Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)"— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2 12. tétel A falu (magányos és csoportos települések), a falvak típusai, faluföldrajz Kovács Z. 2002: A falusi települések jellemzői, A szórványtelepülések földrajzi jellemzői In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp , pp Kőszegfalvi Gy. – Tóth J : A rurális térségek településfejlődésének rövid áttekintése In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp Becsei J : A tanyarendszer jövőbeni alakulására ható tényezők (www.matud.iif.hu) In: Magyar Tudomány 9. pp Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz Akadémiai Kiadó, Budapest

3 A rurális térségek településfejlődése
A rurális térségek az emberi települések megjelenésének, kialakulásának „szülőhelyei”, színterei. Az ember első kezdetleges települései ezekből a térségekből származnak. Az ókorban, a földművelés kezdetleges szakaszában már megjelentek az első állandó emberi lakóhelyek, a majdani falusi települések „ősei”. Potamikus kultúrák: faluközösségek Hellenizmus-Róma: katonaparasztok és rabszolgatartó nagybirtokosok (pl. Tác) A feudalizmus települési alapformája a falu (lakosság 90-95%-a), mg., háziipar Az újkorban a lakosság városokba áramlása volt a jellemző, városrobbanás (falvak elnéptelenedése) Fordizmus: centrum – termelés, falusi térség = periféria – nyersanyag (halmozottan hátrányos települések) Posztfordizmus: centrum – irányítás periféria – termelés (a falvak urbanizációja, szuburbanizáció) Henry Ford ( ) Fordizmus ( es évek közepe): Henry Ford autógyárában az összetett munkafolyamatokat kisebb, egyszerűbb részekre bontotta, ahol minden munkás csak egy bizonyos feladatot hajtott végre. Megvalósította a futószalagra épülő sorozatgyártást, melynek eredményeként a versenytársainál alacsonyabb költséggel tudott termelni. A Ford T-modell korszakának legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott típusa lett.

4 Falvak, falusi települések
A falusi települések kialakulásában számtalan természetföldrajzi, történelmi és társadalmi tényező játszott egyidejűleg közre, éppen ezért méretük, funkcióik, és külső megjelenésük a Föld egyes térségeiben rendkívül eltérő. Falu: mindazon (1) kisebb lélekszámú települések, amelyek (2) nem rendelkeznek központi funkciókkal, (3) intézményhálózatuk fejletlen, (4) szerkezetükre laza, földszintes beépítés jellemző, (5) népsűrűségük általában nem éri el a 200 fő/km²-t és (6) infrastrukturális ill. kommunális ellátottságok a városokhoz képest elmaradott. Egyes régiókban a 21. század elején a falvak a reneszánszukat élik, bizonyos embercsoportok az elszakadást választják a zsúfolt városi tértől. Ezen falvak fejlődnek, urbanizálódnak. Azonban döntő részük funkcióját vesztve kilátástalan helyzetben van, munkahelyek nélkül vegetál, lakói lehetőség szerint városokba vándorolnak. Ez különösen igaz a képzettebb értelmiségiekre.

5 Falvak méretei, a népesség aránya
Méretük szerint megkülönböztetünk (a Magyarországra vonatkozó osztályozás szerint): törpefalvak (100 fő alatt) aprófalvak ( fő) kisfalvak ( fő) nagyfalvak ( fő) óriásfalvak (10000 fő felett) csoportját – (Alföldi mezővárosok egy része) A falusi népesség aránya nagymértékben függ a földrajzi sajátosságoktól és az adott ország társadalmi – gazdasági fejlettségétől. Ma a Föld népességének valamivel kevesebb mint a fele él falvakban, de az egyes országok – s azon belül régiók – szintjén nagy eltéréseket tapasztalhatunk.

6 A falvak gazdasági jellege és funkció szerinti osztályozása
A falvak gazdasági jellegére a legutóbbi időkig a mezőgazdaság túlsúlya volt jellemző. A falvak szolgáltattak a mezőgazdasági népesség lakó- és munkahelyéül, innen került ki a népesség élelmiszerszükséglete és a városokba települt ipar nyersanyagszükségletének egy része is. A fejlett gazdaságú országokban a falvak gyors ütemű minőségi átalakuláson mennek keresztül, s korábbi egyoldalú agrár profiljuk új (nem mezőgazdasági) funkciókkal gazdagodott. Napjainkban a fejlett államok falvainak egyik legjellegzetesebb funkciója a lakófunkció (különösen a nagyvárosok környékén). A falvak külön csoportját alkotják az ipari falvak, amelyek többnyire egyetlen ipari funkcióra szakosodtak, és általában csak egyetlen ipari üzemmel rendelkeznek, ahol a helybeliek többsége is dolgozik. Külön csoportot képeznek az ásványkincsek kitermelésre szakosodott bányászfalvak. A szolgáltató funkcióra szakosodott falvak igen sokfélék lehetnek. Nyaraló- és üdülőfalvak (pl. Balaton környéke), múzemfalvak (pl. Hollókő), zarándokfalvak (pl. Márianosztra), forgalmi jellegű falvak (határátkelők, vasúti csomópontok, logisztikai központok körül).

7 A falusi települések alaprajz szerinti osztályozása
A falusi települések alaprajzát három lényeges alkotóelem határozza meg: Az épületek (lakó, gazdasági stb.) Az épületeket körülvevő telkek A telkek együttesét magába foglaló telektömbök, amelyek egyúttal megszabják az utcák futását is. Alaprajzuk szerint a falvak két nagy csoportja ismert: Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu) Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelkes falu, orsós utcájú, útifalu, sorfalu (erdőtelkes- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu) Átmeneti formák (pl. körfalu)

8 I. Szabálytalan alaprajzú falvak:
Legősibb típusa a halmazfalu. Itt az alaprajz minden eleme szabálytalan elrendeződést mutat. A házak szabálytalan összevisszaságban állnak, szabálytalan alakúak a telkek és a telektömbök, így az utcák futása is. A halmazfalu többféle módon létrejöhet: besűrűsödés útján kifelé terjeszkedéssel Halmazfalu alaprajza

9 A halmazfalvak sajátos magyar változatát képviselik, s a magyarság korábbi nomád állattartásával állnak összefüggésben a kétbeltelkes halmazfalvak. Fő elterjedési területe az Alföld északi része, a Hajdúság, Közép-Tisza-vidék (Tiszafüred), Borsodi- Mezőség (Mezőkövesd). Minden gazdának 2 telke van, egy belső (lakó) és egy külső (gazdasági), régen ólas-öv. Alaprajz szempontjából a kétbeltelkes halmazfalu utcahálózata szabálytalan halmazos-sugaras, a központból a falu széle felé tölcsérszerűen egyre szélesedő sugárutakkal „csordahajtó utak”, amelyeket szabálytalan futású körutak kötnek össze. Markáns a külső és belső övezet határán futó „körút” (török elleni védelmi sáncok).

10 Hajdúböszörmény településszerkezetének változása
Hajdúböszörmény térképe 1782-ből (Györffy István után) Hajdúböszörmény térképe 1926-ból (Györffy István után)

11 Átmeneti alaprajzú falvak:
A körfalu átmenetet képez a szabályos és szabálytalan alaprajzi formák között. A körfalvak esetében a házak egy kör alakú térséget vesznek körül, a belső térről rendszerint 1-2 kijárattal. Méretük változó lehet, 5-6 lakóháztól egészen a lakóházig, sőt ennél nagyobb változatuk is ismert. Körfalu alaprajza A belső tér szerepe kettős, egyrészt legelő, másrészt éjszakára ide hajtják be az állatokat (védelem). A körfalu különösen olyan népek körében gyakori, ahol kitüntetett szerepe volt az állattartásnak és a védelmi funkciónak. A körfalu alakjánál, a házak elrendeződésénél fogva katonailag jól védhető településforma, ezért ott a leginkább elterjedt, ahol egy nép állandó védekezésre kényszerült a gyakori támadások ellen pl. az Elba és az Odera között a szláv-germán érintkezés határán. Magyarországon a Nyíregyháza környéki szlovákok által épített tanyabokrok hasonlíthatóak leginkább ehhez a településformához.

12 II. Szabályos alaprajzú falvak:
Az előzőeknél fiatalabbak, keletkezésük során már a közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott. Számos változatuk ismert. Szalagtelkes falvak: (a legrégebbi) keskeny, viszonylag hosszú, szalag alakú telkek a jellemzők, szabályosan egymás mellé rendeződve, egy vagy több sorban. A földesurak telepítették így a jobbágyaikat, többé-kevésbé szabályos formában. A szalagtelkes falvak több változata ismert. Többutcás szalagtelkes falu alaprajza Orsó utcájú falu: mindig egy útvonal mentén fekszik és a telkek két oldalról fogják közre az utat, ami középen orsószerűen kitágul. A szalagtelkek futása az útra merő-leges. Az „orsó” a központi tér, amely a jószágok éjszakai szállására szolgált. A település későbbi fejlődése során rendszerint itt épült a templom, és a piac is itt kapott helyet. Orsó utcájú falu alaprajza

13 Útifalu: többnyire egy országút mentén jött létre, telepítés révén
Útifalu: többnyire egy országút mentén jött létre, telepítés révén. Tömeges létrejöttük arra az időszakra tehető, amikor megnőtt a távolsági (országúti) szállítás szerepe (késő középkor) és a falvaknak szüksége volt arra, hogy bekapcsolódjanak a külvilággal folytatott áruforgalomba. A védelem ennél a falutípusnál is fontos szerepet játszott a település belső elrendeződésében. A házak az utcára merőlegesen futnak, végükön lőrésszerű ablakokkal, ahonnan az út forgalma folyamatosan felügyelhető, védhető. A telkek végét keresztben lezárják a gazdasági épületek (a csűr), ami várfalszerű védelmet nyújtott a kívülről érkező támadás ellen. Egyutcás útifalu: egy út két oldalán sorakoznak a házak, mellékutcák nincsenek. Létrejöttekor feltehetően valamennyi útifalu egyutcás volt, és csak a későbbi fejlődés során váltak többutcás útifaluvá. Megelőzendő, hogy a falu túl hosszúra nyúljon, a lakosság újabb utcákat alakított ki, amelyek keresztezték a meglévőt. A többutcás szalagtelkes útifalu Magyarország egyik legelterjedtebb falutípusa.

14 Két altípusa az erdőtelkes és a láptelkes falu.
Sorfalu: a szalagtelkes falvak harmadik nagy csoportja. Hosszú keskeny szalagtelkekből áll, és annyiban különbözik az előzőektől, hogy a telkek nem valamilyen országút mentén sorakoznak, hanem egy természetföldrajzi tájelemet követnek, ami lehet pl. patak, homokfal, völgyoldal, elhagyott folyómeder stb. A falu főutcája, egyben tengelye követi a természetföldrajzi tájelem futását és csak a későbbiek során válik az országút részévé. A sorfalu fiatalabb falutípus mint az útifalu, abban az időben keletkezett, amikor a népesség már elfoglalta a kedvezőbb térszíneket (síkságok, dombvidékek), s kénytelen az erdő borította, vagy kiszárított lápok, mocsarak helyén építkezni. Két altípusa az erdőtelkes és a láptelkes falu. Sorfalu alaprajza

15 Erdőtelkes falu: erdős vidéken jött létre, erdőirtások helyén
Erdőtelkes falu: erdős vidéken jött létre, erdőirtások helyén. Telkei szélesek, viszonylag rövidek. Erdőtelkes falu alaprajza Láptelkes falu: lecsapolt mocsarak, kiszárított lápok helyén jött létre. Telkei igen keskenyek és hosszúak. A láptelkes falvak igen gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak, ami az út, vagy inkább gát egyik oldalára települt. Láptelkes falu alaprajza Sakktábla alaprajzú falu: a szabályos alaprajzú falvak legfiatalabb formája. Mérnöki módon tervezték őket, az utcák futása párhuzamos és derékszögben keresztezik egymást, ezáltal a telektömbök négyzet vagy téglalap alakúak.

16 Aprófalvas faluhálózat
Középfalvas faluhálózat Mezőváros – tanyák település kapcsolata

17 Egy utcás település Keresztutcás település Párhuzamos utcás település Hegyaljai település Sakktábla alaprajzú település Folyómenti település Kusza halmaztelepülés Sugaras halmaztelepülés

18 A falusi átalakulás tendenciái a világon I.
A 20. századot az urbanizáció globális méretű kiteljesedésével (elterjedésével) és ezzel együtt a nagyvárosok dinamikus növekedésével jellemezhetjük. Az iparosodásnak, az egyre növekedő üzemméreteknek nagy hatása volt a városnövekedésre, a városfejlődés pedig a modern infrastruktúra és a magas szintű szolgáltatások terjedését is jelentette. Mindez azt sugallta, hogy a város a korszerű, a fejlődés kulcsa, a falu az elmaradott forma. Ezt a logikát egyes országok terület- és településfejlesztési politikája is magáévá tette, központilag is támogatta a városfejlődést (pl. szocialista országok). Az 1970-es évektől kezdve azután a világ fejlett államaiban a „városeufória” kezdett alábbhagyni, amiben közrejátszott a nagy-városok koncentrált környezetszennyezése, a növekvő bűnözés, a lakásállomány elégtelen színvonala valamint az egyéb negatív társadalmi jelenségek (pl. zsúfoltság, interetnikus konfliktusok).

19 A falusi átalakulás tendenciái a világon II.
A fordi típusú kapitalizmus válságba került és a fokozatosan kialakuló posztfordi gazdaság a korábbihoz képest térben sokkal rugalmasabb, kevésbé kötődik a nagyvárosokhoz, nyersanyagfüggősége kisebb, éppen ezért telephelyét a térben könnyebben változtatja. Elindul a nagyvárosi térségek térbeli fellazulása. A szuburbanizáció után ezeket a térségeket az 1970-es évek második felétől a dezurbanizáció sújtotta. A népesség, valamint a gazdaság erőteljes térbeli dekoncentrációja megnövelte a falusi térségek jelentőségét. A városiasodás, a városi életforma gyors terjedése pedig jelentősen csökkentette a városok és falvak közötti különbségeket. A fejlett országokban csökkent a falu-város ellentét. Néhány régióban a falusi térségek gazdasági és társadalmi szempontból felértékelődtek. Az 1970-es évektől bekövetkezett fordulatot a fejlett országokban a terület- és település-fejlesztési politika átértelmezése követte és ezek az államok már tudatosan törekedtek a nagyvárosi agglomerációk fellazítására, a falusi térségek felzárkóztatására, a falvak esélyegyenlőségének a megteremtése. A 21. század elején a fejlett államokban a modern telekommunikáció és a távmunka terjedése lehetővé tette az elszakadást a zsúfolt városi tértől. Bizonyos társadalmi csoportok számára vonzó lakóhellyé váltak a nagyváros közeli rurális térségek.

20 Szórványtelepülések A Szórványtelepülések típusai
Elsősorban külső formai jegyek alapján a csoportos településekkel (falu és város) szemben megkülönböztetünk a térben magányosan elhelyezkedő egy-egy lakóházból, ill. a hozzájuk tartozó gazdasági épületekből álló ún. „szórvány”, vagy más néven magányos (magános) településeket. A magányos települések közös jellemzője a csoportos településekkel szemben, hogy esetükben a lakó- és munkahely térben nem különül el egymástól. A Szórványtelepülések típusai városias magányos települések falusias magányos települések bánya és ipartelepek vasúti őrház gátőrház obszervatórium szanatórium adótorony magyar tanya amerikai - ausztráliai farm, ranch

21 Szórványtelepülések kialakulására
ható tényezők Természeti tényezők: a szélsőséges domborzati vagy klimatikus viszonyok. A hegyvidéki, domborzatilag erősen tagolt térszín határozottan kedvez a magányos településformáknak. A nehezen művelhető, vagy szántóföldi művelésre alkalmatlan (legelő, erdő stb.) területek népességeltartó képessége jóval kisebb, mint a termékeny síksági területeké, s mindez térbeli szóródásra készteti az embert. A magashegységekben fölfelé haladva azt tapasztaljuk, hogy a csoportos településeket egyre inkább magányos települések (erdészházak, pásztorszállások) váltják fel. A magas szélességi övezetekben a hideg éghajlat és az élelem korlátozott mennyisége gyakorta szórványokba kényszerítette a lakosságot. Társadalmi-gazdasági tényezők: a földbirtokviszonyok és az alkalmazott földművelési módok, amelyek ugyancsak szórványtelepülések kialakulásához vezettek. Extenzív, nagy térigényű farmgazdálkodás Észak-Amerikában és Ausztráliában, ahol a földterületek mind tökéletesebb hasznosítása érdekében egymástól nagyobb távolságokra, szórványokba települtek a pionírok.

22 Szórványtelepülések csoportosítása kialakulási módjuk szerint
Elsődleges ősi szórvány: létrejöttét nem előzte meg csoportos település, keletkezésében elsősorban a természeti tényezők játszanak vezető szerepet. pl. Európa nyugati része, Alpok Hézagkitöltő szórvány: a terület nagyobb hányadát előbb csoportos települések népesítik be, majd később a közöttük fennmaradó hézagokba települnek a szórványtelepülések. pl. Közép-, és Nyugat-Európa erdős területei, magyar tanya Másodlagos szórvány: egy korábban már meglévő csoportos település felbomlik és népessége a térben szétszóródik. pl. Egyiptom – Nílus delta, gyapottermelés miatt Elsődleges modern szórvány: nem előzte meg csoportos település a szórványt és kialakulása az újabb történelmi korszakokra tehető. pl. Észak- és Dél-Amerika fehér telepes gyarmatainak farmtelepülései

23 Tanyarendszer I. A szórványtelepülések egyik típusa: egymástól távolabb elhelyezkedő lakóházak, a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt. Különösen Európa nagy összefüggő mezőgazdasági területein gyakori (Pó-síkság, Germán-alföld, és a magyar Alföld). A tanyák ősibb formája a térben szabálytalanul, elszórtan helyezkedik el. Újabb keletűek és többnyire tervszerű telepítés eredményeként jöttek létre az utak mellé rendeződő, szabályos sortanyák.

24 Tanyarendszer II. A törökök az Alföld településhálózatát jórészt elpusztították, csak a népesebb mezővárosok (khászvárosok) élték túl a hódoltságot. A török kiűzése után a 18. század végétől alakultak ki tanyák, annak eredményeként, hogy a külterjes állattenyésztést felváltotta a szántóföldi művelés. Számuk különösen a 19. századi jobbágyfelszabadítás (földmagántulajdon) és az ármentesítések nyomán nőtt meg, amikor a határ távolabbi részei is művelés alá kerülhettek. A mezővárosokból kirajzó földművesek tanyáinak eredeti rendeltetése az volt, hogy a központi településtől távolabb eső földeken ideiglenes szállást nyújtsanak a gazdálkodók számára („tanyázni” szó). Ezek csak fokozatosan, a 19. század második felétől váltak állandó lakóhellyé. A hazai tanyák sajátos típusa a nyírségi tanyabokrok. Ezek már átmeneti jellegűek a szórvány- és a csoportos települések között. Magyarországon főként az alföldi területeken (pl. Kiskunság, Békés) jött létre kiterjedt tanyahálózat. Tanyatípusok Magyarországon: lakótanyák, kisparaszti tanyák, mezőgazdasági birtokközpontok, majorok

25 Halmozottan hátrányos helyzetű települések Magyarországon az 1980-as évek közepén
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

26 Magyarország térszerkezete
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

27 Összefoglalás Településfejlődés Falvak (definíció, méret, népesség)
Falvak gazdasági jellege és funkció szerinti osztályozása (mezőgazdaság, ipar, szolgáltató funkció) Falvak alaprajz szerinti osztályozása Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu) Átmenti formák (körfalu) Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelekes falu, orsó utcájú falu, útifalu, sorfalu (erdő- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu) A falusi átalakulás tendenciái a világon Szórványtelepülések Tanyarendszer

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések