Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."— Előadás másolata:

1 A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2Gazdaságföldrajz E.fsz.II.ea, kedd 9.50–11.20 E.fsz.II.ea, kedd 9.50–11.20 Összesen 2 alkalom Összesen 2 alkalom –2 óra elmarad: április 22. és 29. Számonkérés: írásbeli vizsga Számonkérés: írásbeli vizsga –Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p) –Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Felhasználható irodalom –Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. –Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93.

3 3 A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei

4 4 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség –Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ –Országok 10%-a: GNP/fő > $ Információs társadalom (internet)  karavánutak Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok Békés együttélés helyett konfliktusok Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság megjelenése vitatott: Modern világgazdaság megjelenése vitatott: –XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések –XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), Forrás: Worldmapper

5 5 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség –De függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő Több szereplős rendszer Több szereplős rendszer –Nemzetgazdaságok –Transznacionális vállalatok (tnc) –Integrációs szervezetek

6 6 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége –Erőforrások hatékonyabb felhasználása –Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) –Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

7 7 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Egyetemesség Egyetemesség –Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Szerves egészet alkot Szerves egészet alkot Szerves egész Szerves egész –Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) –Világgazdaság meghatározott struktúrája több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát

8 8 A világgazdasági centrum– periféra viszony főbb jellemzői

9 9 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Centrum–periféria viszonyrendszer Centrum–periféria viszonyrendszer –Wallerstein: új elméleti rendszer – a társadalmi- gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony –Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett –De viszonyrendszer kiteljesedése csak később

10 10Centrum Fejlettsége: kor élvonalában Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves Fejlődése autonóm és szerves –Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered –Természeti és társadalmi törvények felismerése  új erők magukhoz ragadása  szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják

11 11Periféria Centrum fejlettségi szintjétől elmarad Centrum fejlettségi szintjétől elmarad Nem szerves autonóm pályán mozognak Nem szerves autonóm pályán mozognak Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni? Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?

12 12Centrum–Periféria Centrum erőfölénye fejlettségi eltérésből fakad Centrum erőfölénye fejlettségi eltérésből fakad –Érdeke a aszimmetrikus függés kiépítése (pl. katonai, asszimiláció, cserekapcsolatok) Periféria: elmaradott struktúra  függő helyzet, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Periféria: elmaradott struktúra  függő helyzet, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása –Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva Nem predesztináció Nem predesztináció –Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el –Sok perifériának sikerült felzárkóznia Leszakadás koronként más és más következményekkel Leszakadás koronként más és más következményekkel –Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó –J. Friedman: a gazdasági növekedés elméletét regionális keretbe helyezte

13 13Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata –Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén –Félperiféria: belső peremen –Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is

14 14 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Klasszikus: 5 kontinens –Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység –Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) Világgazdasági erőterek: 3 egység Világgazdasági erőterek: 3 egység –Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet Kultúrrégiók Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek AmerikaEurópa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet CentrumÉszak-AmerikaEurópaAusztrália  Kelet-Ázsia FélperifériaLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia PerifériaTrópusi AfrikaDél-ÁzsiaÉszak- és Belső-Ázsia


Letölteni ppt "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések