Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Terület: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Terület: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Népesség: 850 mó (12%) Népesség: 850 mó (12%) Részei: Részei: –Észak-Afrika Magreb + Szahara Magreb + Szahara –Közel-Kelet Arab-félsziget Arab-félsziget Termékeny Félhold Termékeny Félhold Kisázsia Kisázsia Előázsia Előázsia Közép-Ázsia Közép-Ázsia

3 33 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

4 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelem Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe –Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra –Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) –Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya –Szuezi-csatorna: 3 Mrd t –Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria Szénhidrogének: Líbia, Algéria – –1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása – –Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

5 5 Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése

6 66 Afrikai arab országok „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): –Atlasz-országok Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Középső- Maghreb: Algéria, Tunézia Középső- Maghreb: Algéria, Tunézia –Közeli-Maghreb: Líbia Egyiptom Egyiptom Mauritánia, Szudán Mauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád

7 77 Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Hasonlóságok: –Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása –Tőkeszegénység, szakemberhiány –Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Különbségek: –Marokkó: feudális maradványok, konzervatív –Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra –Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció

8 A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok –„Vadászok és gyűjtögetők művészete” –„Pásztorművészet” –„Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Őslakói: berberek –Délebbre szorultak –Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

9 Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) –Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Görögök –Alexandria (Kleopátra) –Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) –Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

10 Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Arab uralom (VIII. sz.) –Kézműipar, kereskedelem –Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) –Jelentősebb vezető: Mohamed Ali –Részleges függetlenség –Gyapot, öntözés

11 1111 Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) –Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó –Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia –Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok Líbia: olaszok –1911–1912: olasz-török háború –XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta –központjuk Kufra

12 Önállósulás útján Egyiptom Egyiptom –1922.: királyság Líbia Líbia –II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Fezzán: francia megszállás –Háború után: ENSZ gyámság –1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1962: Algéria (köztársaság)

13 Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság –Nasszer 1970-ig –1956: Szuez államosítása –1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” –Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása –Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség –Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika –Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon –Zöld Könyv –Tanácsrendszer –Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

14 Nemzetközi konfliktusok Algéria: Algéria: –FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom Egyiptom –1973: arab-izraeli háború –1979: béke Izraellel Líbia Líbia –Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz- )öböl –Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) –Terrorista és gerillaszervezetek támogatása –Lockerbie-katasztrófa (1992) –Tömegpusztító fegyverek


Letölteni ppt "Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések