Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai Bevezetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai Bevezetés."— Előadás másolata:

1 Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai Bevezetés

2 Szept. 09 Bevezetés, megbeszélés Szept. 23Az evolúció alapjai Szept. 30Modern evolúcióelmélet, csoportszelekció Okt. 21Az erkölcs evolúciós alapjai Okt. 28Az erkölcshöz kapcsolódó agyműködés Nov. 11A humán evolúció elvi kérdései Nov. 18 A vallás evolúciós alapjai Nov. 25A korai kereszténység története evolúciós szemszögből Dec. 02Ember és természet együttélése a Kárpát medencében (előadás felvételről) beszélgetés Dec. 09A modern társadalom rövidtávú evolúciós sikerének titka (kisfilm) beszélgetés Dec. 16Vizsgadolgozat (többszörös választás teszt) 2011 őszi órarend péntek 12-14

3 A vallás és tudomány ellentéte Alapkérdés: Létezik-e egy egységes világkép amelyben békésen összeegyeztethetők a tudományok és hagyományok, valamint a vallások igazságai? tudományos igazságok: A fizika törvényei A kémia törvényei A biológia törvényei genetika élettan evolúció stb. A tízparancsolat: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Isten nevét szádra hiába ne vedd! Az Úr napját szenteld meg! Atyádat és anyádat tiszteld! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Felebarátod házastársát ne kívánd! Mások tulajdonát ne kívánd! ?

4 Hogyan mondhat ellen egymásnak két önmagában igaz gondolat? A tudomány és vallás szembenállásának nincs semmiféle elvi alapja, van viszont egy hosszú történelmi hagyománya. Ellentét az egyház oldaláról: pl. Galilei per (1633), majomper (1925). Ellentét az egyházellenes táborból: „ A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlata, melynek gondolkodói az értelmet állították a középpontba. Lényege a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. A legújabbkori eszmeáramlatok - társadalmi berendezkedéstől függetlenül - ebben a gondolatban a felvilágosodás szellemi örökösei. Sehogyan. A természettudósok Newtontól Darwinig hívők voltak és komoly egyházi személyek mindig is hittek a tudományos eredményekben. A szembeállítás mindig hatalmi érdekeket szolgált.

5 Itt az ideje, hogy megszüntessük a szellemi kettősséget! Az ellentétek gyökere ma sem ésszerű megfontolásokon alapszik, hanem a társadalmi berendezkedésre adott válaszok mikéntjén. A modern evolúcióelmélet egy olyan világnézeti szintézist tesz lehetővé, amely békésen egyesíteni képes a korábban antagonisztikusnak hitt elméleteket, és segít eligazodni az egymásnak ellentmondani látszó értékek kusza dzsungelében. Pierre Teilhard de Chardin ( ), francia jezsuita szerzetes, filozófus: „Óriási tévedés azt gondolni, hogy a teremtés réges rég befejeződött. Az csodálatos módon, ma is a legnagyobb intenzitással zajlik. Az evolúció ugyanis nem egy elmélet, egy elképzelés vagy egy gondolatrendszer, hanem sokkal több annál: Olyan tényállás, amely előtt minden elméletnek és gondolatrendszernek meg kell hajolnia ha hű akar maradni a valósághoz. Az evolúció irányt szab a gondolkodásunknak, mert a valóság eseményei csak az evolúció fényében értelmezhetők.”

6 Miért értelmetlen az evolúció – kreáció (intelligens tervezés) vita? Az olyan viták mindig értelmetlenek, ahol a vitázó felek nem ismerik el egymás gondolati alapjait. A kreácionista gondolkodók nem tartják magukra kötelezőnek a tudomány alapelveit. Az evolúciókutatás egy tudományterület, amely a szigorúan tartja magát a tudomány szabályaihoz. A kreácionizmus és az intelligens tervezés a tudományos gondolkodás talaján törvényszerűen elbukik. Tipikus kreácionista vélekedés: „Az élet egy egyszeri teremtési aktus folyománya. Az evolúcióelmélet csupán az egyik az élet változásait magyarázni képes elméletek sorában, és egyáltalán nem igazolt.”

7 A tudományos gondolkodás újszerűsége Az emberi elme mind egyénileg, mind csoportosan – kultúrák formájában – arra adaptálódott az evolúció során, hogy gyors állásfoglalásra, meggyőződésre legyen képes akár bizonyítékok hiányában is. A bizonyítás evolúciós szempontból igen költséges dolog, és legtöbbször nem éri meg a ráfordított energiát. Például gazdaságosabb mindig elmenekülni, mint minden egyes alkalommal megvizsgálni a veszély valós mivoltát. A tudomány egy szervezett, közösségi ismeretfelhalmozó vállalkozás amely a világról szerzett tudást ellenőrizhető törvények formájában fogalmazza meg, és mindig ragaszkodik a bizonyítékokhoz. A tudomány az ellenőrizhető tudásszerzés módszere.

8 A tudományos gondolkodás alapelvei 1., Cáfolhatóság: Tervezhetők legyenek a kérdéses elméletet megerősítő, vagy azt elvető kísérletek vagy megfigyelések. Nem tekinthető tudományos elméletnek az, amelyiknek cáfolatára nincs lehetőség. 2., Pontosíthatóság: A cáfolási kísérletek mindig pontosítják az ismereteinket. A legjobb elméletek mindig további kérdéseket vetnek fel, és ezzel új ismeretszerzést tesznek lehetővé. 3., Megismételhetőség: A következtetéseket megerősíti, ha az azt igazoló megfigyelések vagy kísérletek lehetőleg különböző módszerekkel és különböző nézőpontokból megismételhetők. 4., Mérhetőség: A megismételhetőséget nagyban segíti, ha az eredmények nem csupán minőségi jellegűek, hanem egy skálán mérhetők is. 5., Egyszerűség: A lehető legegyszerűbb magyarázatok előnyt élveznek, mert mindig a legtetszetősebbek és a legsokoldalúbb ellenőrzést teszik lehetővé. 6., Illeszthetőség: Hosszútávon mindig azok a magyarázatok maradnak fenn, amelyek képesek összekapcsolni és ellentmondásmentesen egyeztetni a különböző távoli területek ismereteit.

9 A tudomány felelőssége Amennyiben az "intelligens tervezés" elmélete nem törekszik a legegyszerűbb magyarázatra nem vizsgálható semmiféle eszközzel, nem pontosítható, nem vet fel további kérdéseket, nem illeszthető csak a saját keretein belül, épp ezért nem is cáfolható, vagyis NEM tudományos elmélet miért bocsátkozik több kutató körömszakadtáig folytatott tudományos HITVITÁBA a kreácionizmus ellen?? Azért mert ekkor valóban HITVITÁRÓL és nem tudományról van szó. Ilyenkor a "tudós" nem tudósként, hanem egy másik hitvilág elvakult prófétájaként viselkedik. A tudomány feledata nem egyes hittételek cáfolata, hanem a valóság jelenségeinek magyarázata.

10 Az erkölcs és a vallás minden természetes kultúrában jelen van. Az egyetemes jelenségek mögött okszerűen feltételezhetünk társadalmi vagy biológiai törvényszerűségeket. Az erkölcs és a vallás az emberi elme és kultúra terméke. Az emberi elme és kultúra az evolúció (=teremtés) terméke. Ezért ezek tudományos módszerrel vizsgálhatók. A tudomány talaján maradva kiindulópontunk csak a következő lehet:

11 -Elliott Sober and D.S. Wilson: Unto others (The evolution and psychology of unselfish behavior) Harvard Univ. Press David S. Wilson: Evolution for everyone Delacorte Press Frans De Waal: Primates and phylosophers (How morality evolved) Princeton Univ. Press Frans De Waal: Jótermészetűek (Good Natured) Műszaki könyvkiadó Frans De Waal: Our inner ape Penguin group inc. USA Eva Jablonka and Marion J. Lamb: Evolution in four dimensions (genetic, epigenetic, behavioral and symbolic variation in the history of life) MIT Press Cambridge Robert Boyd, Peter J. Richerson: The origin and evolution of cultures Oxford Univ. Press David Sloan Wilson: Darwin's Cathedral (Evolution, religion and the nature of society Univ. of Chicago Press 202 -Pascal Boyer: Religion explained (The human instincts that fashion gods, spirits and ancestors) Vintage Press London, Eva Jablonka and Marion J. Lamb: Epigenetic inheritence and evolution (The Lamarckian dimension) Oxford Univ. Press Szathmáry Eörs, John Maynard Smith: A földi élet regénye Vince kiadó Richard Dawkins: Az önző gén Gondolat kiadó Budapest, Lynn Margulis: Symbiotic Planet Basic Books Massachusets Charles W. Fox, Derek A. Roff, Daphne J. Fairbairn: Evolutionary Ecology: Concepts and Case Studies Oxford University Press US, 2001 A kurzushoz felhasznált könyvek :

12 - Wilson, D.S. & Sober, E. (1994). Reintroducing group selection to the human behavioral sciences. Behavioral and Brain Sciences 17 (4): Wilson, D.S. (1983) The group selection controversy Ann. Rev. Ecol. Syst. 14: Wilson, D.S. Testing Major Evolutionary Hypotheses about Religion with a Random Sample Human Nature, Winter 2005, Vol. 16, No. 4, pp M. Tomasello, M. Carpenter, J. Call, T. Behne, and H. Moll (2005). Understanding and sharing intentions: The origins of cultural cognition Behavioral and Brain Sciences 28: 675–735 - Wilson, D.S. (2004) What is wrong with absolute individual fitness? TRENDS in Ecology and Evolution Vol.19 No.5 May W. Swenson, J. Arendt and D. S. Wilson: Summary Artificial selection of microbial ecosystems for 3-chloroaniline biodegradation Environmental Microbiology (2000) 2(5), Wilson, D.S. Atheism as a stealth religion Wilson, D.S. Beyond Demonic Memes, Why Richard Dawkins is Wrong About Religion Robert Boyd: Solving the Puzzle of Human Cooperation További Ingyen letölthető cikkek Robert Boyd honlapjáról: Ingyen letölthető cikkek David Sloan Wilson honlapjáról: Felhasznált cikkek és internet források:

13 Van-e az evolúciós megközelítésnek tudományos alapja? Douglas Futuyma, Evolution (2005) egyetemi tankönyv: „Az evolúcióelmélet azt írja le, hogy milyen a világ, nem pedig azt, hogy milyennek kellene lennie……… a természet nem ismer semmiféle erkölcsöt. ……….. az emberi erkölcsnek nincs evolúciós alapja.” A csimpánzok erkölcséről, és pláne vallásáról még senki nem hallott!!

14 „Kétlem, hogy az erkölcsről szóló vitákat olyan filozófusok szabad feltevéseire alapozhatnánk akik nyilvánvalóan nem ismerik az emberi elme evolúciós eredetét és működését. A humán tudományoknak a természettudományokkal való egyesülése ezen a területen lenne a legsürgetőbb.” Edward Osborne Wilson (2008): Van-e az evolúciós megközelítésnek tudományos alapja? Douglas Futuyma, Evolution (2005) egyetemi tankönyv: „Az evolúcióelmélet azt írja le, hogy milyen a világ, nem pedig azt, hogy milyennek kellene lennie……… a természet nem ismer semmiféle erkölcsöt. ……….. az emberi erkölcsnek nincs evolúciós alapja.” A csimpánzok erkölcséről, és pláne vallásáról még senki nem hallott!!

15 Evolúcióbiológia: A csoportszelekció igazolása jelentős szemléletváltást eredményezett. Főemlős viselkedéskutatás: Igazolta az erkölcs alapjául szolgáló viselkedések (együttérzés, bosszú stb.) meglétét más fajoknál. Szociálpszichológia: Kimutatta, hogy az erkölcsi viselkedést elsősorban automatikus, tudatalatti folyamatok irányítják. Neurobiológia: Kimutatta, hogy az erkölcsi kérdések az agy ősi érzelmi területeit aktiválják. Kulturális antropológia: Megmutatta, hogy az egyenlőségelvre törekvés egyetemes, örökletes emberi tulajdonság, ami meghatározó jelentőségű az ember evolúciójában. Gyermekkutatás: Az erkölccsel kapcsolatos viselkedések (együttérzés, együttműködési készség) nem tanultak, mert korai gyermekkorban jelentkeznek. Tudományterületek, melyek eredményei az elmúlt 15 évben megalapozták az erkölcs tudományos vizsgálatát

16 Erkölcsös (jó) tulajdonságok önzetlenség becsület szeretet bőkezűség bátorság hűség megbocsátás Erkölcstelen (rossz) tulajdonságok önzés becstelenség gyűlölet fukarság gyávaság árulás rosszindulat Gondolatkísérlet

17 Az erkölcs a társainkhoz való viszonyról szól Erkölcsös (jó) tulajdonságok önzetlenség becsület szeretet bőkezűség bátorság hűség megbocsátás Erkölcstelen (rossz) tulajdonságok önzés becstelenség gyűlölet fukarság gyávaság árulás rosszindulat Az együttműködést, a társakkal való egyezségre jutást segítő tulajdonságcsoport. A társas kapcsolatainkat veszélyeztető, szétverő viselkedésmód.

18 Az erkölcs a társainkhoz való viszonyról szól Erkölcsös (jó) tulajdonságok önzetlenség becsület szeretet bőkezűség bátorság hűség megbocsátás Erkölcstelen (rossz) tulajdonságok önzés becstelenség gyűlölet fukarság gyávaság árulás rosszindulat Az együttműködést, a társakkal való egyezségre jutást segítő tulajdonságcsoport. A társas kapcsolatainkat veszélyeztető, szétverő viselkedésmód. Ez az értékítélet kulturális különbségektől függetlenül a Föld minden emberénél egyetemes. Vajon miért……..?

19 Az erkölcs a társainkhoz való viszonyról szól Erkölcsös (jó) tulajdonságok önzetlenség becsület szeretet bőkezűség bátorság hűség megbocsátás Erkölcstelen (rossz) tulajdonságok önzés becstelenség gyűlölet fukarság gyávaság árulás rosszindulat Az együttműködést, a társakkal való egyezségre jutást segítő tulajdonságcsoport. A társas kapcsolatainkat veszélyeztető, szétverő viselkedésmód. Ez az értékítélet kulturális különbségektől függetlenül a Föld minden emberénél egyetemes. Vajon miért……..? Konrad Lorenz: „Amennyiben egy viselkedés kulturális különbségektől függetlenül egyetemes, akkor jó okunk van arra, hogy az illető viselkedésnek örökletes alapját feltételezzünk.” Ezért jó okunk van arra, hogy az erkölcsnek örökletes alapjait feltételezzünk.

20 Egy tulajdonság csak akkor evolválódhat, ha adaptív előnnyel jár. Milyen adaptív előnnyel jár az erkölcs?? önzetlenség becsület szeretet bőkezűség bátorság hűség megbocsátás Ez inkább hátrányosnak tűnik az egyén számára !!! Létezik-e olyan körülmény, melyek között a „jó” tulajdonságcsoport adaptív (előnyös)? Létrejöhetett-e az erkölcsös viselkedésre való hajlam evolúció útján?? önzés becstelenség gyűlölet fukarság gyávaság árulás rosszindulat

21 Mi történne akkor, ha egy, az előző kritériumok alapján „jó” és egy „rossz” embert összezárnánk egy lakatlan szigetre?

22 Az egyén naiv „jósága” mindig kiszolgáltatott a nyers önzéssel szemben.

23 Mi történne akkor, ha egy csoport, az előző kritériumok alapján „jó” embert összezárnánk egy lakatlan szigetre?

24 Az együttműködő csoport mindig hatékonyabban boldogul mint az egyén.

25 Mi történne akkor, ha a „jók” csoportján belül egy „rossz” is helyet kapna?

26 A „jók” együttműködése csak akkor lehet gyümölcsöző, ha megtanulják kiiktatni, semlegesíteni maguk közül a „rosszat”.

27 Mi történne akkor, ha a „jók” csoportján belül több „rossz” is helyet kapna?

28 A „rossz” természeténél fogva aszociális, ezért nem képes hatékony együttműködésre. A „rosszakat” kiiktatni tudó jók csapata győzelemre ítéltetett.

29 Bizonyos körülmények között a „jóság” evolválódni képes A „jók” és „rosszak” csoporton belüli egyéni küzdelméből a „rosszak” kerülnek ki győztesen. A „jók” csapata csak akkor érvényesülhet, ha sikerül a csoporton belülre férkőzött„rosszakat” kiiktatni vagy semlegesíteni. A csoportok közötti küzdelemben a „jók” csapata jobb túlélési és szaporodási eséllyel bír mint a „rosszaké”, ez esetben a „jóság” adaptív. Két „jó” csoport közötti küzdelemben egyaránt érvényesülhet a „jóság” és a „rosszaság” stratégiája is. Az evolúcióbiológiában az utóbbi években végbement szemléletváltásnak az az alapja, hogy ezeket a felismeréseket sikerült mind elméletileg mind a gyakorlatban igazolni.

30 Döntő változások az evolúcióelméletben Visszatérés a darwini alapokhoz Darwin: „ Kétségtelen, hogy az a törzs amelynek legtöbb tagja a hazaszeretet, a hűség, az engedelmesség, a bátorság, és az együttérzés olyan magas fokán áll, hogy mindenkor kész egymást megsegíteni és áldozatot hozni a közösség érdekében, győzelemre ítéltetett más törzsek felett és ezt nem más mint a természetes szelekció működése.” Darwin: "Bármely szociális ösztönökkel rendelkező állat elkerülhetetlenül lelkiismeretre és erkölcsre tenne szert, ha a szellemi képességei csak közel olyan fejlettek lennének mint az emberé."

31 Az evolúció folyamata gének mutációjával és gének szelekciójával valósul meg. A gének mindig saját túlélésüknek és szaporodásuknak legkedvezőbb irányban alakulnak, és ebben az értelemben önzők. A gének a replikáció (szaporodás) és a szelekció (alkalmazkodás) végső egységei. A gének nézőpontjából mindannyian csupán génjeink túlélőgépei vagyunk, akik csak azt a célt szolgáljuk, hogy megőrizzük és továbbadjuk a géneknek nevezett önző molekulákat. Az evolúció legtalálóbban az egyedek létért folytatott kíméletlen küzdelmével írható le, ezért a mások megsegítése csak akkor lehet adaptív, ha közvetlen hasznot hoz az egyén számára is. Hagyományos (de még meghatározó) evolúciós szemléletmód: Ezekről az állításokról mára kiderült, hogy pontatlanok, vagy hamisak

32 Mi az amit az evolúcióelméletben ma másként látunk? A szelekció egysége nem csak gén lehet, hanem - gének közössége (sejt) - sejtek közössége (egyed) - egyedek közössége (populáció) - populációk csoportja (metapopuláció) - életközösségek (ökoszisztéma) is. Evolúció nem csak a gének szintjén zajlik. A génektől független evolúciós folyamatok történnek például: - az epigenetikai rendszer - az idegrendszer - a kultúra szintjén is. Az evolúciónak kétféle mechanizmusa van: 1., mutáció – szelekció és 2., együttműködés – szelekció. Az élő egységek közötti együttműködést mindig a magasabb szinten fellépő szelekció (csoportszelekció) hozza létre. A csoportok közötti vetélkedésben ugyanis az együttműködő csoportok vannak előnyben.

33 David S. Wilson és Eduard O. Wilson (The Quarterly Review of Biology 2007) RETHINKING THE THEORETICAL FOUNDATION OF SOCIOBIOLOGY “Az emberi társadalommal a többsejtűekhez, vagy a rovartársadalmakhoz hasonlóan egy teljesen új evolúciós szerveződési szint (társadalom) jelent meg a Földön. A humán evolúció során a csoporton belüli dominancia törekvések elfojtása kiegyenlítette a csoporton belüli fitness különbségeket és ezzel fajunknál meghatározó erővé válhatott az csoportok közötti szelekció. A biológiai és kultúrális erkölcsi rendszerek működése tökéletesen párhuzamba állítható a kromoszómák vagy a meiózis működésével, mert az adott biológiai szerveződési szinten belül mindegyik korlátozza a csoporton belüli érdekérvényesítést, és ezzel lehetővé teszi egy magasabb szerveződési szint megjelenését. A beszédre és az elvont gondolkodásra való képességünk alapvetően közösségi tevékenység. Az információközlés azt feltételezi, hogy társaink nem élnek vissza a bizalmunkkal, és ők is a közös céljaink érdekében fáradoznak….. Miután ezt sikerült megoldanunk összehangolt csapatjátékosként fajunk páratlan ökológiai sikert ért el, miközben visszaszorította vagy kipusztította a többi hominidát és számos egyéb fajt.”

34 „Aki manapság erkölccsel foglalkozik az érzelmekről, agyműködésről, csimpánzokról, és evolúcióról beszél..... igazolódott az, amit Emile Durkheim szociológus több mint 100 éve megállapított, az erkölcs összeköt és társadalmat hoz létre Az evolúcióelmélet, melyet a 20. században kizárólag biológiai folyamatokra alkalmaztak ily módon alkalmassá válik a társadalmi folyamatok vizsgálatára is Mindez új alapokra helyezi az utóbbi 50 év individualista társadalom szemléletét mert immár tudományosan kijelenthetjük, hogy az TÉVEDÉS, mert az ember döntő módon társas lény a fajunk életében meghatározó tanulásnak és kultúrának is biológiai alapjai vannak, melyek evolúció útján keletkeztek, ezért evolúciós nézőpontból is vizsgálandók.” David Sloan Wilson evolúcióbiológus (2008): Van-e az evolúciós megközelítésnek tudományos alapja?

35 Jonathan Haidt szociálpszichológus (2008): „Az 1990-es években két olyan könyv jelent meg amely az erkölcs tudományos kutatásában robbanást váltott ki, és új szintézishez vezetett. Az egyik Antonio Damasio „Descartes’ Error“-ja amely megmutatta a tudományos közvéleménynek, hogy az erkölcshöz kapcsolható agyműködés tanulmányozható az fMRI módszerével, és az erkölcs az agy érzelmi központjainak működésétől függ A másik Frans de Waal „Good Natured“ című könyve amely azt mutatta meg, hogy az emberi erkölcs minden elemi építőköve megtalálható más főemlősökben is, és azok a szoros társas életmódot biztosító evolúciós adaptációként jöttek létre. Nemsokkal ezután John Bargh kimutatta, hogy a viselkedésünk túlnyomó részét – beleértve az erkölcsi viselkedést is – döntően automatikus, tudatalatti folyamatok irányítják. Damasio és Bargh nevéhez kapcsolódik az a megfigyelés, hogy az emberek a spontán cselekedeteiket utólag mindig kényszeresen, ésszerű magyarázatokkal próbálják indokolni. Az erkölcspszichológia területén 2001 óta alapvetően megváltozott a korszellem. Van-e az evolúciós megközelítésnek tudományos alapja?

36 Az erkölcs lényege Az erkölcsös viselkedés mindig az egész közösség javát szogálja. Mindez egységes mércét kínál a legkülönfélélébb területek erkölcsi megítélésére. Például emberi jogok nyilatkozata: „Minden személynek joga van…….……” Az erkölcstelen viselkedés mindig az egyén javát szolgálja, a közösség kárára.

37 „fejlett” nyugati kultúra egyénközpontú erkölcs: Elsődlegesek az egyén jogai, a szabadsághoz, biztonsághoz, jóléthez, egyenlő elbíráláshoz stb. A nyugati kultúrkör erkölcs értelmezése az egyénre szűkült Erények: önállóság, karriervágy, függetlenség, rámenősség, ügyesség, erőszakosság, eredményesség stb.

38 „fejlett” nyugati kultúra egyénközpontú erkölcs: Elsődlegesek az egyén jogai, a szabadsághoz, biztonsághoz, jóléthez, egyenlő elbíráláshoz stb. letűnt nyugati kultúra, és a „fejlett” nyugaton kívüli kultúrák közösség központú erkölcs: Elsődlegesek a közösség jogai, a család, a faluközösség, és egyéb intézmények védelme az egyéni visszaélésekkel szemben. A nyugati kultúrkör erkölcs értelmezése az egyénre szűkült Erények: hűség, önfeláldozás, kötelességtudat, tisztelet, alázat, szerénység stb. Erények: önállóság, karriervágy, függetlenség,rámenősség, ügyesség, erőszakosság, eredményesség, stb.

39 „fejlett” nyugati kultúra egyénközpontú erkölcs: letűnt nyugati kultúra, és a „fejlett” nyugaton kívüli kultúrák közösség központú erkölcs: A nyugati kultúrkör erkölcs értelmezése az egyénre szűkült A társadalmat összetartozó csoportok együttesének tételezi. Célja a csoportok védelme, ami kizárja a korlátlan önmegvalósítást. A társadalmat autonóm egyének gyűjtőhelyének tekinti, célja az autonómia biztosítása más egyénekkel és az állammal szemben

40 „fejlett” nyugati kultúra egyénközpontú erkölcs: letűnt nyugati kultúra, és a „fejlett” nyugaton kívüli kultúrák közösség központú erkölcs: Az erkölcs hagyományosan erények gyakorlását jelentette, az erkölcsi nevelés pedig érzelmi nevelést jelentett tanulságos példákon és történeteken keresztül. A hangsúly a személyiség formálásán volt. (Milyenné kellene válnom?) A nyugati kultúrkör erkölcs értelmezése az egyénre szűkült A felvilágosodás megpróbálta az erkölcsöt a vallásoktól függetleníteni, és ahelyett ésszerű, elvont erkölcsmeghatározást adni. A hangsúly a jogi normákra került. (Mi a helyes cselekedet az adott helyzetben?) Innen egyenes út vezet az énközpontúsághoz, és a jogi ügyeskedéshez.

41 Az egyén-közösség viszony ugyanezen értelmezési különbsége húzódik a mai liberális-konzervatív ellentét mélyén is Példa: A homoszexuális házassághoz való viszony Liberális érvelés: Joguk van hozzá, senkinek nem okoznak közvetlen kárt azzal, ha összeházasodnak, mindez magánügy, és senkinek nem korlátozhatók a jogai ha tetteivel másokat közvetlenül nem sért. Konzervatív érvelés: Egy intézmény vagy szokásrendszer amely évszázadokon keresztül fennállt olyan kollektív bölcsességet (evolúciós tudást) testesít meg, ami nélkülözhetetlen a társadalom működőképességéhez. A házasság hagyományosan a társadalom legfontosabb alapegységének a családnak a létrehozását és fenntartását szolgálja. A homoszexuális házasság engedélyezése alapvetően megváltoztatná a házasság intézményének több százados szokásrendjét, ami előre beláthatatlan következményekkel jár. (Például a gyermeknevelés terén…….) egyéni jogközösségi jog

42 Vizsgálható-e a vallás természettudományos módszerekkel? A vallás ugyanis nem biológiai, hanem kulturális jelenség. David Sloan Wilson: „…….mind a tanulás mind a kultúra önmagukban is gyorsléptékű evolúciós folyamatok, ezért az evolúcióelmélet ugyanolyan alkalmas eszköz a kultúrális sokféleség vizsgálatához mint a biológiai sokféleség vizsgálatához.“

43 A vallások tudományos vizsgálata eddig az egyéni tudatra fókuszált. Evolúcionista: Tudományos alapon megkérdőjelezi a teológiai érveket, például rámutat a bibliai leírások pontatlanságára, ellentmondásaira, tudományos képtelenségére, erkölcsi megkérdőjelezhetőségére. (R. Dawkins, D. Denett, Sam Harris) Valláskutató: A vallásosságot a különböző tényezőkbe vetett hit(ek) összességeként tételezi (Istenbe, túlvilágba, stb.), és arra keresi választ, hogy miért hisz azokban az egyén. Nagyszámú válszt kínál, pl: a tudat mellékterméke, vagy jótékony pszichés mellékhatások. Mindegyiknek van valóság alapja, és mindegyikük hozzájárul annak megértéséhez, hogy bizonyos egyének bizonyos élethelyzetekben miért hisznek bizonyos dolgokban, de az individualista megközelítés a vallásra mint egyetemes emberi jellegre nem tud egységes magyarázatot adni. Isten az elsődleges. Elsősorban az egyének istenhitére keresi a magyarázatot. Azt gondolja, hogy ezen keresztül válnak érthetővé a vallásos gyakorlatok, és a vallással kapcsolatos cselekedetek.

44 Az egyének istenhitére született magyarázatok - A vallásos hit egyéb kognitív működések mellékterméke: - A természetfölötti erőkbe (isten, szellem) vetett hit a hiperaktív Agency-Detection Device (HADD) evolúciós mellékterméke. Ez egy olyan adaptáció, amely túlérzékenyre állította be az élő veszélyforrások (állat, embertárs) észlelését. (Guthrie, 1993; Barrett, 2004). - A mindennapjainkat irányító jóságos mindenható Istenbe vetett hit abból származhat, hogy nem érzékeljük a valós döntési folyamataink részleteit. (Gilbert, Brown, Pinel, & Wilson, 2000). - A túlvilágba vetett hit annak mellékterméke lehet, hogy nem tudjuk felfogni a halál utáni nemlétet (Bering, 2002). - A vallásos hit előnyös pszichés mellékhatásokkal jár: - Az Istenbe vetett hit ugyanabból a magányérzetből fakad mint az állatok antropomorfizálása. (Epley, Akalis, Waytz, & Cacioppo, 2008). - A túlvilágba vetett hit tompítja az evilági igazságtalanság és szenvedés fájdalmát, segít a létbizonytalanság és a céltalanság leküzdésében. (Kay, Gaucher, McGregor, & Nash, Kay, Gaucher, Napier, Callan, & Laurin, 2008; Jonas & Fischer, 2006). - Az Istenhit a biztonságérzet és biztos kapcsolat kapaszkodóját nyújtja, mivel Isten egy univerzális társpótlék szerepét töltheti be.(Grandqvist, Mikulincer, & Shaver, Kirkpatrick, 1998). - A vallásosság segíthet az önbecsülés és önértékelés erősítésében (Sedikides & Gebauer 2008).

45 Megérthető-e a szurkolók viselkedése a látható eseményekből? Megérthető-e a a szurkolók minden viselkedése annak vizsgálatával, hogy mi történik a pályán? Egyáltalán nem. A szurkolótábort mozgató valódi szervező erő nem a játék, hanem a csapatok által jelképezett láthatatlan közösség (klub, nemzet). A közös szurkolás a közösséghez tartozás érzetét erősíti, ami egyszerűen jó érzés. A szurkolók nagyrésze nem ismeri egymást, mégis egyfajta rituális küzdelemben vesznek részt. Alkohollal megváltoztatják a neurokémiai folyamataikat, hasonló ruhába öltöznek, kifestik az arcukat, együtt dalolnak, skandálnak, egyszerre mozognak, majd együtt ünnepelnek (vagy gyászolnak).

46 Futball: A közös szurkolás a közösséghez tartozás érzetét erősíti, A futball és a vallás párhuzama: Vallás : Emile Durkheim szociológus valláskutató (1915): „A vallás a szentnek tartott dolgokkal kapcsolatos hittételek és szertartások egysége, amelyeket tilalamak választanak el a közönséges hétköznapi dolgoktól. Ezek a hittételek és szertartások a hozzájuk ragaszkodó hívőket egyetlen erkölcsi közöségbe egyesítik, amelyet egyháznak hívunk.” Az individualista megközelítés figyelmen kívül hagyja a vallások társadalmi szerepét, melyek legfontosabbika a szent dolgok köré szerveződő erkölcsi közösség. Az Istenhit valóban fontos, de annak vizsgálata olyan, mintha kizárólag a futball mozgásának vizsgálatából próbálnánk magyarázni a szurkolók minden reakcióját.

47 The New Synthesis in Moral Psychology Jonathan Haidt, et al. Science 316, 998 (2007); A Homo sapiens biológiája és kultúrája egy koevolúciós folyamat eredménye, ahol a kultúra teremti a legfontosabb szelekciós környezetet a gének számára. A humán evolúció során ezért kéz a kézben együtt szelektálódtak a csoport összetartását szolgáló kultúrális szokások, és az erre alkalmas psziché. Kultúrára adaptálódott pszichénk úgy működik, hogy spontán erkölcsi közösségeket hozunk létre, melyben világosan megfogalmazódik a tiltott és elvárt viselkedés, valamint annak büntetése és jutalma. Ez törvényszerűen korlátozza az egyén mozgásterét. A vallásoknak kiemelkedő szerep jutott ebben a folyamatban, mert kultúrálisan evolválódott szokásrenddel, történetekkel és normákkal rendelkeznek, amelyek együttesen képesek a közösség tagjainak énközpontúságát elnyomni és az egyént összekapcsolni valamely náluk nagyobb, egyénen túli dologgal. Mindezt az agykutatás is megerősíti, mert a vallásos tapasztalat során az “én” helyzetét és határait érzékelő területek aktivitása csökken, amihez az Istennel, vagy a világgal való egyesülés szubjektív érzése társul.

48 Mircea Eliade román vallástörténész 1987: “Az Istenhit legfontosabb vonatkozása, hogy az ember az embereszményt amelyre törekszik, emberfeletti síkra helyezi. Ez először is azt jelenti, hogy csak akkor válik teljes emberré, ha túllép a természetes emberléten és azt bizonyos értelemben maga mögött hagyja. …A vallásos ember tehát más akar lenni mint amilyennek természeti síkon találja magát, és az eszményi, a mítoszokban kinyilatkoztatott képhez hasonlóvá akar válni…. A primitív ember vallásos embereszményre törekvése magában foglalja a fejlettebb társadalmak valamennyi későbbi etikájának csíráit.” Jonathan Haidt szociálpszichológus 2007: „A vallások ….olyan kultúrálisan evolválódott szokásrenddel, történetekkel és normákkal rendelkeznek, amelyek képesek a közösség tagjainak énközpontúságát elnyomni és az egyént összekapcsolni valamely nagyobb, egyénen túli dologgal.” A hagyományos vallás lényege az egyéni lét meghaladása

49 Matt J. Rossano: The Religious Mind and the Evolution of Religion (Review of General Psychology 2006): „A vallásosság idegrendszeri alapjait kereső kutatások négy, a vallásossághoz nélkülözhetetlen mentális működést azonosítottak. 1., Veszély észlelés és ok-okozati összefüggések keresése, amely először a társainktól származó veszélyekre majd lehetséges túlvilági veszélyekre is kiterjedt. 2., A csoportos életmód következtében kialakult, a tudattól jórészt független működésű erkölcsi rendszer amely csoporthoz kötődést hoz létre, és amelyet a közös szertartások megerősítenek. 3., Összefüggő történetekben gondolkodás, és létbizonytalanság átélésének képességéből következik a (halálfélelem) és annak megfogalmazása 4., A nem evilági érzelmi tapasztalatok (álom, önkívületi állapot, misztika) tudatosulása, melyek a „természetfeletti” megtapasztalásának tekinthetők. „ Mind a négy mentális működés rendelkezik előzményekkel más fajokban, különösképpen más főemlősökben, az emberben azonban ezek a működések kiteljesedtek és összekapcsolódtak.”

50 1., A természetfeletti erők feltételezése a vallásnak nem a legmeghatározóbb jellemvonása. 2., A természetfeletti látomás egy olyan összetett folyamat eredménye, amelynek legtöbb eleme a mindennapi tapasztalatból származik. 3., A vallásos elmeműködés jellegzetességei az ateistáknál is kimutathatók. A vallásos elme pszichológiai vizsgálatából levonható következtetések


Letölteni ppt "Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai Bevezetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések