Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ipari robbanóanyagok Csoportosítása: 1)Dinamitok 2)Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok 3)Víztartalmú robbanóanyagok 4)Oxilikvitek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ipari robbanóanyagok Csoportosítása: 1)Dinamitok 2)Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok 3)Víztartalmú robbanóanyagok 4)Oxilikvitek."— Előadás másolata:

1 Ipari robbanóanyagok Csoportosítása: 1)Dinamitok 2)Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok 3)Víztartalmú robbanóanyagok 4)Oxilikvitek

2 Dinamitok Zselatin dinamitok Nitroglicerin (30-90%) Nitrocellulóz Nitroglikol : - nitroglicerint helyettesíti - fagyásállóvá teszi a dinamitot - olcsóbb - toxikusabb Jellemzői: Munkavégző képessége jó Gyutaccsal vagy gyújtózsinórral jól indíthatók Vízállóságuk jó Nagyobb keménységű kőzetek, terméskő robbantására használják

3 Por alakú dinamitok Kis erősségűek Nem vízállók Szénbányákban használják 10-20% nitroglicerin Sújtólégbiztos robban(t)óanyagok Hűtősó: Robbanási hőmérséklet és lángméret csökkentése Nátrium-klorid ammónium-nitrát tartalmú, kis energiájú dinamithoz Ammónium-klorid és nátrium-nitrát vagy kálium-nitrát keveréke Robbanóanyag összetétel: 58% KNO 3 32% NH 4 Cl 9% nitroglicerin 1% adalék

4 Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok Ammónium-nitrát: Műtrágyaként használják Oxidálószernek tekintik 300 o C-on és fölött e a bomlása robbanásszerű NH 4 NO 3 = N 2 O + 2H 2 O 2N 2 O = 2N 2 + O 2

5 ANFO – ammónium- nitrát fűtőolaj Legismertebb Felhasználás helyén állítják elő – 90-95% NH 4 NO 3 – 5% fűtőolaj – Stabilizátor, adalékok Egyéb ammónium-nitrát alapú robbantóanyagok Robbantóanyagok: – Kisebb erejű – Nagy biztonságú 80% NH 4 NO 3 20% brizáns robbanóanyag (TNT) Alumíniumpor

6 Víztartalmú robbanóanyagok Robbantóiszapok és víz-gélek NH 4 NO 3 /Ca(NO 3 ) 2, mint oxidálószer Brizáns robbanóanyag Éghető anyag: – Cukor – Karbamid – Etilénglikol – Alumínium-füstRobbanóanyag-emulziók Víz-olajban és olaj-vízben típusú emulzió Nagyobb érzékenység ű, mint a robbantóiszapok Ragacsos, viszkózus anyag Korlátozott ideig tárolhatók

7 Különleges robbanóanyagok Plasztik robbanóanyagok (PBX) Plaszticitásuk szempontjából: Lágy plasztikok kézzel jól alakíthatók Kevés lágyítóval műanyagszerű kinézetű tömb Két csoportjuk: 1)Érzéketlenített robbanóanyagok hőre lágyuló műanyagokat vagy lágyított polimereket használnak érzéketlenítésre (flegmatizálásra) Hatóanyag: RDX, HMX, PETN A polimer hordozó lehet oxidálható anyag, vagy plasztikus brizáns robbanóanyag A robbanási energia növelésére alumínium-füstöt keverhetnek hozzájuk

8 2)Kompozit robbanóanyagok Folyékony hordozót használnak a nagyobb töltetek kialakítására, amely a végső burkolatba töltés után térhálósodik Kis sebezhetőségű Mechanikai sérülésekkel szemben ellenállóbbak Magas gyártási költség Egzotikus robbanóanyagok  Kubán-vázas robbanóanyagok

9  Tetrafluoroammónium-hexafluoroxenát /(F 4 N) 2 (XeF 6 )/ Eddig ez a vegyület adta a legnagyobb elméleti detonációs nyomást az összes robbanóanyag között  Tetrafluoroammónium-hexafluoronikkelát /(F 4 N) 2 (NiF 6 )/ Rendkívül erős oxidálószer rakéta-hajtóanyagok Vízzel robbanásszerű hevességgel reagál

10 Robbanásveszélyes anyagok és keverékek Vörösfoszfor és kálium-klor át érzékeny, enyhe ütés hatására is heves robbanás játszódik le Aminocsoportot tartalmazó vegyületek tömény hipokloritokkal elegyítve, labilis, folyékony halmazállapotú, robbanékony nitrogén-triklorid képződik Jód-nitrogén (jódazid) érzékeny, instabilis, már erősebb hang vagy ráhullott porszem hatására is detonál Glicerin/etilénglikol és valamilyen erős oxidálószer spontán meggyullad, magas hőmérsékletű lánggal ég Perklorátok Mangán-heptoxid Szerves oldószerek gőze (CS 2, éter)

11 Repülőtéri biztonságtechnika robbanóanyagok kimutatása a polgári légiforgalomban TNA (Thermal Neutron Activation) Nitrogéntartalom kimutatására szolgál 10,8 MeV energiájú röntgen-foton képződik, amit könnyen detektálnak Drága eljárás Sokszor ad téves riasztást

12 ENS (Elastic Neutron Scattering) Rugalmas neutron-szóródás Szén, nitrogén és oxigéntartalmat lehet meghatározni egy 1-5 MeV monoenergiás neutronnyaláb energiavesztéséből Hátránya: részecskegyorsító kell a neutronnyaláb előállításához, valamint árnyékolás szükséges PFNA (Pulsed Fast Neutron Activation) Szén, nitrogén és oxigén mennyiségi meghatározására alkalmas Hátránya: részecskegyorsítót és sugárvédelmet igényel DEX (Dual Energy X-Ray) Váltakozó energiájú röntgen-sugarakat alkalmaznak Alkalmas az átlagos atomszám, a sűrűség és az alak egyidejű meghatározására Előnye: a meglévő orvosi berendezések technikai hátterére épül

13 BAX (Backscatter Analysis X-Ray) Meglévő monoenergiás technikán alapul Gyakran adott hibás riasztást ELDX (Extreme Low Dose X-Ray) A meglévő orvosi berendezések tovább fejlesztett változata Alacsony sugármennyiséget használ Hátránya: a poggyászokban levő sok tárgy miatt komplikált az általa szolgáltatott kép DEX-CT (Dual Energy X-Ray Computed Tomography) Három dimenziós, nagy felbontású képek nyerhetők, melyeket automatikus programok elemeznek Gőzdetektálási eljárások Roncsolásmentes eljárások Érzékenységük és bekerülési költségei változóak Személyes ellenőrzés és nyomkereső kutyák alkalmazása

14 A robbanóanyagok alapvető jellemzőinek meghatározása Különleges mérési technikák A megbízhatóság és pontosság kiemelt fontosságúvá vált. A mérési eljárások két fő problémaköre: – Egyes anyagok robbanástechnikai jellemzőinek meghatározása – Az anyagok biztonságtechnikai jellemzőinek meghatározása

15 A robbanástechnikai paramétereket meghatározó eljárások Összes leadott energia mérése : Ólomtömb-öblösödési vizsgálat Ballisztikus mozsár vizsgálat

16 Deflagrációra való hajlam vizsgálata (Audibert-cső vizsgálat) Minimális töltésátmérőt határoznak meg Égéstermékek meghatározása (Bichel-bomba) Dörzsérzékenység vizsgálata Ütésérzékenység vizsgálata Ejtőkalapácsos vizsgálat Páncéllemezbe csapódási teszt, S usan teszt Detonációsebesség meghatározása (Dautriche eljárás)

17 A robbanóanyag stabilitásával kapcsolatos vizsgálati módszerek Hőstabilitási vizsgálatok: 1)Abel teszt (1875): azt az időt adja meg, amely alatt 1g robbanóanyagból 82,2 0 C hőmérsékleten a felszabaduló gázok elszínezik a gáztérbe tartott, keményítős, KI-os szűrőpapírt. 2)Bergman-Junk teszt (1904): nitrocellulóz és kétkomponensű lőporok vizsgálatára alkalmas. 3)Holland teszt (1927): a szilárd hajtóanyagok stabilitásának jellemzésére vezették be. 4)Vákuum-stabilitási vizsgálat: a minta kis részét vákuumban C-ra hevítik és a lezárt edényben a nyomás változását mérik az idő függvényében.

18 A robbanóanyagok békés alkalmazásai Új kristályfázisok előállítása Porhegesztés Felületi edzés Fémmegmunkálás Bevonatképzés-robbantásos hegesztés

19 Lőporok és (rakéta)hajtóanyagok Szilárd hajtóanyagok: lőszerekben, rakétákban, gázgenerátorokban használják. Csoportosítása: Egybázisú lőporok: tartalmaz nitrocellulóz, lágyítószer, torkolattűz- csökkentő, feldolgozás-könnyítő adalék, stabilizáló anyag víztartalma 0,5±0,3% között Kétbázisú lőporok: tartalmaz nitrocellulóz, egy másik, lágyító hatással is rendelkező robbanóanyag adalékok és a víztartalom megegyezik az egybázisúéval

20 Hárombázisú lőporok (hideg lőporok): A kétbázisú lőporokhoz nitroguanidint kevernek, amelyből nagy mennyiségű gáz fejlődik, ugyanakkor viszonylag alacsony lánghőmérsékletű. Nitroglicerin helyett más lágyító robbanóanyagot is használnak (pl.: butántriol-trinitrát). Kompozit hajtóanyagok: Egy éghető polimer kötőanyagába kristályos oxidálószert és nagy erejű robbanóanyagot (RDX, HMX) kevernek.

21 Folyékony hajtóanyagok: Csoportosítása: Egykomponensű (monergol) Egy molekulán belül tartalmazzák az oxidálószert és az oxidálható anyagot (pl.: nitro-vegyületek, hidrogén-peroxid), vagy alkalmazott körülmények között stabilis, homogén folyadékelegyet képeznek, amelyet az égéstérbe befecskendezve hevesen reagálnak egymással. Főként műholdak pályakorrekciójának végrehajtására használt rakéták hajtóanyagául használják. Kétkomponensű (diergol) A külön tartályokban elhelyezett oxidálószert és tüzelőanyagot az égéstérbe fecskendezve reagáltatják egymással. ox i dálószerek pl.: cc. H 2 O 2, folyékony NO 2, folyékony oxigén tüzelőanyagok pl.: szénhidrogének, alkoholok, aminok kezelésük nehézkes, instabilak, környezeti károkat okoz, drágák

22 Hipergol: azok a folyékony hajtóanyagú rendszerek, melyek alkotói egymással érintkezve spontán meggyulladnak. Hajtóanyagok gyakorlati alkalmazásai Hagyományos és modern lőszerek

23 Hüvelymentes lőszerek Kis kaliberű fegyverekhez dolgozták ki Előnyei: – Nem kell fölösleges súlyt szállítani (sárgaréz hüvely) – Gyorsabban utána lehet tölteni a fegyvert Egyenlőre csak néhány speciális, nagy tűzgyorsaságú, sorozatlövő kézifegyverben használják


Letölteni ppt "Ipari robbanóanyagok Csoportosítása: 1)Dinamitok 2)Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok 3)Víztartalmú robbanóanyagok 4)Oxilikvitek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések