Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 2 2 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára Pozitív Pozitív –India: ter. fele szántóföld –Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Negatív: –Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Következmények: –Földéhség –Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja –Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták

3 3 3 3 Mezőgazdaság túlzott súlya India: fogl 60%, GDP 22% India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe Növénytermesztés vezető szerepe –India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés –Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró –Gyapot, juta –Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek –Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Állatállomány számottevő –Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) –Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

4 4 Vidéki szegények felemelése Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani –Állami ellenőrzés kivonása a termék elosztási rendszer ből –Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel –Beruházások az öntözés elősegítésére –Birtokviszonyok átalakítása

5 5 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

6 6 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus (47%) Analfabétizmus (47%) –Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét L ányok oktatásai helyzetét meghatározza: L ányok oktatásai helyzetét meghatározza: –Alapvető diszkrimináció –Szegénység –Vallási háttér Országtípusok Országtípusok 1.Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) 2.Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de a lacsony szintű a szolgáltatás (Ba nglades, In dia ) 3.Csak a magasabb szintű oktatásba n, munkaerőpiacon hátrány (Srí L anka, Mald ív-szigetek )

7 7 7 7 Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett % % 74 % alatt

8 8 8 8 Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002 GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett % % 124 % alatt

9 9 A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában r = 0,54 r = 0,54

10 10 10 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

11 11 11 Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Nepál –Egyik legszegényebb ország –Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Bhután –Egyik legelzártabb ország –Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: –Humán- és pénztőke hiánya –Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás –Évről-évre ismétlődő természeti csapások

12 12 12 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Srí Lanka jobb helyzetű –Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl –Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat –Egyik legkisebb ország (300 km 2 ) –Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km fő/km 2 <) –Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták –Magas születéskor várható élettartam

13 13 13 Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: –Nyersanyag-, energia- és tőkehiány –Fogyatékos infrastruktúra –Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Turizmus –Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Bhután: beutazási korlátok –Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények

14 14 Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűsé g (fő/km 2 ) 2007 Természet es szaporodá s (‰) év alattiak aránya (%) 2005 Születésk or várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután 0, Maldív- szigetek 0, Jelentős különbségek

15 15 Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India ,73133,42126 Banglades 4509,2613,84137 Srí Lanka 11606,378,9093 Nepál 3200,751,85138 Bhután 14300,250,40135 Maldív-szigetek 23201,339,5098

16 16 16 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I.II.III. India22/6027/1251/28 Banglades20/5227/1453/34 Srí Lanka 17/3526/2557/40 Nepál38/9321/-41/- Bhután25/9437/-38/- Maldív-szigetek9/-16/-75/50


Letölteni ppt "Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések