Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév."— Előadás másolata:

1 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék Dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 1. Agglomerálódás = tömörülés = tömörülés Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik –Urbanizáció, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza –Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik –Kezdetben: csak a város növekszik –Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Város és elővárosi övezete összenő –Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom Előmozdítója: az ipari forradalom

3 3 Az ipari forradalom terjedése Európában XVIII. sz.: Anglia XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán

4 4 Az ipari forradalom hatásai Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási átrétegződés) Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) –Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Tényezők:  Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) –Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió –Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió –Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió  „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg  „Pull” tényező: városi muinkaerőigény  A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra)

5 5 Modern nagyvárosok megjelenése Európa élre tör Európa élre tör –100 ezer feletti városok (Európa/világ) / / / /301 London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) Nagy-London területének beépítése ma

6 6 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között

7 7 Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Lakossági szempontból: részben jobb életminőség –Bőséges munkahelykínálat –Magasabb bérek –Oktatási és kulturális intézmények megléte –Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat –Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) –Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat –Kooperációs lehetőségek –Innovációs előnyök (kutatás stb.) –Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) –Piacok közelsége

8 8 A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) 1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Villamosvonalak kiépülése között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Villamosvonalak kiépülése között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció Budapesti agglomeráció –1970-es évek: 44 település –1990-es évek: 77 település –Pest megye (valahol túlterjed, valahol szűkebb határok)

9 9 Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Modern nagyváros: ipari forradalmat követően –Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Adatok forrása: népszámlálások

10 10 Az agglomerálódás árnyai Spontán városfejlődés Spontán városfejlődés Back-to-back lakóházak Back-to-back lakóházak Környezetszennyezés Környezetszennyezés Zsúfoltság + közművek hiánya Zsúfoltság + közművek hiánya Nyomornegyedek (slum-ok) Nyomornegyedek (slum-ok) Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam


Letölteni ppt "A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések