Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: web: A kutatás megvalósult a számú, ''A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében'' című OTKA program keretében MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 A kutatás alapvető kérdései  A Kárpát-medencében húzott határok, illetve azok mindenkori elválasztó funkciója befolyásolták-e a városállomány, a városhálózat fejlődését?  Emiatt eltér-e a határ menti városok fejlődése a többi városétól?  Beszélhetünk-e egységes kárpát-medencei városhálózatról Trianon előtt?  Hogyan alakult át a kárpát-medencei városállománya a 20. században?  A határok elválasztó funkcióinak leépülése elősegíti-e a határokon átnyúló város-vidék és város-város kapcsolatok fejlődését?  Milyen formában, mértékben képes egy város határon átnyúló funkciókat fenntartani, beszélhetünk-e határon átnyúló vonzáskörzetekről?

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Forrás: Kovács 1990.

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 Volt-e egységes kárpát-medencei városhálózat?  A Kárpát-medence területe 1918-ig is többször megosztott volt. A városhálózat is ehhez alakult.  Tájanként eltérő városi jellemezők (Alföld, Erdély, Dunántúl)  Alacsony városodottsági szint  1910-ig kialakult regionális egységek Horvátország, Erdély, Bánság  Kárpát-medencei szintű hálózati elemek: fővárosok és regionális központok

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 A városállomány 20. századi átalakulása  A közigazgatási, hatalmi funkció hozzáalakítása az új államterekhez (Hajdú Zoltán)  Az urbanizáció mindegyik utódállamban lezajlott – általános érvényű folyamat  Az urbanizáció alakításának voltak politikai, ideológiai aspektusai, s ezek országonként némileg eltértek  Etnikai homogenizáció a városi terekben és vonzáskörzeteikben

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 A városi lakosságszám vizsgálata  A lakosságszám vizsgálata önmagában nem releváns,  De – a lakosságszám adat összehasonlíthatóan hozzá férhető  Kiindulási alap: jelenlegi lakosságszám. A 10 ezer főnél népesebb városokat vizsgáltuk.  A változást vizsgáltuk elsősorban, s e szerint különítettünk el csoportokat. 1910; 1930; 1950; 1970; 1990; 2001

7 7

8 8 A városállomány nagyság szerinti megoszlása 1910; 2001

9 9 Lakosságszám változás

10 10 A változás mértéke

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Jellegzetes csoportok  A húszéves idő intervallumok változásai alapján elkülöníthető városcsoportok 1.Az iparosítás települései. Sokan közülük 1910-ben alig érték el a városiasság szintjét, fejlődés 1950 és 1970 között, azóta stagnálás. 2.A határvonás után gyorsan fejlődő városok 3.Középvárosok csoportja. 4.A nagy iparosításból kimaradt kisvárosok

12 12

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 Kialakulhatnak-e napjainkban határon átnyúló funkcionális vonzáskörzetek?  A határok átjárhatóbbakká váltak  Etnikai viszonyok átalakultak  Mentális határ  Eltérő állampolgárság  A városok három köre alakít ki határon átnyúló vonzáskörzetet:  Fővárosok (Bécs, Pozsony, Budapest)  Határ menti dinamikus középvárosok, mint foglalkoztatók (Győr, Arad)  Közvetlenül a határon elhelyezkedő kis-közép városok,speciális esetekben (Komárom, Esztergom)

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 Forrás: VÁTI 2007.

15 15 Fővárosok vonzásterei

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Forrás: VÁTI 2007.

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Fontosabb tapasztalatok  Az államhatárok elválasztó hatása csak bizonyos speciális esetekben befolyásolta a városok fejlődését. Sokkal fontosabb annál az új hatalmak térszerkezet alakító tevékenysége, az új államterület ténye.  A városállományt elsődlegesen alakító tényező az urbanizáció volt, s az urbanizáció területi jellegzetességeit befolyásoló politikai-ideológiai irányok.  Bizonyos esetekben beszélhetünk határon átnyúló vonzáskörzetekről, agglomerációkról, de ezek kialakulásához sok tényezőnek kell együtt állnia, a határok átjárhatósága csak egy ezek közül.  A korábban kárpát-medencei szintű fejlődési irányba elmozduló fővárosok-nagyvárosok rendszer tört szét a határok megvonásával, valószínűsíthető, hogy emiatt nem tudott kialakulni egy európai léptékű középváros.

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Köszönöm a figyelmet! Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: web:


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések