Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1880-as évektől –Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől 1930-as évektől –Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől 1950-es évektől –Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől 1970-es évektől –További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol- Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)

3 33 Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Kevés a művelt terület (8%) –Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás –Brazília: –Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Latifundium–minifundium, Peon-rendszer – Mexikó: ejido tulajdonforma –Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) – kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma – –Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek Magassági övezetek

4 44 Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília

5 55 Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) –Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése – –Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése – –Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Világviszonylatban jelentős –Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am –Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. –Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

6 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” – –Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” – –Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány – –Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

7 77 Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány – –Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék – –Kuba: jobban fejlődnek –Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra –Brazília Fűszerek: – –Szegfűbors: Jamaica – –Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Szója –Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) Japán kertészetek (Sao Paulo)

8 88 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás –Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) – –Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) – –Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett – –Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Alárendelt állattenyésztés –Mexikó 30% –Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína –Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína –Halászat: Kuba, Mexikó

9 99 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Bányászat (szén hiányzik) –Színesércek: Mexikó, Andok –Vasérc: Brazília –Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica –Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) –Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb –Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) –Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) –Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) –Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

10 1010Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása –USA befolyása É-ról D-re csökken –Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Nemzetközi gazdasági szervezetek –Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) –Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) –Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig –Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname –Andok országai (ANDEAN)


Letölteni ppt "A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések