyobb A támaszerőt, s a mellette lévő keresztmetszetekben a legnagyobb nyíróerőt A =99,37 kN 35,28 kN M=-26,46 kNm 64,09 kN B=53,51 kN 53,51 kN pMpM

24 A 1.50 m gMgM pMpM 5.00 m B III. Terhelési eset Ez a séma adja a legnagyobb negatív nyomatékot A =60,37 kN B=14,51 kN 35,28 kN 25,09 kN 14,51 kN 11,88 kN M=-26,46 kNm 3,66 m

25 Mértékadó igénybevételek -11,88 kN 60,58 kN M max =69,12 kNm x=2.42 m -57,02 kN -8,92 kNm -35,28 kN -26,46 kNm 64,09 kN -53,51 kN -35,28 kN 25,09 kN -14,51 kN -26,46 kNm A gMgM pMpM B I. Terhelési eset III. Terhelési eset II. Terhelési eset pMpM 3,66 m

26 Milyen bajok érhetnek egy szerkezetet Egyenletes süllyedés Alapozási hiba Egyenetlen süllyedés Alapozási hiba Talajmechanikai vizsgálat Stabilitásvesztés – fölborul Számítottnál erősebb oldalirányú teher, pl. szél Gyenge összekötő elem Méretezési hiba Gyenge székláb Méretezési hiba Gyenge ülőlemez Méretezési hiba Hajlítási tönkremenetel Gyenge ülőlemez Méretezési hiba Nyírási tönkremenetel Használatot akadályozó nagy elmozdulások Használatot akadályozó törések Mértékadó igénybevételre méretezzük - szilárdságtan NN+M MT statika alapján számítható Stabilitásvesztés – lecsúszik vagy fölborul Hibás tervezés (elhelyezés) Talaj szilárdságtana

27 Egyensúlyi helyzetek fajtái Labilis egyensúlyi helyzet : (kis erőváltozás nagy elmozdulást eredményez, megszűnése után nem tér vissza az eredeti egyensúlyi helyzetébe) Stabil egyensúlyi helyzet: Kis erőváltozásra elmozdul, de megszűnése után visszatér az eredeti egyensúlyi helyzetébe Stabil egyensúlyi helyzet Labilis egyensúlyi helyzet Indifferens egyensúlyi helyzet : (kis erőváltozás kis elmozdulást eredményez, megszűnése után nem tér vissza az eredeti helyzetbe, de egyensúlyban marad Indifferens egyensúlyi helyzet

28 Csúszás Falak, támfalak, kerítések Függőlegeshez képest nagy vízszintes terhek Súrlódás számítása ld. 3. előadás elsőfokú kényszer Ismert hatásvonalú erő Feltételes kényszer: súrlódás N Q S    a lejtő súrlódási határszöge Relatív nyugalom feltétele:       S    * N = tg   * N Q   N Az aktív erők eredője a súrlódási kúpon belül vagy az alkotóra esik     stabil egyensúlyi helyzet (meg se mozdul)     indifferens egyensúlyi helyzet (elmozdul, de megáll)   nincs egyensúly, lecsúszik állékonyságvesztés  súrlódási tényező

29 Támfal méretezése elcsúszásra  R   R   R  Stabil egyensúlyi helyzet Indifferens egyensúlyi helyzet nincs egyensúly, elcsúszik állékonyságvesztés R S N T SH > T SM határerő> mértékadó T SH =  S  N T SM =  M S  S = 0,8  M = 1,2  1.4

30 Téglafaltömör iszapon száraz agyagon nedves agyagon homokos kavicson  értéke 0, , , , Hasonló értékek a mérnöki kézikönyvekben találhatók


Letölteni ppt "Mértékadó igénybevételek számítása. Mértékadó igénybevétel: az adott keresztmetszetben a megengedett valószínűséggel felléphető legkedvezőtlenebb érték."

Hasonló előadás


Google Hirdetések