Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az igénybevételek jellemzése (1) Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: –Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek –A felületre ható igénybevételek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az igénybevételek jellemzése (1) Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: –Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek –A felületre ható igénybevételek."— Előadás másolata:

1 1 Az igénybevételek jellemzése (1) Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: –Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek –A felületre ható igénybevételek Az igénybevétel időbeli lefolyása szerinti felosztás: –Statikus –Dinamikus, lökésszerű –Ismétlődő, fárasztó –Az előbbi három kombinációja

2 Egyszerű igénybevételek húzás, nyomás, hajlítás, csavarás és nyírás. Az igénybevétel számszerű értéke a felület egységre ható erő, a feszültség. Ha a feszültség a felület elemre merőleges, normál (  ) feszültségről, ha a felület síkjában hat, csúsztató (  ) feszültségről beszélünk. Mértékegysége :  N/mm 2 vagy MPa, azaz MN/m 2 

3 Az igénybevétel az időbeli változása alapján lehet:  statikus, ha az igénybevétel időben állandó, vagy csak igen lassan, egyenletesen változik,  dinamikus, ha a terhelés időben változik, hirtelen, ütésszerű, lökésszerű pl. motorok indítása, ütközés stb.  fárasztó, ha az igénybevétel időben változik, és sokszor ismétlődik.

4 Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel Húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása A szakítóvizsgálat (MSZ EN :2001)

5 5 Szakítóvizsgálattal meghatározható jellemzők 1 Elve:

6

7 Szakítógépek

8 8 Szakító próbatest arányos próbatest esetén a jeltávolság kör keresztmetszet esetén

9 Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatest betonacél

10 Szakító diagram A szakítógép a próbatest összes megnyúlásának függvényében rajzolja meg a próbatest által felvett erőt. A függőleges tengelyen az erőt (jele: F) N-ban vagy kN-ban, a vízszintes tengelyen pedig a jeltávolság megnyúlását (jele:  L) tüntetjük fel mm-ben.

11 11 Lágyacél szakítódiagramja

12 12 Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza. Az alakváltozás és a feszültség lineáris összefüggésben van.  = E.  (Hooke törvény )

13 Lágyacél szakítódiagramja II.a. folyási szakasz. A folyási szakasz az F eH erőnél kezdődik, és azt jelenti, hogy a próbatest valamennyi krisztallitjában megindul a maradó alakváltozás

14 Lágyacél szakítódiagramja II.b. egyenletes alakváltozás szakasza.

15 15 Lágyacél szakítódiagramja III. kontrakciós szakaszban a próbatest alakváltozása egy meghatározott részre korlátozódik.

16 16 Hengeres lágyacél szakítása

17 17 Különböző anyagok szakítódiagramjai

18 Rideg anyagok: a lemezgrafitos öntöttvas, b edzett acél diagramja. vagy kerámia ridegek, csak rugalmas alakváltozásra képesek. A szakadás felülete szemcsés és merőleges az igénybevétel tengelyére.

19 Rideg törés

20 Gömbgrafitos öntöttvas

21 21 Különböző anyagok szakítódiagramjai Szívós anyagok d ábrán határozott folyást nem mutató anyagok pl. réz vagy alumínium. Az e lágyacél

22 22 Normál feszültség hatására bekövetkező törés

23 Különböző anyagok szakítódiagramjai Hidegen alakított fémek f ábra hidegen erősen alakított, tehát felkeményedett fém A felkeményedett anyagok, rugalmas alakváltozást követő igen rövid egyenletes alakváltozás után kontrahálnak.

24 Különböző anyagok szakítódiagramjai Képlékeny fémek g ábra nem keményedő, képlékeny fém pl. ólom (Pb) szakítódiagramja van. A diagramnak szinte csak maradó alakváltozási része van.

25 Műanyagok szakítódiagramja a rideg anyag pl. hőre nem lágyuló műanyagok b. szívós pl. PA c. lágy anyag pl. PE

26 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők

27 A szakítódiagram alapján kétféle rendszer szerint értelmezhetünk értékeket. A mérnöki rendszerben, az erő és alakváltozás értékeket az eredeti, kiinduló értékekhez viszonyítjuk, míg a valódi rendszerben a változásokat a pillanatnyi, tényleges értékekhez viszonyítjuk.

28 Mérnöki rendszer feszültség :  = F/A o alakváltozás, fajlagos nyúlás :  =  L/L o ahol F az erő A o az eredeti keresztmetszet L o a jeltávolság eredeti értéke  L a megnyúlás

29 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Szilárdsági anyagjellemzők:

30 30 Rugalmassági modulusz Young modulusz A rugalmas szakasz meredeksége E=  / 

31 Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm 2

32 Folyáshatár A folyáshatár valódi feszültség, fizikai tartalommal ellátott, azt jelenti, hogy ennél a feszültségnél a próbatest minden krisztallitjában megindul a képlékeny alakváltozás, a statikus méretezés alapja.

33 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Képlékenységi anyagjellemzők vagy alakváltozási mérőszámok:

34 34 Képlékenységi jellemzők vagy alakváltozási mérőszámok A próbatest a szakító vizsgálat során megnyúlik, keresztmetszete lecsökken

35 Képlékenységi jellemzők Szilárdsági vizsgálatoknál a szerkezetek, gépalkatrészek csak rugalmas alakváltozást szenvedhetnek, az ébredő feszültség legnagyobb értéke nem haladhatja meg az R E rugalmassági határfeszültséget, A feszültségnek és az alakváltozásnak a rugalmas tartományba kell tartoznia

36 Képlékeny tartományban maradó alakváltozás jön létre: feszültség: fajlagos nyúlás : ε= F az erő E rugalmassági tényező Δl a relatív megnyúlás l o a kezdeti hossz ε fajlagos nyúlás

37 Hooke-törvénye a σ= f(ε) függvénykapcsolatot vizsgálja A rugalmassági határig a feszültség arányos a fajlagos nyúlássalrugalmas alakváltozás Az E rugalmassági tényező értéke pár anyagnál: Acél E = 2, N/m 2 Alumínium: E = 0, N/m 2 Bőrszíj: E = 0, N/m 2

38 Szakítógépek

39 39 Korszerű szakítógép

40 Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása

41 Nyomó igénybevétel megvalósítása (nyomóvizsgálat)

42 A nyomóvizsgálat alkalmazása A nyomóvizsgálatot ezért elsősorban rideg anyagok vizsgálatára alkalmazzuk. A rideg anyagok, mint például az öntöttvas, a beton vagy a kerámiák jóval ellenállóbbak nyomó igénybevétellel szemben, ezért ezen a területen alkalmazzák azokat. A nyomószilárdság:

43 Példák a nyomóvizsgálatra Kő, korroziv környezetben

44 Példák a nyomóvizsgálatra Szivacs

45 Példák a nyomóvizsgálatra PET palack


Letölteni ppt "1 Az igénybevételek jellemzése (1) Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: –Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek –A felületre ható igénybevételek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések