Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése - SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése - SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI."— Előadás másolata:

1 Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése - SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI

2 „Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége, a szokások, készségek, képességek, ismeretek komplex rendszere

3 A 21. század globális ökológiai, gazdasági és társadalmi problémái Megváltozott társadalmi-gazdasági környezet

4 A rendszerváltás ellentmondásaiA rendszerváltás ellentmondásai A hagyományos közösségek felbomlásaA hagyományos közösségek felbomlása A hagyományos szerepek lazulásaA hagyományos szerepek lazulása Az iskola szerepének és helyének megváltozásaAz iskola szerepének és helyének megváltozása A tudásról alkotott felfogás gyökeres megváltozásaA tudásról alkotott felfogás gyökeres megváltozása

5 A társadalmi környezet változásai Az információrobbanás, a gyorsuló időAz információrobbanás, a gyorsuló idő A demokratizálódásA demokratizálódás A globalizációA globalizáció

6 Az iskolai tudás hagyományos képe A tudásról alkotott kép megváltozott a hagyományos felfogásmód: a tudás olyan ismerethalmaz, amelyből az „egységes világkép” alakul Ezt támogatja: ismeretcentrikus tanárképzés, ismeretcentrikus tananyagok, tankönyvek, ismeretközpontú követelmények, vizsgakérdések, ismeretközpontú TV-Quiz műsorok („Kérdezz-felelek” típusú vetélkedők, tanulmányi versenyek, felvételi vizsgák, érettségi helyzetek) Az iskola hagyományos világát ismeretközvetítés, az ismeretek „elmagyarázása”, bemutatása és számonkérése határozza meg.

7 Az iskolában szerzett tudás mai képe  A PISA 2000 és 2003 vizsgálatok tanulsága: a hazai diákok tudása „ nem eléggé életszerű”, nem eléggé hasznos és nem alkalmazható az „életben”  a tudás személyes konstrukció, amelyet a tanuló önmaga épít  a tudás típusai: szakértelem és hozzáértés, műveltség és a kompetenciák világa  a tudással szemben támasztott mai követelmények: alkalmazhatóság, életszerűség, társadalmi és személyes sikeresség, munkaerő piaci versenyképesség.  a tudás képessé tesz a konstruktív, felelős, reflektív állampolgári életvitelre  a tudás megszerzése folyamatos, az élethosszig tartó tanulás során történik - az iskola szerepét újra kell definiálnunk.

8 A 21. század nemzedéke Az új igényekhez alkalmazkodó személyiség fejlődésének támogatása

9 Kiemelt középtávú célok a közoktatás fejlesztésében Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése Az oktatás minőségének fejlesztése A pedagógus szakma fejlődésének támogatása Az IKT alkalmazások fejlesztése Az oktatás tárgyi feltételei javítása A közoktatás irányításának javítása

10

11 A szociális kompetencia fejlesztésének alapelvei Elvárt viselkedés helyett tanítandó attitűdElvárt viselkedés helyett tanítandó attitűd Az egész iskolai környezet változása szükségesAz egész iskolai környezet változása szükséges Új pedagógus szerepÚj pedagógus szerep Az önbizalom fejlesztése alapvető fontosságúAz önbizalom fejlesztése alapvető fontosságú Nem tantárgyspecifikusNem tantárgyspecifikus A kooperatív tanulás előtérbe kerülA kooperatív tanulás előtérbe kerül

12 A szociális kompetencia fejl ő dését befolyásoló tényez ő k egyénAz egyén személyiségéből fakadó tényezők családA család által képviselt tényezők iskolai környezetbőlAz iskolai környezetből fakadó tényezők köre (az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága, kultúrája)

13 Gyermekek szociális kompetenciája Felhívni magára a felnőttek figyelmétFelhívni magára a felnőttek figyelmét Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeketKiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezéseTársakhoz kapcsolódó érzések kifejezése Vezetés, követés, utánzás képességeVezetés, követés, utánzás képessége Teljesítmény feletti büszkeségTeljesítmény feletti büszkeség Interakciók száma, milyenségeInterakciók száma, milyensége

14 EQ IQ A gyerekek: magányosabbakrendetlenebbekidegesebbekdepresszívebbek haragvóbbakagresszívebbekaggályoskodóbbak

15 Iskolaérettség 1.Önbizalom 2.Kíváncsiság 3.Céltudatosság 4.Önkontroll 5.Kommunikációs érzék 6.Együttműködés 7.Társas kapcsolódás képessége

16 A programcsomag típusa AlapfokKözépfok A típusú Én és a világ Polgár a demokráciában B típusú Én és a másik Felnőtt szerepek C típusú Az Én dimenziói Toleranciára nevelés

17 A programcsomagok kiemelt fejlesztési területei A programcsomag típusa Alapfok A típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat Fókuszban a képesség és készség formálás és a kognitív dimenzió fejlesztése Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartáskörnyezettudatos magatartás az emberiség értékeinek védelmeaz emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakításaa biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudataktív felelősségtudat A programcsomag típusa Alapfok B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok Fókuszban a képesség és készség formálás, és a társas dimenzió fejlesztése Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartásbaráti magatartás hitelességhitelesség empátiaempátia kooperativitáskooperativitás autonómia és elfogadásautonómia és elfogadás A programcsomag típusa Alapfok C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója Az ÉN dimenziója (Önismeret, kreativitás) pozitív énképpozitív énkép önállóságönállóság belső harmóniára való képességbelső harmóniára való képesség önértékelésönértékelés alkotókedvalkotókedv

18 A programcsomag típusa Alapfok A típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolata Fókuszban a képesség és készség formálás és a kognitív dimenzió fejlesztése Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartáskörnyezettudatos magatartás az emberiség értékeinek védelmeaz emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakításaa biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudataktív felelősségtudat

19 A programcsomag típusa Alapfok B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok Fókuszban a képesség és készség formálás, és a társas dimenzió fejlesztése Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartásbaráti magatartás hitelességhitelesség empátiaempátia kooperativitáskooperativitás autonómia és elfogadásautonómia és elfogadás

20 A programcsomag típusa Alapfok C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója Az ÉN dimenziója (Önismeret, kreativitás) pozitív énképpozitív énkép önállóságönállóság belső harmóniára való képességbelső harmóniára való képesség önértékelésönértékelés alkotókedvalkotókedv

21 Kompetencia fejlesztési módszerek Életkori és egyéni sajátosságok szerint, Differenciálóan fejlesztő feladatok, Egyéni és csoportos feladatok, Drámapedagógia, művészeti nevelés, pedagógiai projektek, környezeti nevelés, erdei iskola, témahét, iskolai ünnepségek, vetélkedők és más aktív tanulási helyzetek.

22 Akadályok  Az iskola hagyományos tudásképe miatt a hagyományos tanításra redukálódik: frontális órák, személytelen ismeretközlés és követelés,  Szakmai ártalmak: kiégés, kimerülés, túlterheltség, módszertani szegényesség  Szervezeti és vezetési problémák: indítékok és bátorítás hiánya, értékelés elmaradása,  Az intézmény nem fejlődésre, hanem túlélésre rendezkedik be. és kitörési pontok

23  Önfejlesztő iskola, bátorító és innovációkat támogató vezetés  Motivált, értékelt és támogatott módszertani fejlődés  A nevelői kompetenciák erősítésére irányuló érdekeltségi rendszer  A nevelés minőségére, annak értékelésére létrejött fórumok  Partnerek (fenntartó, szülők, társintézmények) bevonása  Kompetenciafejlesztési munkacsoportok létrehozása  Helyi önképzések, vitafórumok  Hatékony helyi tudásmenedzsment, a tanuló iskola megvalósulása  A változással, fejlődéssel kapcsolatos nyitottság és készség Akadályok és kitörési pontok

24 Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon EgyüttműködésEgyüttműködés SzabálytartásSzabálytartás ÖnfegyelemÖnfegyelem ÖnismeretÖnismeret Stressz tűrésStressz tűrés VersengésVersengés ToleranciaTolerancia

25 SNI GYERMEKEK, TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE- OKTATÁSA EU-elvárásainak megfelelő oktatáspolitika Cél sikeres integráció

26 Az integrált oktatás feltételei Az alkalmazott módszerek gazdagságaAz alkalmazott módszerek gazdagsága Az alkalmazott eszközök sokszínűségeAz alkalmazott eszközök sokszínűsége A szakemberek speciális végzettségeiA szakemberek speciális végzettségei

27 A befogadó iskola programja kellően rugalmasakkellően rugalmasak a különböző képességű gyermekek számára egyaránt hozzáférhetőka különböző képességű gyermekek számára egyaránt hozzáférhetők ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készült kompetencia alapú oktatási programcsomag ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készült kompetencia alapú oktatási programcsomag.

28 Az SNI gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztése Óvodai kompetencia Matematikai kompetencia Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Szövegértés- szövegalkotási kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Életpálya-építési kompetencia A KT-ben értelmezett fogyatékosságtípusok– szinte teljes jelentéstartományát felölelik

29 Milyen szempontokat kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjához a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése során?

30 Az együttnevelés-oktatás sikerességének érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni: a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus–diák és a pedagógus– szülő viszonyára (a kommunikáció és kooperáció jelentőségére, az önértékelés képességének, illetve korszerű, árnyalt értékelési formák kialakítására)

31 – a nagyobb szabadság megteremtésére, lehetőséget nyújtva a diákoknak szabadabb beosztásra, a feladatok közötti választásra (a differenciált módszerválasztásra és tananyagkezelésre, a tanulásszervezési formákra, a tér- és időszervezés rugalmasságára);

32 – a tananyag problémaközpontú, aktuális és érdekes, motiváló megfogalmazására és feldolgozásának érdekessé tételére (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére) (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére)

33 – a szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítására.

34 FONTOS! A pedagógusok hozzáállása a legfontosabb tényező a befogadó szemlélet erősödéséhez, az integráció sikerességéhez

35 Készítette: Csajági Józsefné Felhasznált források: suliNova Kht, szoc-komp. programcsoportjának anyagai


Letölteni ppt "Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése - SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések