Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Bérszámfejtés, minimálbér. 2 A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Bérszámfejtés, minimálbér. 2 A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles."— Előadás másolata:

1 1 Bérszámfejtés, minimálbér

2 2 A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

3 3 Alapfogalmak Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

4 4 Alapfogalmak 2. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

5 5 Alapfogalmak 3. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is.

6 6 Alapfogalmak 4. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

7 7 Alapfogalmak 5. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

8 8 Adóterhet nem viselő járandóság a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető aa) baleseti járadék, ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;

9 9 Adóterhet nem viselő járandóság 2. e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része; f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett - ösztöndíj, - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része; g)-től s)-ig pl.: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj

10 10 Minimálbér fogalma Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Összege: januárjára még a decemberére irányadó forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes forint.

11 11 A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.

12 12 Nyugdíjjárulék A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

13 13 Nyugdíjjárulék 2. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot - az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével - tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. A tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza.

14 14 Nyugdíjjárulék 3. A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. Az egyéni járulékfizetési felső határ 2010-ben forint.

15 Fizetendő járulékok *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendőBiztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék korked- vezmény biztosítási járulék nyugdíj- járulék magán- nyugdíj- pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj- biztosítás i járulék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nem mnypt tag mnypt tagtermé- szetbeni egbizt járulék pénzbeli egbizt járulék munka- erő- piaci járulék termé- szetbeni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka- erő- paci járulék 24 %1,5 %0,5 %1 %13 %*9,5 %1,5 %8 %4 %2 %1,5 % Fizetendő járulékok mértéke 2010-ben

16 16 Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2010 Százalékos egészségügyi hozzájárulás: A járulékterhet nem viselő Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27% A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után* 27% A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után** 27% A kamatkedvezményből származó jövedelem után 27% Az egyösszegű járadékmegváltások után 27% A kisösszegű kifizetések után 27% Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%- ának 15%-a A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó,ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak 20%-a

17 17 Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv.) 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi.

18 18 Az adótábla (Szja tv.) 30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: Hatályos től forint 17 százalék, forinttól forint és az forinton felüli rész 32 százaléka – Ft17% Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 32%-a

19 19 Az adójóváírás (Szja tv.) 33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy (2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. (3) A teljes adójóváírás 3 millió 188 ezer forintig vehető igénybe, 3188eFt-4698 e Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben. Példán bemutatva: Ha a magánszemély csak bérjövedelemmel rendelkezik és az összevont adóalapja forint és az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, akkor a jogosultsági határ ( forint) feletti összeg forint lesz ( – ), melynek 12 százaléka forint. A példabeli esetben a magánszemélyt forint ( – ) adójóváírás illeti meg éves szinten.

20 20 Minimálbér bérszámfejtése Törzsbér: ,- HUF LEVONÁSOK SZJA előleg: ,- HUF x 12 = ,- HUF ,- HUF X 1,27 /szuperbruttósítás miatt/ = ,- HUF ,- HUF x 0,17 = ,- HUF ,- HUF / 12 = ,- HUF ,- HUF – ,- HUF = 769,- HUF

21 21 Minimálbér bérszámfejtése 2. Magánnyugdíj pénztári tagdíj (8 %) ,- HUF X 0.08 = 5.880,- HUF Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) ,- HUF X = 1.103,- HUF Nyugdíj járulék (állami) (1,5 %) ,- HUF X = 1.103,- HUF

22 22 Minimálbér bérszámfejtése 3. Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %) ,- HUF X 0.04 = 2.940,- HUF Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (2 %) ,- HUF X 0.02 = 1.470,- HUF

23 23 Minimálbér bérszámfejtése 4. LEVONÁSOK ÖSSZESEN SZJA előleg: 769,- HUF Magánnyugdíj pénztéri tagdíj (8 %) 5.880,- HUF Munkavállalói járulék (1,5 %) 1.103,- HUF Nyugdíjjárulék (állami) (1,5 %) 1.103,- HUF Egészségbiztosítási járulék, termsz. (4 %) 2.940,- HUF Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (2 %) 1.470,- HUF ÖSSSZESEN13.265,- HUF

24 24 Minimálbér bérszámfejtése 5. MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ) ,- HUF – ,- HUF = ,- HUF

25 25 Minimálbér bérszámfejtése 6. MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Nyugdíjbiztosítási járulék ,- HUF x 0,24 = ,- HUF Egészségbiztosítási járulék - természetbeni ,- HUF x 0,015 = 1.103,- HUF Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli ,- HUF x 0,005 = 368,- HUF Munkaerőpiaci járulék ,- HUF x 0,01 = 735,- HUF ÖSSZESEN19.846,- HUF

26 26 Minimálbér bérszámfejtése 7. MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Minimálbér összeg73.500,- HUF ebből utalandó ,- HUF ebből a dolgozótól levonásra került ,- HUF Munkáltató kifizetései ,- HUF ÖSSZESEN93.346,- HUF

27 27 Felhasznált irodalom Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás– menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft Poór József (szerk.): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi XCII. törvény az adózás rendjéről évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

28 28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Bérszámfejtés, minimálbér. 2 A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles."

Hasonló előadás


Google Hirdetések