Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék."— Előadás másolata:

1 A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból –Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib- térség) –Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet- Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: –Gyakran Pakisztán is –CIA The World Factbook: Afganisztán is –Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is India Maldív- szigetek Srí Lanka Nepál Bhután Banglades

3 3 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő ( VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő ( VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: –India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 –De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 –Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75)

4 444 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) Sok nagyváros (>Eu) –505 db 100 ezer feletti –84 db félmilliós –37 db milliós Legnépesebb városok: Legnépesebb városok: –Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. –Dhakka 11,6 VR5. –Delhi 11,2 VR8. –Bangalore 6,3 –(Chennai) Madras 4,7 –Kolkata (Kalkutta) 4,4

5 5 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Hindu többség 72% –Nepál és India 80% körül –Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Muszlim 20% (szunnita ág) –Banglades (Pakisztán) leválásának alapja –Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% –Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Buddhista 1% –Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet

6 6 NemzetiségNyelv Indiasoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív- szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

7 7 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) –Indus középső folyásánál –Sakktáblás alaprajz –Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Magas szintű urbanizmus –Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Világkereskedelem nagy háromszöge –Szufficit Európával szemben

8 8 Lemaradás India-specifikus okai 1. Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport –4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák –Érinthetetlenek (páriák, dalitok) –Kaszton kívüliek (külföldiek) 2. Ipari forr. elmaradása 3. Angol gyarmati uralom

9 9 Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Gyarmatosítás hátrányai: –Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették –Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése –Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Előnyei: –Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer –Vasutat, utakat építettek –Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

10 10 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben Gyarmatosítás következményei Gyarmatosítás következményei –India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül –Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Vontatott fejlődés –Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. –1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% –Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke –Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny –Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) –Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra –Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia

11 11 11 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett –India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdaság a (vásárlóerő paritáson számított GDP) –GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja –Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: –B első piactól (mint exporttól) –F ogyasztástól (mint a beruházástól) –S zolgáltatásoktól (mint az ipartól) –H igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)

12 12 12 Gazdasági fellendülés motorja Alapja: Alapja: –„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) –Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése –Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek –Könyvelés –Eü. s zolgáltatások –Újságírói munka –Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re

13 13 13 Világpiaci nyitás (1991-től) Gazdasági fejlődés sajátja: á llami támogatásokkal szemben ért el sikereket Gazdasági fejlődés sajátja: á llami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Reformok: –Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése –Adókulcsok csökkentése –Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) –De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős –Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás

14 14 14 Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) –Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné –India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből


Letölteni ppt "A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések