Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc),"— Előadás másolata:

1 Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontokLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia kiterjedésHosszúkás, nagy távolságra elnyúlókis területű É–D (Rio Grande– Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.– Közép-Ázsia) ókorfejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosítóviszonylag homogénheterogén spanyol, portugáltörök (európai) maFélperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Amcentrum: Európacentrum: K-Ázsia nyelvhomogénheterogén spanyol, portugálfőleg arab valláshomogénheterogén katolikusiszlám ágazategytermék exportCH vagy semmieltérő szintek

3 Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

4 44 Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Angol- és Latin-Am. Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika: Latin-Amerika: –Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) –Északi határa: Mexikó– USA határa (Rio Grande folyó) –20,5 mó km 2 (V14%) –600 mó fő (V9%) Részei Részei –Dél-Amerika –Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)

5 55 Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem 3-as osztatú történelem 1.Prekolumbián időszak 2.Gyarmati korszak (XVI- sz- tól) 3.Függetlenedés (XIX. sz- tól) – Kuba speciális helyzete (1959-től)

6 66 Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk –Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) –Városaik világviszonylatban óriásiak voltak –Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) –Teotihuacan –Azték Birodalom Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) –Inka Birodalom: Andok országai –Hatásuk ma is meghatározó Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, Amazónia Kuba, Karib térség, Amazónia –Kevésbé fejlett civilizációk Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak

7 77 Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Korai gyarmatosítás Kuba: Kolumbusz Kuba: Kolumbusz –Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország Alkirályság Új-Spanyolország Alkirályság –1519: Hernán Cortés –Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) –Panama: Kolumbia része –Világ ezüstkivitelének 2/3-a –Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve” Perui Alkirályság Perui Alkirályság Grenada Grenada Portugál területek Portugál területek

8 88 Világgazdaság szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Merkantilizmus: –Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása –Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Ipari kapitalizmus kora –Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra –Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme –Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok –Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből

9 99 Korai függetlenedés

10 1010 Társadalomtörténet 3. Függetlenség, de USA-befolyás Függetlenedés: 1821 Függetlenedés: 1821 –Mexikó –Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam –Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981) Zűrzavaros időszak Zűrzavaros időszak –Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció –Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció –Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)

11 A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

12 1212 Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország

13 1313 Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) –Magas születési és halálozási ráta –Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió –Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) –Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) –Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) –Demográfiai olló kinyílása, védőoltások –Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól)

14 1414 III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége –XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X –2003: 530 millió (V8,4%) –Tetőpont: 1950–1960-as évek –Centruma Földhíd: között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) –Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése –Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Hivatalosan nem korlátozták –Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység

15 1515 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben Adatforrás: WUP 2004,

16 1616 IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Születési ráta gyors csökkenése –Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰- ről 15 ‰ –Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Demográfiai robbanás következményei ma: –Fiatalos korszerkezet –Alacsony nőtöbblet

17 1717 Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

18 1818 Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Őrzi a gyarmati időket –Sűrűbben lakott Max: Antillák Max: Antillák Trópusi magasföldek Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Meleg mérsékelt tengerparton –Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek Amazonas-medence, hegyvidékek

19 1919 Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI

20 2020 A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ

21 2121Urbanizáció Indián előzmények Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Gyarmatosítók érdekei –Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Óriási szegregáció –Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás Primate-city hatás

22 2222 A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ

23 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

24 2424 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1880-as évektől –Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől 1930-as évektől –Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől 1950-es évektől –Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől 1970-es évektől –További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol- Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)

25 2525 Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Kevés a művelt terület (8%) –Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás –Brazília: –Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Latifundium–minifundium, Peon-rendszer – Mexikó: ejido tulajdonforma –Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) – kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma – –Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek Magassági övezetek

26 2626 Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília

27 2727 Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) –Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése – –Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése – –Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Világviszonylatban jelentős –Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am –Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. –Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

28 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” – –Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” – –Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány – –Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

29 2929 Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány – –Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék – –Kuba: jobban fejlődnek –Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra –Brazília Fűszerek: – –Szegfűbors: Jamaica – –Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Szója –Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) Japán kertészetek (Sao Paulo)

30 3030 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás –Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) – –Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) – –Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett – –Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Alárendelt állattenyésztés –Mexikó 30% –Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína –Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína –Halászat: Kuba, Mexikó

31 3131 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Bányászat (szén hiányzik) –Színesércek: Mexikó, Andok –Vasérc: Brazília –Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica –Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) –Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb –Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) –Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) –Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) –Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

32 3232Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása –USA befolyása É-ról D-re csökken –Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Nemzetközi gazdasági szervezetek –Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) –Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) –Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig –Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname –Andok országai (ANDEAN)

33 Az Iszlám Világ

34 3434 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Terület: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Terület: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Népesség: 850 mó (12%) Népesség: 850 mó (12%) Részei: Részei: –Észak-Afrika Magreb + Szahara Magreb + Szahara –Közel-Kelet Arab-félsziget Arab-félsziget Termékeny Félhold Termékeny Félhold Kisázsia Kisázsia Előázsia Előázsia Közép-Ázsia Közép-Ázsia

35 3535 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

36 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelem Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe –Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra –Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) –Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya –Szuezi-csatorna: 3 Mrd t –Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria Szénhidrogének: Líbia, Algéria – –1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása – –Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

37 37 Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése

38 3838 Afrikai arab országok „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): –Atlasz-országok Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Középső- Maghreb: Algéria, Tunézia Középső- Maghreb: Algéria, Tunézia –Közeli-Maghreb: Líbia Egyiptom Egyiptom Mauritánia, Szudán Mauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád

39 3939 Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Hasonlóságok: –Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása –Tőkeszegénység, szakemberhiány –Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Különbségek: –Marokkó: feudális maradványok, konzervatív –Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra –Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció

40 A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok –„Vadászok és gyűjtögetők művészete” –„Pásztorművészet” –„Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Őslakói: berberek –Délebbre szorultak –Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

41 Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) –Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Görögök –Alexandria (Kleopátra) –Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) –Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

42 Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Arab uralom (VIII. sz.) –Kézműipar, kereskedelem –Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) –Jelentősebb vezető: Mohamed Ali –Részleges függetlenség –Gyapot, öntözés

43 4343 Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) –Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó –Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia –Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok Líbia: olaszok –1911–1912: olasz-török háború –XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta –központjuk Kufra

44 Önállósulás útján Egyiptom Egyiptom –1922.: királyság Líbia Líbia –II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Fezzán: francia megszállás –Háború után: ENSZ gyámság –1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1962: Algéria (köztársaság)

45 Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság –Nasszer 1970-ig –1956: Szuez államosítása –1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” –Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása –Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség –Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika –Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon –Zöld Könyv –Tanácsrendszer –Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

46 Nemzetközi konfliktusok Algéria: Algéria: –FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom Egyiptom –1973: arab-izraeli háború –1979: béke Izraellel Líbia Líbia –Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz- )öböl –Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) –Terrorista és gerillaszervezetek támogatása –Lockerbie-katasztrófa (1992) –Tömegpusztító fegyverek

47 47 Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak- Afrikában

48 4848 Nagy és kicsi Ter. Ter. –Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km 2 –Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 Nép. Nép. –Óriás: Egyiptom 72 mó –Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó –Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó Néps. Néps. –Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 –Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3,5 fő/km 2 Népnöv. Népnöv. –Igen gyors: Líbia 2,6% –Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22% –Tunézia: 0,99%

49 4949 Egyenlőtlen benépesültség, policentricitás USA befolyása É-ról D-re csökken USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Nemzetközi gazdasági szervezetek –Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) Mexikó (USA, Kanada) Mexikó (USA, Kanada) –Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay Társult tag: Chile, Bolívia Társult tag: Chile, Bolívia –Közép-amerikai Közös Piac Guatemalától Costa Ricáig Guatemalától Costa Ricáig –Karibi Közös Piac (Caricom) Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása

50 Kétarcú országok Líbia –Tengerpart: 2 centrum –Sivatag: Szahara-i tábla Egyiptom –Tengerpart + Nílus 1 centrum (Delta) –Sivatag: Szahara-i tábla

51 Népességföldrajz Népesség egyenlőtlen eloszlása Népesség egyenlőtlen eloszlása –Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti terület (Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten) + ritkán lakott Szahara –Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílus- delta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott Szahara Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Etnikailag meglehetősen homogén Etnikailag meglehetősen homogén Vendégmunkások Vendégmunkások Vallás: szunnita mohamedán Vallás: szunnita mohamedán

52 5252 Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja A városhálózat koncentrációja

53 Legnépesebb városok Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Alexandria: 4 mó AFR5. Alexandria: 4 mó AFR5. El-Giza (Gizeh): 2,5 mó El-Giza (Gizeh): 2,5 mó Tripoli: 1,1 mó Tripoli: 1,1 mó Subra-el-Haima (Shubra-el- Khema): 1 mó Subra-el-Haima (Shubra-el- Khema): 1 mó Bengázi (Benghazi): 700 ezer Bengázi (Benghazi): 700 ezer

54 5454Marokkó Maghreb-el-Aksza Maghreb-el-Aksza Alkotmányos monarchia (király) Alkotmányos monarchia (király) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) Bányászat: foszfát Bányászat: foszfát Fejletlen kohászat, gépipar Fejletlen kohászat, gépipar Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)

55 5555Algéria Köztársaság Köztársaság Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Vegyipar Vegyipar Fejletlen ipar Fejletlen ipar

56 5656Tunézia Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) Élelmiszeripar (malomipar) Élelmiszeripar (malomipar) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Kohászat, gépipar Kohászat, gépipar Vegyipar Vegyipar Kézművesipar, turizmus Kézművesipar, turizmus

57 Foglalkoztatási szerkezet: Líbia és Egyiptom A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg –Mezőgazdaság: L 18% E 32% –Bányászat, ipar: L 30% E 17% –Szolgáltatások: L 52% E 51% Magas munkanélküliség: Egyiptom Magas munkanélküliség: Egyiptom –Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Líbiában)

58 58 Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián

59 Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita –Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait –Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Kisázsia  türk –Törökország –Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Előázsia  perzsa –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) –Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

60 60 Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország

61 Kiváló geostratégiai helyzet Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól –Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Terület: 780 e km 2 (ebből 3% Európa) Terület: 780 e km 2 (ebből 3% Európa) –Stratégiailag fontos fekvésű –Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) –Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé –Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme NATO legfontosabb keleti láncszeme Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz –Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) –Teljes jogú tagság még nincs –Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

62 Történelem XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

63 Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Európai időszámítás Latin ABC Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Etatizmus gazdaságpolitikája –Kulcsiparágak államosítása –Új üzemek alapítása állami bankok segítségével –Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

64 Népességföldrajzi kép Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török –Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) –Görögök (1923: népességcsere) Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) –Milliók vándorolnak városokba, külföldre Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) –Enyhít a munkanélküliségen –Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét –Célországok: Legtöbben Németországba (2 mó) Legtöbben Németországba (2 mó) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)

65 Jelentősebb városok

66 Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Hagyományos importhelyettesítés –Fél évszázadon át –Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar –Nem volt versenyképes nemzetközi piacon –Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás –Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika Új liberális gazdaságpolitika –1983 óta –Külföldi tőke –Magánszektor térnyerése –Exportorientált iparágak –Idegenforgalom fejlesztése

67 Kétarcú mezőgazdaság Egészségtelen birtokszerkezet Egészségtelen birtokszerkezet Kettős arculatú földművelés Kettős arculatú földművelés –Anatóliai- fennsík –Mediterrán partvidékek Tekintélyes állatállomány Tekintélyes állatállomány

68 Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása

69 Bányászat, energiagazdaság Króm Króm Nemfémes ásványi anyagok Nemfémes ásványi anyagok Bauxit Bauxit Rézérc Rézérc Ólom Ólom Molibdén, higany, antimon Molibdén, higany, antimon Feketekőszén Feketekőszén Barnakőszén Barnakőszén Kőolaj Kőolaj Vízenergia Vízenergia

70 Ipar Textil- és élelmiszeripar Textil- és élelmiszeripar –Két legnagyobb foglalkoztató Nehézipar Nehézipar –Megelőzte a Közel-K-et Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Vegyipar Vegyipar

71 Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

72 A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

73 73 A török euroatlanti integráció dilemmái

74 Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: : Luxemburgi csúcs: : DK-európai stabilitási egyezmény 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

75 Törökország EU- tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Pro –Megerősíthetjük a török modernizációt –Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában –Nagy piac –Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) –Már van vámunió –Katonai, bizt. pol., NATO- tag, Ny-i orientáció –Van eu-i része Kontra Kontra –80 mó nem eu-i kultúrájú –Reg. pol. –Döntéshozatal –Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés –Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) –Túl nagy hadsereg –97%-ban Ázsia –Vendégmunkások áradata –Határviták

76 A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban

77 Délnyugat-Ázsia Délnyugat-Ázsia részei Délnyugat-Ázsia részei –Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya –Előázsia –Kisázsia

78 Arab-Közel-Kelet Arab világ keleti része Arab világ keleti része Izrael: pol, kat szempontból jelentős Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Két rész –Arab-félsziget –Termékeny Félhold (Tigris- Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: –Szénhidrogénen alapuló gazdagság –Arab – izraeli viszony

79 Urbanizáció Iszlám szülőföldje Iszlám szülőföldje Az Arab és Iszlám Világ szíve Az Arab és Iszlám Világ szíve –Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben –Medina: későbbi hatalmi központja Nagyobb városok Nagyobb városok –Bagdad –Rijád –Bejrút –Szanaa

80 Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Elő-Ázsia –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia Közép-Ázsia –Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség –Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció –Piacgazdasági átmenet

81 81 A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai

82 8282 Délkelet-Ázsia lehatárolása Indokíniai- félsziget: – –Szingapúr (NIC1) – –Malajzia, Thaiföld (NIC2) – –Kambodzsa, Laosz, Mianmar (Burma), Vietnam Indonéz- szigetvilág – –Fülöp-szigetek, Indonézia (NIC2) – –Brunei, Kelet-Timor

83 8383 Délkelet-Ázsia részei Heterogén: – –Társadalmi-gazdasági szempontból – –Etnikai szempontból – –Kulturális örökség: indiai, kínai, arab-iszlám hatás – –Természeti erőforrások (kőolaj, ércek, trópusi erdők, termékeny síkságok)  tőkefelhalmozás Többségében homogén: – –Japán dinamikus erőtere, politikai szálak: ASEAN Elszigetelődött – –Vietnam: kommunista pártállami rendszer – –Mianmar: elszigetelődött, de várhatóan beilleszkedik

84 8484 Gyarmatosítás Angol: Brunei, Malajzia, Mianmar, Szingapúr Francia: Kambodzsa, Laosz, Vietnam Holland: Indonézia Spanyol, USA: Fülöp-szigetek Portugál: Kelet-Timor Szabad: Thaiföld Japán invázió (II. vh.) Kínaiak jelenléte

85 8585 Eltérő országméretek Népesség 2007TerületNépsűrűség 2007 Szingapúr3,7 mó Fülöp-szigetek87 mó300 e290 Vietnam85 mó332 e260 Thaiföld67 mó513 e130 Indonézia224 mó1,9 mó120 Malajzia28 mó330 e90 Kambodzsa16 mó181 e90 Mianmar55 mó677 e80 Brunei400 ezer Kelet-Timor1 mó15 e66 Laosz6 mó237 e25 Délkelet-Ázsia573 mó4,5 mó130

86 8686 Vallás Buddhizmus: Mianmar, Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa (államvallás) Mohamedán: Malajzia, Indonézia, Brunei (államvallás) Katolikus: Fülöp-szigetek, Kelet-Timor Taoizmus: kínaiak (Vietnam, Szingapúr) Ateizmus: Vietnam

87 87 A távol-kelet újonnan iparosodó országai

88 8888 NIC1-országok Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr (Hongkong) Előnyös közlekedésföldrajzi és stratégiai helyzet Infrastruktúra (gyarmatosítók) Tőkefelhalmozás: alacsony bérek, szorgalom Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás 1960-as évek: világpiacra irányuló export 1. 1.Textilipar 2. 2.Előmunkaigényes tömegáruk 3. 3.Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek Japán működőtőke-kivitel 1990-es évek már fejlett országok, tőkexportőrök,

89 8989 NIC2-országok Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld Japán vállalatok NIC1-ből ide települtek Olcsóbb munkabér Munkaigényes termékek vagy alkatrészek gyártása Jövőben Kína és Vietnam is

90 9090 Gazdasági fejlődés szakaszai a Távol-Keleten A kivitel bővítésének fő tényezői1960’1970’1980’1990’ Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási eljárások, szabadalmak, innovációk) Japán Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológiai termékek (pl.: számítógépek és alkatrészeik, szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz) JapánTajv Szing HK DK Beruházás- és nyersanyagigényes nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk, acél, hajók) JapánTajv Szing HK DK Maláj Thaif Indon Fülöp Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk, játékok) JapánTajv Szing HK DK Maláj Thaif Indon Fülöp Kína Vietn


Letölteni ppt "Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések