Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE. A borjú igényei a környezettel szemben bendő csak az 50-60. életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE. A borjú igényei a környezettel szemben bendő csak az 50-60. életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú."— Előadás másolata:

1 A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE

2 A borjú igényei a környezettel szemben bendő csak az életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú már kérődző állatnak tekinthető, A többüregű összetett gyomor működése, 4-6 hetes korban indul és 7-8 hetes korban lesz normális működésű. –Minél fiatalabb az állat, annál jobban értékesíti a takarmányt, az istálló klímájával szemben is igényesebb mint a kifejlett szarvasmarha. –A legnagyobb gondot a borjúnevelők magas páratartalma okozza, ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben kicsi,

3 A szarvasmarha gyomrának fejlődése

4 Borjúnevelési módok A borjúnevelési módszereket két fő csoportba osztjuk: szoptatásos (természetes) borjúnevelés, itatásos (mesterséges) borjúnevelés.

5 Borjúnevelési módok II. Szoptatásos (természetes) borjúnevelés –a kisüzemekben és a húshasznosítású állományokban, –Előnyei: nem igényel szakértelmet nem kellenek költséges berendezések Kevesebb hibalehetőség, elhullás –Hátrányai: az anya révén a borjú könnyebben fertőződik, a borjú tejfogyasztása kevésbé szabályozható, a fölnevelés drága, teljes tej felhasználásával folyik. –A húshasznú állományokban a szoptatásos borjúnevelésnek két változata van: –az anyatehéntartás, és –a dajkatehéntartás. –Anyatehéntartáskor a tehén csak saját borját szoptatja, tejtermelésének egy borjú fölneveléséhez kell elegendőnek lennie. –Dajkatehéntartásban a tehén több borjút szoptat, ezért erre a célra a bővebb tejtermelésű, de fejesre mégsem alkalmas (pl. rossz gépi fejhetőség) tehenek használhatók.

6 Borjúnevelési módok III. Itatásos (mesterséges) borjúnevelés –Előnyei: az itatott tejadag szabályozható, a teljes tej mással pótolható (fölözött tej, tápszer), a tehén nem fertőzi a borját, a tehén laktációja zavartalanabb ( kg tejtöbblet). Hátrányai: –jelentős beruházást, –jelentős munkaerőt, –nagy technológiai fegyelmet igényel. A borjúnevelés takarmányozási szempontból három szakaszra osztható: –föcstejes időszak; –a tejitatás időszaka; –az utónevelés.

7 Borjúnevelési módok IV. A föcstejes időszak a születéstől 7-10 napos korig tart A föcstej zsírban, fehérjében, vitaminokban gazdagabb, mint a normál összetételű tej, immunglobulinokat tartalmaz, amelyek 2-3 napig felszívódnak a bélhámon keresztül Az első napokban 4-5-ször célszerű itatni. nagy magnéziumtartalma elősegíti a bélszurok eltávozását

8 Borjúnevelési módok V. A tej itatás időszaka napos korig tart. A teljes tej helyettesítésére alkalmas: –a fölözött tej –csökkentett zsírtartalmú tej –Savanyított tej –A tejpótló tápszerek

9 A tej előkészítése: –A tejet a fejés után a legrövidebb időn belül 6-8 °C-ra lehűtve tároljuk az itatásig. –A teljes vagy fölözött tejet itatás előtt pasztőrözni kell (60-65 °C-on) –Ha a tej fertőzöttségének gyanúja fennáll, akkor a tejet forralni kell. –Ha teljes és fölözött tej keverékével itatjuk a borjakat, a kétféle tejet össze kell keverni, hogy kívánt zsírszázalékú tejet kapjunk A tejpótló tápszereket előkészítése: –Homogenizálás, °C hőmérsékletű vízben való feloldással –Törzsoldat készítés, majd ezt hígítjuk.

