Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csizmazia Ferencné dr. : Anyagismeret 1 A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csizmazia Ferencné dr. : Anyagismeret 1 A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata."— Előadás másolata:

1 Csizmazia Ferencné dr. : Anyagismeret 1 A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

2 Anyagtulajdonságok Mechanikai tulajdonságok (terhelhetőség)

3 3 A szerkezeti anyagok viselkedése az igénybevételekkel szemben A szerkezeti anyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy ellenállnak a külső igénybevételekkel szemben, tehát a terhelhetők. Az igénybevételek összetettek és különbözőek. A szilárdsági számítások során ezeket az összetett igénybevételeket jól definiálható alapesetekre un. egyszerű igénybevételekre vezetjük vissza, és ezek szuperpozíciójaként értelmezzük a szerkezet terhelését.

4 4 Az igénybevételek jellemzése (1) Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: –Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek –A felületre ható igénybevételek Az igénybevétel időbeli lefolyása szerinti felosztás: –Statikus –Dinamikus, lökésszerű –Ismétlődő, fárasztó –Az előbbi három kombinációja

5 5 Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek Húzó Nyomó Hajlító Nyíró Csavaró Hajlítás Húzás Csavarás

6 Egyszerű igénybevételek húzás, nyomás, hajlítás, csavarás és nyírás. Az igénybevétel számszerű értéke a felület egységre ható erő, a feszültség. Ha a feszültség a felület elemre merőleges, normál (  ) feszültségről, ha a felület síkjában hat, csúsztató (  ) feszültségről beszélünk. Mértékegysége :  N/mm 2 vagy MPa, azaz MN/m 2 

7 7 A felületre ható igénybevételek Hő Vegyi Elektrokémiai Áramló közeg Koptató Sugárzás Biológiai Forgatás Szorító erő Kopás

8 Az igénybevétel az időbeli változása alapján lehet:  statikus, ha az igénybevétel időben állandó, vagy csak igen lassan, egyenletesen változik,  dinamikus, ha a terhelés időben változik, hirtelen, ütésszerű, lökésszerű pl. motorok indítása, ütközés stb.  fárasztó, ha az igénybevétel időben változik, és sokszor ismétlődik.

9 Az igénybevétel időbeli lefolyása Statikus Dinamikus Ismétlődő, fárasztó Az előbbi három kombinációja

10 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek.

11 Szívós vagy képlékeny anyag a törést jelentős nagyságú maradó alakváltozás előzi meg, ami sok energiát emészt fel. A töretfelület szakadozott, tompa fényű

12 12 Rideg, nem képlékeny törés A rideg, nem képlékeny törés esetében a törést nagyon kicsi vagy semmi maradó alakváltozás sem előzi meg, és a repedés kialakulása után viszonylag kevés energiát kell befektetni az anyag eltöréséhez.

13 Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel Húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása A szakítóvizsgálat (MSZ EN :2001)

14 14 Szakítóvizsgálattal meghatározható jellemzők 1 Elve:

15

16

17 17 Szakító próbatest arányos próbatest esetén a jeltávolság kör keresztmetszet esetén

18 Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatest betonacél

19

20 Szakító diagram A szakítógép a próbatest összes megnyúlásának függvényében rajzolja meg a próbatest által felvett erőt. A függőleges tengelyen az erőt (jele: F) N- ban vagy kN-ban, a vízszintes tengelyen pedig a jeltávolság megnyúlását (jele:  L) tüntetjük fel mm- ben.

21 21 Lágyacél szakítódiagramja

22 22 Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza. Az alakváltozás és a feszültség lineáris összefüggésben van.  = E.  (Hook törvény )

23 Lágyacél szakítódiagramja II.a. folyási szakasz. A folyási szakasz az F eH erőnél kezdődik, és azt jelenti, hogy a próbatest valamennyi krisztallitjában megindul a maradó alakváltozás

24 Lágyacél szakítódiagramja II.b. egyenletes alakváltozás szakasza.

25 25 Lágyacél szakítódiagramja III. kontrakciós szakaszban a próbatest alakváltozása egy meghatározott részre korlátozódik.

26 26 Hengeres lágyacél szakítása

27 27 Különböző anyagok szakítódiagramjai

28 Rideg anyagok: a lemezgrafitos öntöttvas, b edzett acél diagramja. vagy kerámia ridegek, csak rugalmas alakváltozásra képesek. A szakadás felülete szemcsés és merőleges az igénybevétel tengelyére.

29 Rideg törés

30 Gömbgrafitos öntöttvas

31 31 Különböző anyagok szakítódiagramjai Szívós anyagok d ábrán határozott folyást nem mutató anyagok pl. réz vagy alumínium. Az e lágyacél

32 32 Normál feszültség hatására bekövetkező törés

33 Különböző anyagok szakítódiagramjai Hidegen alakított fémek f ábra hidegen erősen alakított, tehát felkeményedett fém A felkeményedett anyagok, rugalmas alakváltozást követő igen rövid egyenletes alakváltozás után kontrahálnak.

34 Különböző anyagok szakítódiagramjai Képlékeny fémek g ábra nem keményedő, képlékeny fém pl. ólom (Pb) szakítódiagramja van. A diagramnak szinte csak maradó alakváltozási része van.

35 Képlékeny törés A törést nagymértékű maradó alakváltozás előzi meg. A töretfelület szakadozott „tésztaszerű”

36 Műanyagok szakítódiagramja a rideg anyag pl. hőre nem lágyuló műanyagok b. szívós pl. PA c. lágy anyag pl. PE

37 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők

38 A szakítódiagram alapján kétféle rendszer szerint értelmezhetünk értékeket. A mérnöki rendszerben, az erő és alakváltozás értékeket az eredeti, kiinduló értékekhez viszonyítjuk, míg a valódi rendszerben a változásokat a pillanatnyi, tényleges értékekhez viszonyítjuk.

39 Mérnöki rendszer feszültség :  = F/S o alakváltozás, fajlagos nyúlás :  =  L/L o ahol F az erő S o az eredeti keresztmetszet L o a jeltávolság eredeti értéke  L a megnyúlás

40 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Szilárdsági anyagjellemzők:

41 41 Rugalmassági modulusz Young modulusz A rugalmas szakasz meredeksége E=  / 

42 Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm 2

43 Folyáshatár A folyáshatár valódi feszültség, fizikai tartalommal ellátott, azt jelenti, hogy ennél a feszültségnél a próbatest minden krisztallitjában megindul a képlékeny alakváltozás, a statikus méretezés alapja.

44 Mi a teendő, ha nem jelenik meg egyértelműen a folyáshatár?

45 A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültséget abban az esetben is meg kell tudni határozni, ha nem mutatkozik határozott folyáshatár. Ebben az esetben megállapodás szerinti értékeket határozunk meg.

46 46 Névleges folyáshatár névleges folyáshatár, azaz a 0,5 % teljes (rugalmas + maradó ) alakváltozáshoz tartozó feszültség Mértékegysége:  N/mm 2 

47 47 Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár :  N/mm 2  A terheletlen állapotban mért egyezményes folyáshatár :  N/mm 2 

48 48

49 Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm 2

50 50 Különböző anyagok szakítószilárdsága

51 A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Képlékenységi anyagjellemzők vagy alakváltozási mérőszámok:

52 52 Képlékenységi jellemzők vagy alakváltozási mérőszámok A próbatest a szakító vizsgálat során megnyúlik, keresztmetszete lecsökken

53 Képlékenységi jellemzők vagy alakváltozási mérőszámok A szabványos alakváltozási mérőszámok, a mérnöki rendszer szerinti nyúlásnak és a keresztmetszet csökkenésnek egy jól definiálható ponthoz, általában a szakadáshoz tartozó értékei.

54 Alakváltozási mérőszámok Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: A Mértékegysége: %

55 55 Különböző anyagok szakadási nyúlása

56 Alakváltozási mérőszámok Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció. Jele: Z Mértékegysége: %

57 57 Szabványos mérőszámok EN :2001 Folyáshatár Szakítószilárdság Nyúlás Kontrakció

58 Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő S a megváltozott keresztmetszet dL a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz d o az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

59 Valódi feszültség, valódi alakváltozás diagram Valódi alakváltozás: Ha az alakváltozás L o -tól L-ig terjed, ez alatt a próbatesten Ha a térfogatállandóságot figyelembe vesszük, ami a képlékeny alakváltozásra érvényes, felírható

60 Valódi feszültség, valódi alakváltozás diagram Ha a térfogat állandóságot figyelembe vesszük, ami a képlékeny alakváltozásra érvényes, felírható Kör keresztmetszet esetén:

61 Valódi feszültség, valódi alakváltozás diagram A valódi feszültség

62 Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi. A fajlagos törésmunka (Jele: W c ) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatestet törésig elviszi. Mértékegysége J/cm 3.

63 Fajlagos törésmunka A munka a valódi feszültség (  ) valódi alakváltozás (  ) diagram alatti területtel egyenlő. Magyarázat: A munka (W) egyenlő az erő szorozva elmozdulással, itt

64 Fajlagos törésmunka ez az elemi térfogatra vonatkoztatva: ahol az S. L a kiválasztott kis elem térfogata. Vegyük észre, hogy az egyenletben szereplő a pedig a d ,

65 Fajlagos törésmunka Ezért azért az egyenlet: így az integrálás értelmezése szerint a fajlagos törésmunka a  -  diagram alatti területtel egyenlő.

66 Fajlagos törésmunka

67 Meghatározható: grafikusan, a diagram alatti terület mm 2 -ben a fajlagos törésmunka J/cm 3 -ben. (A léptéket figyelembe kell venni!) közelítő számítással a görbét trapézzal közelítjük, és így a fajlagos törésmunka értéke:  J/cm 3 , ahol R eL az alsó folyáshatár, de lehet R eH is R u a kontrakciós feszültség:

68 A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják  a próbatest alakja, mérete, felületi minősége  a terhelés növelésének sebessége  a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

69 Szakítógépek

70 70 Korszerű szakítógép


Letölteni ppt "Csizmazia Ferencné dr. : Anyagismeret 1 A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések