Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014,"— Előadás másolata:

1 Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

3 3 Világgazdaság fejlődéstörténete I. I.Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai A. A.1450–1640: „hosszú XVI. század” B. B.1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora II. II.1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora III. III.1880–1945: A monopolkapitalizmus kora IV. IV.1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság A. A.1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság B. B.1990-től: egytípusú világgazdaság

4 4 1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása 1. 1.Világkereskedelem „nagy háromszöge” – –Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren – –Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta 2. 2.Világkereskedelem „kis háromszöge” – –Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett a) a)Afrika  Újvilág: rabszolgák b) b)Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk c) c)Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért

5 5 Periféria-típusok a merkantilizmus idején Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező – –Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége – –Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején – –Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára – –Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: – –Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak – –Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést – –Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

6 66 2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) 1. 1.Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) 2. 2.Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott Periféria paradoxonja – –Miközben erőforráshiánnyal küszködött – –Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította

7 77 Ipari kapitalizmus a perifériákon Trópusi Afrika – –Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” – –Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják – –Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum- periféria viszony erősödik – –Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia – –Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása – –A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele

8 88 3. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus – –Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak – –Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára – –Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir

9 99 Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik”

10 1010 XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra – –Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) – –Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) – –Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

11 Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása – –1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) – –Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása – –Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is

12 Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől 1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) – –Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) – –Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai – –É–D: csak gazdasági – –Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank

13 A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom – –Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság – –Duális jellegű, heterogén társadalom

14 1414 XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor – –Korszerű technika – –Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el – –Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése – –Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor – –Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit – –Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés

15 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: – –Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ – –De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek

16 Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: – –Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység – –Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység – –Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység – –Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység

17 Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések – –„Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív – –Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké – –3. világ – hidegháború

18 A leszakadó periféria: Trópusi- Afrika

19 Trópusi Afrika fogalma Trópusi-Afrika egyéb elnevezései – –Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) – –Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) – –Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői – –Szahara elválasztó szerepe – –Negrid lakosság többsége – –Inkább keresztény (nem mindenhol) Északi határa vitatott: – –Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km 2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika

20 Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia – –De: D-Ázs: komoly fejlődés – –Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%) – –Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás – –Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) – –Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek – –Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása – –Belső területek: elzártság – –Túlnépesedés – –Belpolitika: békés v. konfliktusok

21 Sajátos, elsősorban Trópusi- Afrikára jellemző térségspecifikus okok

22 Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége  nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek – –Nem volt szükség ruházkodásra – –Tartós hajlékra – –Termények raktározására – –I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése

23 Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Felfedezés – –XV–XVI. sz.: partvidék – –XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai: – –Szahara (max. néhány karavánút) – –Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) – –Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok – –Forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv

24 Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot – –Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek – –Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is

25 Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben – –Eleinte (portugál) felfedezőutazók – –Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók – –XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése – –XIX. sz.: Gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása

26 Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) – –Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer felbomlása, de még rosszabb helyzet

27 Ésszerűtlen államhatárok 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás: Függetlenség illúziói helyett realitás: –Függőség –Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) –Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Fegyveres konfliktusok –Gazdasági elnyomorodás –Háborús menekültek

28 Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek, helyette: – –Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer, ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) – –Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés – –Állami adósságok törlesztése – –Alapvető infrastruktúra megteremtése – –Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: – –E lmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)

29 Alulurbanizált kultúrrégió Legnépesebb ország: Nigéria Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: – –Lagos (Nigéria): WR11 (~10,4 mó) – –Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4)

30 A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

31 31 Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból –Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib- térség) –Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet- Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: –Gyakran Pakisztán is –CIA The World Factbook: Afganisztán is –Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is India Maldív- szigetek Srí Lanka Nepál Bhután Banglades

32 32 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő ( VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő ( VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: –India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 –De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 –Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75)

33 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) Sok nagyváros (>Eu) –505 db 100 ezer feletti –84 db félmilliós –37 db milliós Legnépesebb városok: Legnépesebb városok: –Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. –Dhakka 11,6 VR5. –Delhi 11,2 VR8. –Bangalore 6,3 –(Chennai) Madras 4,7 –Kolkata (Kalkutta) 4,4

34 34 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Hindu többség 72% –Nepál és India 80% körül –Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Muszlim 20% (szunnita ág) –Banglades (Pakisztán) leválásának alapja –Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% –Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Buddhista 1% –Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet

35 35 NemzetiségNyelv Indiasoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív- szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

36 36 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) –Indus középső folyásánál –Sakktáblás alaprajz –Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Magas szintű urbanizmus –Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Világkereskedelem nagy háromszöge –Szufficit Európával szemben

37 37 Lemaradás India-specifikus okai 1. Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport –4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák –Érinthetetlenek (páriák, dalitok) –Kaszton kívüliek (külföldiek) 2. Ipari forr. elmaradása 3. Angol gyarmati uralom

38 38 Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Gyarmatosítás hátrányai: –Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették –Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése –Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Előnyei: –Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer –Vasutat, utakat építettek –Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

39 39 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben Gyarmatosítás következményei Gyarmatosítás következményei –India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül –Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Vontatott fejlődés –Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. –1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% –Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke –Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny –Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) –Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra –Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia

40 40 40 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett –India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdaság a (vásárlóerő paritáson számított GDP) –GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja –Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: –B első piactól (mint exporttól) –F ogyasztástól (mint a beruházástól) –S zolgáltatásoktól (mint az ipartól) –H igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)

41 41 41 Gazdasági fellendülés motorja Alapja: Alapja: –„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) –Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése –Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek –Könyvelés –Eü. s zolgáltatások –Újságírói munka –Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re

42 42 42 Világpiaci nyitás (1991-től) Gazdasági fejlődés sajátja: á llami támogatásokkal szemben ért el sikereket Gazdasági fejlődés sajátja: á llami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Reformok: –Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése –Adókulcsok csökkentése –Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) –De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős –Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás

43 43 43 Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) –Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné –India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből

44 Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

45 45 45 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára Pozitív Pozitív –India: ter. fele szántóföld –Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Negatív: –Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Következmények: –Földéhség –Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja –Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták

46 46 46 Mezőgazdaság túlzott súlya India: fogl 60%, GDP 22% India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe Növénytermesztés vezető szerepe –India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés –Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró –Gyapot, juta –Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek –Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Állatállomány számottevő –Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) –Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

47 47 47 Vidéki szegények felemelése Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani –Állami ellenőrzés kivonása a termék elosztási rendszer ből –Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel –Beruházások az öntözés elősegítésére –Birtokviszonyok átalakítása

48 48 48 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

49 49 49 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus (47%) Analfabétizmus (47%) –Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét L ányok oktatásai helyzetét meghatározza: L ányok oktatásai helyzetét meghatározza: –Alapvető diszkrimináció –Szegénység –Vallási háttér Országtípusok Országtípusok 1.Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) 2.Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de a lacsony szintű a szolgáltatás (Ba nglades, In dia ) 3.Csak a magasabb szintű oktatásba n, munkaerőpiacon hátrány (Srí L anka, Mald ív-szigetek )

50 50 50 Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett % % 74 % alatt

51 51 51 Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002 GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett % % 124 % alatt

52 52 52 A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában r = 0,54 r = 0,54

53 53 53 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

54 54 54 Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Nepál –Egyik legszegényebb ország –Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Bhután –Egyik legelzártabb ország –Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: –Humán- és pénztőke hiánya –Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás –Évről-évre ismétlődő természeti csapások

55 55 55 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Srí Lanka jobb helyzetű –Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl –Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat –Egyik legkisebb ország (300 km 2 ) –Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km fő/km 2 <) –Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták –Magas születéskor várható élettartam

56 56 56 Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: –Nyersanyag-, energia- és tőkehiány –Fogyatékos infrastruktúra –Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Turizmus –Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Bhután: beutazási korlátok –Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények

57 57 Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűsé g (fő/km 2 ) 2007 Természet es szaporodá s (‰) év alattiak aránya (%) 2005 Születésk or várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután 0, Maldív- szigetek 0, Jelentős különbségek

58 58 Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India ,73133,42126 Banglades 4509,2613,84137 Srí Lanka 11606,378,9093 Nepál 3200,751,85138 Bhután 14300,250,40135 Maldív-szigetek 23201,339,5098

59 59 59 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I.II.III. India22/6027/1251/28 Banglades20/5227/1453/34 Srí Lanka 17/3526/2557/40 Nepál38/9321/-41/- Bhután25/9437/-38/- Maldív-szigetek9/-16/-75/50


Letölteni ppt "Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések