Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AAzok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AAzok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari."— Előadás másolata:

1

2 AAzok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra

3 AAzok az anyagok, melyek a természetben megtalálható összetételben eredeti állapotukban építőipari célra alkalmasak

4

5

6

7

8 AAzok az anyagok melyeket a természetben megtalálható anyagokból állítanak elő

9

10

11

12 AA Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy oxigénatomból áll. OOlvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik AA víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják VVizsgálata: szín, szag, átláthatóság

13 Fizikai: vváltozása nem jár az anyag összetevőinek megváltozásával, Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz

14 Egyes fizikai mennyiségek közötti összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk meg. Az alapul választott rögzített értéket a mennyiség mértékegységének nevezzük

15 HHosszúság: m TTömeg:kg IIdő:s ÁÁramerősség:A HHőmérséklet:K

16 AAzok a változások, amelyek az anyag összes tulajdonságainak megváltozásával, új minőségű anyagok keletkezésével járnak PL: korrózió, égés

17 Fizikai:  az anyagokat általános felhasználhatóság,szempontjából jellemzik pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb Mechanikai: AAz anyagok szilárdsági viselkedését jellemzik PL húzás, nyomás, nyírás

18 AA szilárd halmazállapotú anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van ffolyadékok térfogata állandó, alakjuk azonban nem AA gázhalmazállapotú anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk nincs

19  Olvadás  Fagyás  Párolgás  Szublimáció

20 SSűrűség alatt a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üreg- és pórusmentes térfogatának (V) a hányadosát értjük. ρ=m/V AA sűrűség SI-egysége: kg/m 3.

21

22

23 AA testsűrűség a test tömegének (m t ) és térfogatának (V t ), azaz pórusokkal együtt mért térfogatának a hányadosa. Tehát: ρ t =m t /V t A testsűrűség SI-egysége: kg/m 3.

24 AA halmazsűrűség valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (m h ) és a belőle képzett halmaz térfogatának (V h ) a hányadosa. Tehát: ρ h =m h /V h hhalmazsűrűséget 10 l-es szabványos mérőedényben határozzuk meg, általában lazán beszórt állapotban.

25 HHidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok vízzel kapcsolatos tulajdonságait.

26 VVízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok, a vízszigetelő anyagok VVízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0,1-0,4 liter/m 2 /nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok közül a betonok és habarcsok egy része VVízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a szűrőbeton

27  Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak tekinthetők azok az anyagok, amelyek vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.

28  A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI- egysége: K. Megengedett a o C használata.  A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben a hőmérséklete emelkedik  A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet

29  A hő terjedése az anyagokban háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás és sugárzás útján.  A hő átbocsátási tényező (k) az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m 2- es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik, ha az épületszerkezettel két oldalt határos levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1 oC. Mértékegysége: W/(m 2 · K).

30  Tűzálló anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek 1580 o C-ot vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros elváltozás nélkül elviselnek.

31 Az építményekre és a szerkezetekre ható terhelések jellege szerint megkülönböztetünk: sstatikus és dinamikus terheket, rrövid idejű és tartós terheket, eegyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

32  A szakítószilárdság vagy húzószilárdság (R m ) az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad.  R m = F m /S 0

33 AA nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, hasábon. Ennek megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és testszilárdságnak nevezik. AA rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a nyomószilárdságukhoz képest kicsi a húzószilárdságuk.

34

35 NNyírófeszültség lép fel terhelés hatására a fa-, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott, szegecselt, csapos és csavarkapcsolataiban.

36

37

38 Köszönöm a figyelmet! Horák György


Letölteni ppt "AAzok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari."

Hasonló előadás


Google Hirdetések