10 Az itatás és annak higiéniás szabályai: –szopókás itatóedényből, vagy sima falú vödörből ( ez könnyebben tisztítható) – tőgymeleg tejet kell itatni (36-38 °C), –Hideg (teremhőmérsékletű) tejpótlók itatására is van lehetőség, de ehhez csak olyan speciális összetételű tápszerek (pl. pingvin tejpótló) alkalmasak, –Az itatóedényeket célszerű meleg vízzel átöblíteni. A borjak pofájáról a tejet itatás után puha ruhával le kell törölni, mert a tej kitűnő baktériumtáptalaj.

11

12 –Az újszülött borjút naponta 4-5-ször itatjuk, –a borjúnevelőbe már elég a napi kétszeri itatás –Amint a tejadag napi 3-4 literre csökken, elegendő a napi egyszeri itatás (reggel), –Itatások után az itatóedények tisztítására nagy gondot kell fordítani (hideg vizes öblítés, meleg vizes mosószeres súrolás, hideg vizes öblítés). –A szopókás edényeket itatás után szét kell szerelni és kefével meg kell tisztítani. A gumiszopókákat a következő itatásig fertőtlenítőoldatban kell tárolni, felhasználás előtt folyó vízzel át kell öblíteni. Borjúnevelési módok VIII.

13 A borjak vízszükséglete: –az első hónapban 8-9 l, –a második hónapban l, –a harmadik hónapban l. Szilárd takarmányhoz szoktatás: –A második héttől már kóstolgatja az eléje tett szénát és abrakot –Az abrakfogyasztás: napos korban g, napos korban 1 kg, napos korban 2 kg. –A borjú­széna finom szálú, levéldús, zöldbimbós korban kaszált lucernaszéna vagy réti széna.

14 Az utónevelés naptól 5-6 hónapos korig tart. A választáskor a borjak napi széna- és abrakfogyasztása meghaladja az 1 kg-ot Az utónevelési időszakban az abrak- és a szénafogyasztás 2-3 kg. Az utónevelés befejezésével ( kg élőtömeg elérésekor) az üszőborjak az üszőtelepre, a bikaborjak a hízómarhatelepre kerülnek.

15 A borjak elhelyezése

16 A borjú ápolása Kötetlen tartásban bőséges tiszta alomszalma adagolás és rendszeres trágyaeltávolítás, Kötött tartásban hetente egy-két bőrápolás, A borjak születés után ideiglenes, majd tartós (tetoválás + krotália) megjelölést kapnak. 5-7 napos korban szarvtalanítás, A borjakat születés után (születési élőtömeg), majd havonta mérlegelni kell, a fertőző betegségek behurcolásának a megakadályozásával védeni kell a megbetegedésektől.

17

18 A növendéküsző-nevelés Az üszőnevelés célkitűzései: nagy termelőképesség elősegítése (öröklöttség határáig); jó konstitúció kialakítása (hosszú élettartam, szervezeti szilárdság, ellenálló képesség); jó technológiai tűrés (kötetlen tartásra alkalmasság); gazdaságosság (takarékos fölnevelés, korábbi tenyésztésbe vétel).

19 A hajtott nevelés (túl bő takarmányozás) nem kedvez a tejelő jelleg kialakulásának A szűkös fölnevelés (gyenge takarmányozás) csököttséghez, korai selejtezéshez vezet. a természetszerű tartás és a szakaszos fejlődéshez igazodó takarmányozás felel meg legjobban.

20 Az üszők takarmányozása négy szakasz: –választástól egyéves korig, –éves kortól a vemhesítésig, –vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig, –a vemhesség 6. hónapjától az ellésig tartó szakasz.

21 Választástól egyéves korig tartó szakasz: –16% fehér­jekoncentráció –2-3 kg széna és 2-3 kg abrak kg tömegtakarmány (legelő, szilázs) Éves kortól a vemhesítésig terjedő időszak és a vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig tartó szakasz : –fehérjekoncentráció 12%. –3-6 kg széna –0-3 kg abrak – kg tömegtakarmány (legelő, szilázs)

22 A vemhesség 6. hónapjától az ellésig terjedő időszak: –fehérjekoncentráció-szükséglet 16%, –3-5 kg előkészítő abrakot –ellés előtt 2-3 héttel fokozatosan csökkentjük, illetve 1-2 kg korpával helyettesítjük –vitamin- és ásványianyag-ellátásra fokozottan kell ügyelni –Nyalósó és jó minőségű ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre,

23 Tenyésztésbevétel A tejhasznosítású típusban: – mérsékelten korai tenyésztésbe vételre törekszünk –napi testtömeg-gyarapodást (átlagosan 700 g/nap) –üszőket hónapos korban, – kg testtömegben javasolt vemhesíteni. Kettős hasznosítású típusban: – szintén a mérsékelten korai tenyésztésbe vétel, –de a nagyobb növekedési erély (átlagosan g) –A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje hónapos kor, – kg testtömeg. Húshasznosítású típusban: –a korai tenyésztésbevételre törekvés csak az átlagosnál bőségesebb takarmányozással valósítható meg –A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje hónapos kor

24 A növendék üszők elhelyezése A növendék üszők elhelyezésére legalkalmasabbak az olcsó, szerfás, nyitott, téliesíthető, kötetlen tartású, kevés munkaerővel üzemeltethető, természetes tartást lehetővé tevő istállók. Egy növen­dék üszőre 2-4 mJ fektetőterületet és hasonló nagyságú kifutót számítunk Itatásukra nyílt víztükrös, szintszabályozós, fűthető itatok alkalmasak Takarmányozás: kiosztókocsiról, külső etetőutas megoldás egyedi kezelése céljából kezelőfolyosó,

25 A növendék üszők gondozási munkái szaporítással kapcsolatos munkák –Ivarzás megfigyelés, ivarzók kiválogatása, vemhességvizsgálat takarmányellátás –Egy állatra cm jászolhossz –Nyalósó ellátás! –Legeltetés –Ivóvíz! trágyaeltávolítás Bőrápolás, körömápolás Legeltetés

26 Az üszők előhasznosítása Minden üsző elletése. –minden fogamzásra képes üszőt vemhesítenek és leelletnek. –A selejtezett teheneket az első laktáció alapján legjobbnak bizonyult elsőborjas tehenekkel pótolják. –Nő a szelekciós bázis, a tenyésztői munka meggyorsul. –Hátránya, hogy megnövekszik a tehénférőhely-igény, a takarmány- és a munkaerő-szükséglet. Vágóüsző-előhasznosítás. –Azt az eljárást nevezzük vágóüsző-előhasznosításnak, amikor a tenyészutánpótláson kívül rendelkezésre álló üszőket igen fiatalon, hónapos korban, kg-os élőtömeggel termékenyítjük, kizárólag egy borjú nyerése céljából. Babytehén-eljárás. –Igen korán, 8-10 hónapos korban, – kg-os élőtömeggel veszik tenyésztésbe az üszőket. –Ellés után azonnal elapasztják és visszahelyezik őket a tenyészüszők közé. –Ellés utáni újratermékenyítésükre hónapos korban kerül sor. –Az eljárásban az előhasznosított üszőket nem vágják le, csak egy többletborjút nyernek tőlük.

27 A tenyészbikanevelés munkái Bőrápolás Körmözés Az orrkarikát 6-8 hónapos korban kell behelyezni borjú utónevelő­ben külön csoportban tartják őket, napi 3-4 kg abrak- és szénaadagot és az élőtömeggel arányosan növelt 5-15 kg tömegtakarmányt (zöldta­ karmány, szilázs) kapnak, Legeltetés esetén kiegészítő takarmányról is gondoskodni kell növendékbika takarmányadagja változatos, ízletes, fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag legyen.

28


Letölteni ppt "A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE. A borjú igényei a környezettel szemben bendő csak az 50-60. életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések