Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés az üzleti etikába. Az erkölcs „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés az üzleti etikába. Az erkölcs „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége,"— Előadás másolata:

1 Bevezetés az üzleti etikába

2 Az erkölcs „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, illetve ezek megvalósulása.” (Magyar Értelmező Kéziszótár) „Azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.” (Wikipédia) „Eszményekben, elvekben, normákban, szokásokban, magatartásban és cselekedetekben realizálódó társadalmi-emberi viszony. Az emberi magatartás legátfogóbb, legáltalánosabb szabályozója.” (Kardos L.)

3 A jog „Az állam által kötelezővé tett magatartási szabályok összessége, rendszere.” (Magyar Értelmező Kéziszótár) „A jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek, és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.” (Wikipédia) A jog konzisztens, egyetemleges, közzétett, elfogadott és kikényszeríttet szabályok rendszere.

4 A jog és az erkölcs I. JogErkölcs „preskriptív” = előíró: milyennek kell lennie az emberi magatartásnak ahhoz, hogy jogilag jogszerű, erkölcsileg pedig jó, helyes legyen. Sok találkozási pontjuk van, de teljes egybeesés nincs köztük. Kötelezettségeket (mit kell, illetve mit tilos tenni) és jogosultságokat (mi van megengedve) tartalmaznak. Szerkezetük három egymással kölcsönhatásban lévő elemmel rendelkezik:  Norma / előírás: milyen jogai és kötelezettségei vannak az egyes embereknek, melyek a velük szemben támasztott elvárások, mire vannak felhatalmazva.  az érintettek hozzáállása a szabályhoz: a normák hatékonysága attól is függ, hogy azonosulnak-e velük az emberek, ha ez hiányzik, a legértékesebb norma is hatástalan marad.  Az emberek véleménye a jogi és erkölcsi normákról és a velük kapcsolatos magatartásokról. Szabályaik koherensek és ellentmondás mentesek legyenek

5 A jog és az erkölcs II. JogErkölcs Az erkölcstől elkülönülő, belőle kiváló; az államiság kialakulása óta funkcionáló szabályozó. A magatartás legősibb szabályozója. Kívülről ható szabályozó.Belső szabályozó (lelkiismeret diktálta). Objektív tényekre, megtörtént eseményekre épít. A szándékra, a belsőre épít. Formális és tartalmi szabályozó.A magatartás tartalmi szabályozója. Csak szélső esetekre vonatkozik: -tömegméretekben elvárt, feltétlenül szükséges; -társadalmi méretekben üldözendő, tiltások. A szélső és az összes közbülső esetet is szabályozza, a cselekvés lehetőségeinek teljes spektrumát: - ajánlatos, de nem kötelező - ami megengedhető, megtűrt - ami már helytelen, nem kívánatos, de még nem tiltott.

6 A jog és az erkölcs III. JogErkölcs Írásos formát ölt.Alapvetően nem írásosan szabályoz; de vannak írásos etikai kódexek! Törvényerőre emelkedik, és megszegés esetén szankcionál. Elismer, vagy elmarasztal (a súlya néha nem marad el a jogi elmarasztalásáétól). Egy társadalomban csak egy van.Egy társadalomban több-, sokféle is lehetséges. Bináris kód: jogszerű – jogellenes; nincsenek fokozatok. Bináris kód: jó, helyes – rossz, helytelen; vannak fokozatok: pl. normál és reprezentatív erkölcs. Írásban rögzített volta miatt rugalmatlanabb (gyakran lemarad a társadalom nyilvánvaló erkölcsi normái mögött). Rugalmasabban képes változni. Elévülés intézménye.Nincs elévülés: az elkövetett bűn időtlenül is bűn marad. A táblázatok forrásai: Kardos Lea, 2005 és Csurgó O-né (szerk.), 2006

7 A jog és az erkölcs IV. jog csak a jog által szabályozott terület mind a jog, mind az erkölcs által szabályozott terület csak az erkölcs által szabályozott terület Példák Közlekedési szabályok betartása. Az igazmondás követelménye a bíróság előtt. Az igazmondás követelménye általában. A reklám élet szabályozása (mi tartozik a NFH-ra, mi a Gazdasági Versenyhivatalra, mi a Bíróságra). Ifjúsági és gyermek sajtóban a szeszesital reklámozásának tilalma. Gyermekek felé irányuló reklámban negatív erkölcsi értéket hordozó minta szerepeltetésének kiküszöbölése. erkölcs Forrás: Kardos Lea, 2005

8 Etika I. „A görög ethosz (szokás, erkölcs) szóból származó fogalom. Az erkölccsel foglalkozó elméletek rendszerének, az erkölccsel foglalkozó tudománynak a megjelölésére szolgál.” (Kardos L.) „Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.” (Wikipédia) Két nagy irányzata: Filozófiai / általános etika Normatív / konkrét etika → alkalmazott / szaketikák

9 Etika II. Mi motiválja a szaketikák létjogosultságát? Aszimmetrikus kapcsolat. Ha az adott tevékenység személyesen, közvetlenül emberre irányul, vagy a szakma tevékenységének jelentős része emberi értékek közvetítése is. Sajátos konfliktus lehetőségek (pl. vállalati gazdasági eredmények, teljesítmény ↔ szociális, morális értékek). Ahol a feladatok kreativitást, önálló gondolkodást, döntést, cselekvést igényelnek (pl. reklám, kínálatbővítés, új szolgáltatások). Ahol a tevékenység kockázatvállalással, felelősséggel jár (pl. új termék bevezetése, kínálat összetételének átalakítása).

10 Üzlet – erkölcs kapcsolata I. Sohasem léteznek egymás nélkül. Kapcsolatuk egyaránt fontos mindkettő számára. Viszonyuk a változó valóságnak megfelelően változó és koronként meghatározott. Hol harmonikusabb, hol ellentmondásosabb Kapcsolatuk vizsgálata: Kívánatos-e az erkölcs számára, hogy a gazdaság szférájára is kiterjedjen? Szükséges és hasznos-e a gazdaság számára, ha a gazdasági tevékenység morális alapra is épül?

11 Üzlet – erkölcs kapcsolata II. Hammurapi, Babilónia királya (Kr. e. 1792–1750): ítéletgyűjteménye / törvénykönyve által vált híressé. 282 paragrafusa többek között gazdaságjogi, vagyonjogi, családjogi és rabszolgákra vonatkozó ítéleteket tartalmaz. Szabályozta az üzleti élet számos erkölcsöt érintő területét. Hésziodosz (i.e. 7. sz.): „A szegénység rendszerint szégyennel jár, a gazdagság bátorsággal párosul.” „Jó mértéket várj szomszédodtól, s ugyanavval add meg a kölcsönt, sőt még tégy hozzá, ha telik rá, úgy számíthatsz máskor is arra, hogy ő kisegítsen.” „Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség csak.” „Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.” Arisztotelész (i.e. 4. sz.): Ő is a közérdek szempontjából tartotta fontosnak a gazdaság erkölcsösségét. Az erkölcs és a gazdaság itt is összecseng. ”Ámde a boldog embernek, mivel ember, szüksége van a külső jólétre is, külső javak nélkül nem érhetjük el a boldogságot”.

12 Üzlet – erkölcs kapcsolata III. Őskereszténység tanítása: „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mintsem a gazdagnak Isten országába bejutni” as évek: Benjamin Franklin: 13 szóba sűrítette erkölcsi normáit: 1. mértékletesség; 2. hallgatás; 3. rend; 4. elszántság; 5. takarékosság; 6. szorgalom; 7. őszinteség; 8. igazságosság; 9. mérséklet; 10. tisztaság; 11. nyugalom; 12. önmegtartóztatás; 13. alázatosság. Bernard Mandeville: az egyéni vétkek gazdasági szempontból a társadalom javára válnak, végső soron tehát - a közösség szempontjából - hasznosak (Méhek meséje). 1700/1800-as évek: Jeremy Bentham: Az egyéni hasznosság, még ha bűnök formájában is, a közjóhoz vezet. Max Weber ( ): nemcsak azt vizsgálta, hogy miért fontos az erkölcs számára, ha az a gazdaságra is kiterjed, hanem azt is, hogy milyen hatással van a gazdaságra az, ha ott is érvényesülnek az erkölcsi elvek.

13 A gazdasági / üzleti élet legfőbb erkölcsi dilemmája Gazdasági oldal: az üzleti vállalkozásoknak nyereségesen kell működniük, különben nem tudnak hosszabb távon fennmaradni. Társadalmi oldal: a cégeknek kötelezettségeik vannak alkalmazottaik, vásárlóik, szállítóik, részvényeseik … a nagyközönség iránt. Az erkölcsi dilemma lényege: néha a gazdasági oldal erősítése, fejlesztése csak valamely olyan csoport rovására hajtható végre, aki iránt a szervezetnek bizonyos kötelezettségei vannak → állandó konfliktus a cég gazdasági teljesítménye és a cég szociális – morális teljesítménye között. A gazdasági teljesítmény rövid és hosszú távon is objektíven mérhető. A szociális – morális teljesítmény mérése nem olyan egzakt, szubjektív elemek is belejátszanak → jóval nehezebb.

14 Az üzleti élet etikai dilemmájának legfőbb jellegzetességei II. → az üzleti élet etikai dilemmái során a megközelítő egyensúly kialakítása a feladat; gyakorta az alternatívák közötti legkisebb rossz. Az egyensúlyhoz vezető döntés meghozatalához háromféle elemzés segíthet hozzá: Gazdasági elemzés: a piac tényezőin alapul; a gazdasági folyamatok, tendenciák alapos ismeretét igényli. Jogi elemzés: a társadalom objektív elemeire épül; figyelembe veszi az érvényes törvények betartását/betarthatóságát; a jog keretein belül a lehetőségek maximális kihasználása. Etikai elemzés: a társadalom, az egyének erkölcsi alapelvein, normáin alapul; magas szintű erkölcsi felelősségtudatot igényel.

15 AZ ERKÖLCSI FELELŐSSÉG: 1. AZ EMBER ERKÖLCSI FELELŐSSÉGE Rendelkezik egyáltalán az ember erkölcsi felelősséggel?  MIÉRT?  MIKOR? Ki, mi felé tartozik az ember felelősséggel? Egyforma az emberek felelőssége? A gyakorlati felelősség részei: Felelősségtudat Felelősségvállalás Cselekedetek erkölcsi értékelése

16 A gyakorlati felelősség I. A tevékenység mely mozzanatára vonatkozik a felelősség?? Szándék – etika: „A szándék mérettetik meg, nem az eredmény” (Lessing) Következmény etika: A cselekvés elbírálása csakis az eredmény, a következmény alapján történhet → egy cselekedet, döntés „jó”, ha hasznára van az embereknek és „rossz”, ha kárt, sérelmet okoz.

17 A gyakorlati felelősség II. DE, a szándék és a következmény nincsenek mindig összhangban, sőt gyakran ellentmondanak egymásnak. → A cselekvés erkölcsi értékelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  a cselekvő személy objektív körülményeit (rá ható külső tényezők),  a cselekvő személy belső, szubjektív tényezőit (motivációja),  magát az értékelt cselekedetet,  a cselekedet következményeit.

18 2. VÁLLALATI FELELŐSSÉG, CSR CSR: Corporate Social Responsibility "A vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek értelmében működésük során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi és a környezetvédelmi problémákra." (http://osha.europa.eu)http://osha.europa.eu „A vállalatvezetés olyan módját jelenti, amelynek során a vállalat nem csak a fogyasztók (és a saját) érdekeit, hanem más érintettjeik (például a helyi közösségnek) az érdekeit is figyelembe veszi.” (Blomqvist & Posner in Nádasi K. - Lukács R.)

19 A CSR gyakorlati megvalósulásáról  „Jó tett = jó üzlet… hogy a vállalat abból, amit elért, visszajuttat annak a helyi közösségnek, ahol működik, az nemcsak helyes cselekedet, hanem üzletileg is ésszerű dolog. A társadalom jóléte és általában véve a gazdaság számára is fontos, hogy a helyi közösségek jól éljenek, jól működjenek.”  „Nagy különbség van kiváló és nagyszerű vállalat között. A kiváló vállalat kiváló termékeket és szolgáltatásokat kínál. A nagyszerű vállalat szintén kiváló termékeket és szolgáltatásokat kínál, de ugyanakkor törekszik arra is, hogy jobb legyen a világ.”  „Teljes szívemmel vallom, hogy a század nyerő vállalatai azok lesznek, amelyek bebizonyítják, hogy a tevékenységük egyszerre lehet nyereséges, ugyanakkor értéket nyújt a társadalomnak – azok, aki egyszerre jól működnek és jótékonykodnak… A részvényesek, a vevők, a partnerek és az alkalmazottak egyre inkább erre fognak szavazni – megjutalmazzák azokat a vállalatokat, amelyek az üzletvitelen keresztül ösztönzik a társadalmi változásokat. Ez egyszerűen az üzleti élet új valósága – az, amit meg kell élnünk és el kell fogadnunk.”

20 Stakeholder (érintett) térkép Forrás: Kindler-Zsolnai, 1993 Fogyasztói érdekvédők Alkalmazottak Szakszervezetek Fogyasztók Vállalat Szállítók Bankok Tulajdonosok Politikai csoportok Kormányzat Versenytársak Természeti környezet Helyi közösségek Menedzserek „Érintett” minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban.

21 Kapcsolat az érintettekkel I. Etikai térkép: A vállalati felelősség irányultságát + a vállalati együttműködés kapcsolatrendszerében a modern gazdaság erkölcsi követelményeit és buktatóit vázolja fel:  Kapcsolat a fogyasztókkal: Termékfelelősség Reklámozás fogyasztó megtévesztések Garanciavállalás, szerviz Megvesztegetés Információk a fogyasztókról  Kapcsolat a tulajdonosokkal: Tulajdonosi és befektetői érdekek Vállalati mérleg és eredmény-kimutatás kapcsolatok tovább

22 Fogyasztók megtévesztése I. Fogyasztók megtévesztése: valótlan tény állítása vagy valós tények megtévesztésre alkalmas elferdítése (az áru árára, lényeges tulajdonságaira vonatkozóan) Akciós vagy nem akciós? reklámújság → már elfogyott! „becsapós leárazás„ (2006. szeptemberi reklámújságok) Reklámújság: nem is volt; irreálisan kicsi árukészlet; a meghirdetettnél drágább ár. (2007. januári akciók)

23 Fogyasztók megtévesztése II. „Könnyű és Finom” joghurtok népszerűsítése első felében Élelmiszertörvény: tiltja a gyártók számára az olyan csomagolási jelzéseket és reklámokat, amelyekből az szűrhető le, hogy az adott termék különleges. ↔ Reklámok: „Magas tápanyagtartalma viszonylag alacsony kalória bevitellel párosul”; „Könnyen emészthető és részleges laktóz érzékenyek is fogyaszthatják”

24 Fogyasztók megtévesztése III májusától a csomagoláson január 29. és március 25. közötti TV reklámok: „Kiadós étkezés húsimádóknak, minden napra!” „húsos lakoma” „húsos lakoma marhahússal” ↔ 4% hús; hús helyett marhavér

25 Fogyasztók megtévesztése IV. „Colgate Total – a fogorvosok választása” „Colgate Total – a fogorvosom választása” „A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és ajánlott fogkrém” „Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet nyújtana” „Csak a Colgate Total szabadalmaztatott formulája segít leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát és véd 12 órán át” (2006. februárjában nyert pert a GVH a Colgate-Palmolive Kft. ellen) kapcsolat a fogyasztókkal

26 Kapcsolat az érintettekkel II.  Kapcsolat az alkalmazottakkal: Személyiségi jogok Diszkrimináció Munkahelyi környezet példák Bérezés és egyéb juttatások Participáció  Kapcsolat a szállítókkal: Kölcsönös bizalom Fizetési határidő  Kapcsolat a kormányzattal: Adózás kapcsolatok tovább

27 Munkahelyi környezet – példák I. „Testébresztő program” Dolgozói állapotfelmérés (~500 munkatárs) Egészségmegőrző program: sportrendezvények, gerinc- és gyógytorna, masszázs, előadások, dietetikai és pszichológiai tanácsadások, stresszkezelő tréning, dohányzásról való leszokásra ösztönző program. Dunaharaszti: „Egészségkuckó”: kiadványok, szóróanyagok. Vállalati belső újság, épületen belüli plakátok, belső levelezőrendszer Állapotfelmérés megismétlése a program után egy évvel (hatékonyság?)

28 Munkahelyi környezet – példák II. 2005: Egészségbarát munkahely díj Minden munkatársat elérnek; ugyanazok a szolgáltatások Fizikai környezet kialakítása:magas minőségű természetes anyagok, természetes megvilágítás, szellőztetés környezet- és egészségbarát technológián alapul Étkeztetés: kímélő, zöldségekben- és gyümölcsökben gazdag, cukor- vagy szénhidrátszegény menük bevezetése Állandó üzemorvosi rendelő, rendszeres szűrővizsgálatok Biciklitároló, zuhanyzók, öltözők, szauna, ping-pong- és csocsó asztal Rendszeres laborvizsgálatok, védőoltások,szemüvegbeszerzés támogatása Szabadidős és sport rendezvények, kirándulások (csapatépítés) Munkatársak képzése, oktatása ….. k apcsolat az alkalmazottakkal

29 Kapcsolat az érintettekkel III.  Kapcsolat a versenytársakkal: Verseny Hírnévrontás Informálódás a versenytársakról  Kapcsolat a helyi közösségekkel: A közösség szolgálata A közösség támogatása  Kapcsolat a természeti környezettel: Környezetvédelem Állatkísérletek példák

30 Kapcsolat a helyi közösségekkel, környezettel – példák I. CR stratégiája figyelembe veszi a helyi sajátosságokat Teljesítménymutatók: üzleti etika, alapítvány, energia felhasználás, hulladékkezelés, felelős marketing terén honlap: tudományos igényességű információk és tanulmányok a mobiltechnológia működéséről és a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőről Állomásaik 2,5%-a rejtett vagy környezetbeillő állomásként (templomok harangtornyaiba, fatoronyként, kilátóként) épült. 2006: 6,5 tonna mobiltelefont gyűjtöttek be újrahasznosításra 2007: kb. 500 számítógép és monitor adományozása a munkatársak által javasolt civil szervezeteknek Üzletek átalakítása - régi bútorok „sorsa”

31 Kapcsolat a helyi közösségekkel, környezettel – példák II. VILL-KORR Hungária Kft (alapítva: 1990-ben) 2001: Környezetközpontú Irányítási Rendszer bevezetése. Célja: működés és a kibocsátott termékek, szolgáltatások minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet, …. A környezetvédelem mellett kiemelkedő figyelmet fordít a lakosság szempontjainak, igényeinek kielégítésére is (képzések: pl. feszültség alatti munkavégzés) Közvilágítási hálózat korszerűsítése – energiatakarékos energiaforrás a közvilágítási lámpákba Alapítványok, egyesületek, egyházak támogatása térítésmentes munkavégzéssel Szponzorként jelennek meg a kultúra, egészségügy területén Szakképzési hozzájárulás oktatási intézményeknek Gyakorlati oktatás támogatása – tanulók foglakoztatása Sportpályák megvilágítása, sportszakosztályok szponzorálása ….

32 A CSR eszköztára I. Társadalmilag felelős menedzsment I/1. Magatartási irányelvek – Etikai kódexek I/2.Vállalatirányítási szabványok I/3. Jelentések II. Társadalmilag felelős fogyasztás – címkék III. Társadalmilag felelős befektetés – SRI

33 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek I. Az etikai kódex a jogra épülő, de azon a morál természetének megfelelően túlmutató erkölcsi normagyűjtemény. A vállalati etikai kódex olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat Fajtái: gazdaságon belüli gazdaságon kívüli érték- /vagy integritás-/ (a munkatársak etikai elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és támogatására épít ), illetve jogi megfelelés-orientációjú kódexek (a jogszabályokat sértő tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál).

34 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek II. Mitől hatékony? A vállalat legfelső vezetése támogatja. A vállalat mindenirányú tevékenységére vonatkozik. A vállalaton belül mindenkire vonatkozik. A tevékenységgel összefüggő reális erkölcsi problémákat öleli fel. A lehetséges mértékig konkrét. Optimálisan betartható. Nem csak tiltásokat, hanem ajánlásokat, a kívánalmakat, a követelményeket is megfogalmazza. Szellemében, tartalmában törekszik a gazdasági teljesítmény és a morális – szociális értékek közötti ellentmondás feloldására, egyensúlyuk megteremtésére. Elkészítése a lehetőségek szerint demokratikus. Személyes válaszadás lehetősége.

35 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek III. Az ügyvitel szerves részévé kell válnia. El van juttatva minden érintetthez + ismert az egész vállalati közösség számára. Minden érintettnek tisztában kell lennie a megszegés következményeivel. Vállalati oktatóprogramok anyagába integrálni. A gyakorlati tapasztalatok alapján időről időre felül van vizsgálva és szükség szerint módosításra kerül. Gondoskodni kell szükség esetén a fordításáról. Felvásárlás, bekebelezés, összeolvadás, privatizáció után Jó eséllyel az új tulajdonos vállalati etikai kódexe kerül átvételre; többnyire nincs adaptáció, ennek oka:  Az általuk alkalmazott megoldások a világ minden táján egységesek → egyes országok, régiók erkölcsi, szokásbeli különbségei csak kivételesen méltányolhatók.

36 A CSR eszköztára: I/1. További formalizált etikai intézmények Etikai bizottság Etikai igazgató Etikai hivatalnok / ombudsman Etikai „forródrót” Etikai képzési programok Kommunikációs intézmények Etikai kontrolling Etikai audit

37 A CSR eszköztára: I/2. Vállalatirányítási szabványok SA 8000 (Social Accountability) szabvány: a kívánatos munkakörülményekről szól. OHSAS (Occupational Health and Safety Management System) szabvány: a munkaegészséggel és biztonsággal foglalkozik. AA 1000 szabvány: célja a vállalat etikai teljesítményének mérése, javítása és igazolása, tanúsítása. ISO 26000: várhatóan 2010-ben kerül publikálásra mint önkéntesen bevezethető iránymutató szabvány a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozóan.

38 A CSR eszköztára: I/3: Jelentések GRI (Global Reporting Initiative):  Fenntarthatósági Jelentéstételi Keretrendszer (Sustainability Reporting Framework) célja az, hogy a szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan elfogadott keretet adjon. standard adatközlésről szóló rész  Útmutató (Sustainability Reporting Guidelines): alapelvek (egyensúly, egyértelműség, pontosság, időszerűség, összehasonlíthatóság, megbízhatóság) + standard adatközlésről szóló rész, amelyben a teljesítmény indikátorok (9 db gazdasági, 30 db környezeti és 40 db társadalmi) és egyéb közlendő adatok vannak felsorolva + egy fejezet a jelentéskészítéshez kapcsolódó egyéb technikai megfontolásokról.

39 A CSR eszköztára: II. Társadalmilag felelős fogyasztás - címkék Rugmark = nem gyermekmunkával készült szőnyeg Cruelty free = a terméket állatkísérlet mentesen állították elő TransFair (Fair Trade): ezek a logók a „harmadik világ” országainak (főleg élelmiszeripari) termékein jelenik meg és azt jelzi, hogy a termék forgalmazói elfogadták és betartják a TransFair elveit. A cél a termelők munka és életkörülményeinek javítása a fejlődő országokban, ösztönzés a piacképes, jó minőségű termékek (gyümölcsök, bab, kávé, tea, csokoládé stb.) előállítására, azok ellenértékének tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok képzésére.

40 A CSR eszköztára: III. Társadalmilag felelős befektetés (SRI) Etikus befektetéseket végrehajtó alapok: az alapkezelő a befektetési célpontokat nem csupán a várható nyereség és pénzügyi kockázat alapján választja ki, hanem társadalmi, környezeti és etikai szempontokat is igen hangsúlyosan figyelembe vesz. Negatív / kizáró kritériumok Pozitív kritériumok

41 Választható házi dolgozat témák üzleti etikából A diszkriminációról Az „alkalmazottbarát” munkahelyek jelentősége A nemzetközi üzleti kommunikáció sajátosságai egy szabadon választott országon, ország csoporton keresztül bemutatva Én, mint etikus fogyasztó, tudatos vásárló A Magyar Reklámetikai Kódex jelentősége és néhány azzal ütköző reklámetikai vétség bemutatása

42 Köszönöm figyelmüket!

43 Etikai kódex példák

44 A szociális munka etikai kódexe (2005) Előszó Alapelvek A kliens és a szociális munkás kapcsolata A szociális munkás és a szakma kapcsolata A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya Záró rendelkezések

45 Magyar Reklámetikai kódex (2005) Előszó A kódex hatálya Értelmezések Alapelvek Általános reklámkövetelmények Általános reklámtilalmak és korlátozások A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai A reklám azonosíthatósága Az anyanyelv védelme A hitelrontás tilalma Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme A személyhez fűződő jogok védelme Gyermekek és fiatalok védelme A szavatosság, jótállás érvényesítésére vonatkozó reklámetikai szabályok Az egyes áruk reklámozására vonatkozó előírások Élelmiszerek reklámozása Interneten közzétett, illetve egyéb elektronikus úton küldött reklámok külön szabályai A társadalmi célú reklámokra vonatkozó külön szabályok Felelősség a reklámért

46 Múzeumok etikai kódexe (2004) Bevezető Preambulum Fejezetek:  A múzeumok megőrzik, interpretálják és fejlesztik az emberiség természeti és kulturális örökségét  A gyűjteményekről a múzeumok és társadalom és annak fejlődése érdekében gondoskodnak  A múzeumok az ismeretek megalapozásának és bővítésének elsődleges bizonyítékait őrzik  A múzeumok lehetőséget biztosítanak a természeti és kulturális örökség megbecsüléséhez, élvezetéhez, megértéséhez és kezeléséhez  A múzeumi erőforrások lehetőséget biztosítanak más közszolgáltatás és közérdek számára  A múzeumok szorosan együttműködnek azon közösségekkel, ahonnan gyűjteményeik erednek, illetve amelyeket szolgálnak  A múzeumok jogszerűen működnek  A múzeumok szakszerűen működnek

47 MOL Group Az etikai kódexről Szervezeti elkötelezettségek, elvárások, egyéni magatartási normák  Külső fogyasztók, belső vevők  Részvényesek  Munkavállalók  Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem  Kormányzati kapcsolatok, politikai szerepvállalás  Helyi közösségek és civil társadalom  Beszállítók, üzleti partnerek  Versenytársak Hová fordulhat kérdéseivel, aggályaival, bejelentéseivel?

48 A Magyar Bírói Egyesületnek a bírói viselkedés irányelveit meghatározó Etikai Kódexéről (2005) A Bírák Etikai Kódexének célja A bírói hivatás gyakorlása során tanúsítandó magatartás A magánéletben és a közéletben tanúsítandó magatartás Eljárási rend

49 Újságírói etikai kódex Preambulum Magatartási, eljárási szabályok Újságírói szabadság, felelősség A személyiség védelme Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség Helyreigazítás A szerző védelme A visszaélés tilalma Az információ joga, etikája Kollegiális megatartás Etikai határozatok

50 Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége - Etikai Kódex Bevezetés Általános rendelkezések Általános fogalmak és rendelkezések Az etikus piaci magatartás kívánalmai A tisztességtelen magatartás formái A szövetségi tagsági viszonnyal összefüggő etikus magatartás Az Etikai Kódex megsértésnek szankciói Záró rendelkezések

51 Az Avasi Gimnázium tanárainak etikai kódexe (2003) A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos etikai normák A nevelő – oktató munka etikai normái A tanár – diák kapcsolat etikai normái A szülő – tanár kapcsolat etikai normái A pedagógus szakmai kapcsolatainak etikai normái További szakmai etikai normák

52 Marketing etikai kódex (1993) Előszó Bevezetés Fogalom meghatározások, -értelmezések A kódex hatálya, kapcsolódásai Általános alapelvek Egyes konkrét tevékenységek normái Ellenőrzés, érvényesítés Záró rendelkezések

53 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Bevezetés az üzleti etikába. Az erkölcs „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések