Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 dr. Papanek Gábor D.Sc.: Magyarország versenyképessége 2008-2010-ben Előadás 2008 április 2-án Egerben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 dr. Papanek Gábor D.Sc.: Magyarország versenyképessége 2008-2010-ben Előadás 2008 április 2-án Egerben."— Előadás másolata:

1 1 dr. Papanek Gábor D.Sc.: Magyarország versenyképessége ben Előadás 2008 április 2-án Egerben

2 2 A versenyképesség fogalma, mérési módja Nemzetgazdaságunk versenyképessége A versenyképességet befolyásoló tényezők A ledolgozott munkaórák száma és növelésük lehetősége Az innovációk terjedése és a terjedés gyorsításának esélyei Az intézményi (politikai, jogi és makro- gazdasági) környezet fejlődési trendjei

3 3 A versenyképesség fogalma, mérése Alapvetően vállalati kategória, meglétét leggyakrabban a profit-ráta – s a piaci részesedés nagyságával ellenőrzik. A nemzetgazdaságok versenyképessége a világpiacon való helytállás képessége. Átfogóan – M. Porter szerint – az egy főre jutó GDP szintje minősíti. A GDP a pofit mellett a munkabéreket (és az adókat) is tartalmazza.

4 4 Nemzetgazdaságunk versenyképessége I. Az elmúlt évtizedben a világ legerősebb gazdasága az USA (és Japán) volt, ahol az előrehaladást sok alapvető (többnyire az IKT technikára épülő) menedzsment innováció, így az e-business terjedése is erősítette. Az EU az 1990-es években ismerte fel növekvő lemaradását, s 2000-ben a Lisszaboni Programban rögzítette új célkitűzéseit (ezek középpontjába a tudás-gazdaság kiépítését állítva). A K+F szerepének előirányzott növelését azonban – a hagyományos struktúrák változatlanul hagyása miatt – nem sikerült elérni. A közép-európai gazdaságok az 1990-es politikai váltás ellenére eddig nem tudtak felzárkózni (bár vannak sikereik). Kína és India viszont – gazdaságaik méretére és az olcsó munkaerőre is támaszkodva – rohamtempóban fejlődnek. Forrás: Kok Report

5 5 Az egy főre jutó GDP alakulása, 2006

6 6 Nemzetgazdaságunk versenyképessége II. Magyarországon a GDP egy-másfél éves előrejelzése elfogadható megbízhatóságú, a hosszabb távú nem túl sikeres. A nem túl kedvező (3,9%) 2006 évi, a kifejezetten kedvezőtlen (1,3%) 2007 évi, s az ugyancsak szerény (2,7% körüli) 2008-ra várt növekedés után nem valószínű azonban, hogy 2010-ig versenyképességünk érdemben javulhat (a „világ-GDP” ugyanis ezekben az években rendre 5,2, majd 5,1 volt, és 3,9 %-re becsülhető). Prognózisunkat a potenciális növekedés tényezőire vonatkozó következő elemzéssel támasztjuk alá.

7 7 Nemzetgazdaságunk versenyképessége III. A GKI Rt. a közelmúltban az IMD adatbázist hasznosítva matematikai-statisztikai vizsgálatot (keresztmetszeti korrelációs elemzést és faktoranalízist) készített a magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezők feltárására. Az induló koncepciót az alábbi képlet alapozza meg: GDP/fő = GDP/ ledolgozott munkaórák * ledolgozott munkaórák/fő

8 8 1. A ledolgozott munkaórák Egyes USA szerzők szerint az európai – illetve a magyar – versenyképességi gondok fontos oka, hogy kevesebbet dolgozunk, mint versenytársaink. Vizsgálataink csak részben igazolták az amerikai vádakat. (1) Arra mutattak, hogy a fejlődő államok többségében az éves teljesített munkaórák száma magasabb – s Európában is csak néhány fejlett országokban alacsonyabb - mint az USA-ban. (2) Azt is tanúsították, hogy a munkaerőpiac egyes jellemzői kedvezőtlen hatást gyakorolnak a teljesítményekre.

9 9 Néhány munkaerő-piaci mutató, 2004 (%) A következő évekre a demográfiai meggondolások sem ígérnek érdemi módosulást.

10 10 Az aktivitása ráta korcsoportok és nemek szerint, 2004 A mélyebb elemzés a problémák messze vezető, s lassan módosítható társadalmi gyökereire mutatnak rá.

11 11 A munkaerő-piaci faktor változói

12 12 2. Innováció és versenyképesség I. „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” (EU) „A K+F feladata az új tudás létrehozatala, s csupán az innovációs tevékenységek egyike” (OECD)

13 13 Innováció és versenyképesség II. Az USA-ban az 1970-es évektől az innovációsfolyamatokban (újabb) alapvető változások mentek végbe: - a felgyorsult műszaki haladás nyomán a rugalmasság számos szektorban a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált (mérsékelve a nagyságrendi megtakarítások jelentőségét), - ennek nyomán jelentősen nőtt egyes kisvállalatok versenyképessége (az érintett nagyoké rovására), s az alkalmazkodás során a nagyok körében is gyakorivá vált az outsourcing (melyből Kína és India különösen sokat profitál), - kulcs-szerephez jutottak a kkv-szféra – többségükben regionális - hálózatai, az értékláncok, klaszterek (gazdag szolgáltatási kínálattal), - s mindennek – valamint a jelzettek nehéz statisztikai követésének - nyomán tovább csökkent az ipar, nőtt viszont a szolgáltatások (a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások mellett az oktatás és az egészségügy) nemzetgazdasági súlya. Forrás: P. Drucker, M. Porter

14 14 Innováció és versenyképesség III. Európa (és hazánk) ez idáig alig igazodott az említett folyamatokhoz. Pedig matematikai statisztikai számításaink szerint jelentős gazdasági hatásai lennének. A nemzetgazdasági teljesítmény fő meghatározóivá a vállalatok innovációs készsége, valamint az ezt is determináló gazdasági környezet – azaz társadalmi tényezők váltak. De nem elhanyagolható fontosságú az innovációs erőfeszítések sikere sem. Egyaránt a felsoroltak terén kell tehát keresnünk a versenyképességet rontó tényezőket és a javítás lehetőségeit.

15 15 Innováció és versenyképesség IV. A magyar gazdaságban is érvényesül az ún.”európai paradoxon”: bár vannak színvonalas kutatásaink, ezek eredményeit nem alkalmazzák a gyakorlatban (ábra). Az EU felmérése szerint a vállalati szférában kevés az innováció (ábra). A multik fejlesztenek ugyan, de a kis- közepes vállalatok alig. A lemaradásnak fontos oka a korszerűtlen szakértelem is, a pénz-hiány is. Ezeknél is fontosabb azonban a nem vállalkozás-barát gazdaságirányítás – a korszerűsítési törekvéseket fékező gazdasági környezet.

16 16 Versenyképes kutatóhelyek Forrás: RECORD

17 17 Európai Innovációs Scoreboard 2006 Forrás: EU

18 18 A K+F néhány jellemzője (USA = 100) Forrás: Borsi, 2004

19 19 Az innovációt bevezető vállalatok aránya(%) E tárgykörben az elmúlt 30 évben alig mutatható ki változás, így aligha valószínűsíthető gyors módosulás a következő két-három évben.

20 20 Intézményi környezet A vizsgálatok szerint erőteljes – az előzőknél is erőteljesebb - kapcsolatok vannak egyes, a kormányzat tevékenységéhez köthető intézményi tényezők, illetve a nemzetgazdaságok termelékenysége között is. Az intézményi faktorral a korrupció, a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és a vállalkozások etikai kérdésekkel való törődése hozható a legszorosabb kapcsolatba, de fontos a szabályozási „környezet” is (táblázat).

21 21 Az intézményi környezet faktorának változói A korrupció színvonala a gazdaság fejlődését visszafogó egyik legfontosabb tényező (ábra)! De nagy költségek nélkül fejleszthető a szabályozási környezet is.

22 22

23 23 Az adósnyilvántartás lefedettsége Forrás: Borsi, 2005.

24 24 Összegzés Az elemzés arra mutat, hogy a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez két tényező terén van módunk érdemi változtatásra, ezek: a korrupció és a szabályozási környezet. Ha javítani akarunk pozícióinkon, nincs más út.

25 25 Köszönöm a figyelmüket.


Letölteni ppt "1 dr. Papanek Gábor D.Sc.: Magyarország versenyképessége 2008-2010-ben Előadás 2008 április 2-án Egerben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések