Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."— Előadás másolata:

1 Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita –Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait –Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Kisázsia  türk –Törökország –Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Előázsia  perzsa –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) –Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

3 3 Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország

4 Kiváló geostratégiai helyzet Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól –Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Terület: 780 e km 2 (ebből 3% Európa) Terület: 780 e km 2 (ebből 3% Európa) –Stratégiailag fontos fekvésű –Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) –Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé –Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme NATO legfontosabb keleti láncszeme Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz –Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) –Teljes jogú tagság még nincs –Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

5 Történelem XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

6 Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Európai időszámítás Latin ABC Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Etatizmus gazdaságpolitikája –Kulcsiparágak államosítása –Új üzemek alapítása állami bankok segítségével –Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

7 Népességföldrajzi kép Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török –Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) –Görögök (1923: népességcsere) Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) –Milliók vándorolnak városokba, külföldre Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) –Enyhít a munkanélküliségen –Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét –Célországok: Legtöbben Németországba (2 mó) Legtöbben Németországba (2 mó) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)

8 Jelentősebb városok

9 Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Hagyományos importhelyettesítés –Fél évszázadon át –Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar –Nem volt versenyképes nemzetközi piacon –Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás –Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika Új liberális gazdaságpolitika –1983 óta –Külföldi tőke –Magánszektor térnyerése –Exportorientált iparágak –Idegenforgalom fejlesztése

10 Kétarcú mezőgazdaság Egészségtelen birtokszerkezet Egészségtelen birtokszerkezet Kettős arculatú földművelés Kettős arculatú földművelés –Anatóliai- fennsík –Mediterrán partvidékek Tekintélyes állatállomány Tekintélyes állatállomány

11 Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása

12 Bányászat, energiagazdaság Króm Króm Nemfémes ásványi anyagok Nemfémes ásványi anyagok Bauxit Bauxit Rézérc Rézérc Ólom Ólom Molibdén, higany, antimon Molibdén, higany, antimon Feketekőszén Feketekőszén Barnakőszén Barnakőszén Kőolaj Kőolaj Vízenergia Vízenergia

13 Ipar Textil- és élelmiszeripar Textil- és élelmiszeripar –Két legnagyobb foglalkoztató Nehézipar Nehézipar –Megelőzte a Közel-K-et Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Vegyipar Vegyipar

14 Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

15 A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

16 16 A török euroatlanti integráció dilemmái

17 Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: : Luxemburgi csúcs: : DK-európai stabilitási egyezmény 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

18 Törökország EU- tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Pro –Megerősíthetjük a török modernizációt –Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában –Nagy piac –Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) –Már van vámunió –Katonai, bizt. pol., NATO- tag, Ny-i orientáció –Van eu-i része Kontra Kontra –80 mó nem eu-i kultúrájú –Reg. pol. –Döntéshozatal –Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés –Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) –Túl nagy hadsereg –97%-ban Ázsia –Vendégmunkások áradata –Határviták

19 A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban

20 Délnyugat-Ázsia Délnyugat-Ázsia részei Délnyugat-Ázsia részei –Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya –Előázsia –Kisázsia

21 Arab-Közel-Kelet Arab világ keleti része Arab világ keleti része Izrael: pol, kat szempontból jelentős Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Két rész –Arab-félsziget –Termékeny Félhold (Tigris- Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: –Szénhidrogénen alapuló gazdagság –Arab – izraeli viszony

22 Urbanizáció Iszlám szülőföldje Iszlám szülőföldje Az Arab és Iszlám Világ szíve Az Arab és Iszlám Világ szíve –Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben –Medina: későbbi hatalmi központja Nagyobb városok Nagyobb városok –Bagdad –Rijád –Bejrút –Szanaa

23 Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Elő-Ázsia –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia Közép-Ázsia –Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség –Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció –Piacgazdasági átmenet


Letölteni ppt "Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések