Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ázsia északi és déli perifériái Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ázsia északi és déli perifériái Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Ázsia északi és déli perifériái Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

3 3 Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból –Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib- térség) –Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet- Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: –Gyakran Pakisztán is –CIA The World Factbook: Afganisztán is –Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is India Maldív- szigetek Srí Lanka Nepál Bhután Banglades

4 4 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: –India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 –De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 –Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75)

5 555 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) Sok nagyváros (>Eu) –505 db 100 ezer feletti –84 db félmilliós –37 db milliós Legnépesebb városok: Legnépesebb városok: –Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. –Dhakka 11,6 VR5. –Delhi 11,2 VR8. –Bangalore 6,3 –(Chennai) Madras 4,7 –Kolkata (Kalkutta) 4,4

6 6 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Hindu többség 72% –Nepál és India 80% körül –Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Muszlim 20% (szunnita ág) –Banglades (Pakisztán) leválásának alapja –Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% –Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Buddhista 1% –Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet

7 7 NemzetiségNyelv Indiasoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

8 8 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) –Indus középső folyásánál –Sakktáblás alaprajz –Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Magas szintű urbanizmus –Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Világkereskedelem nagy háromszöge –Szufficit Európával szemben

9 9 Lemaradás India-specifikus okai  Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport –4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák –Érinthetetlenek (páriák, dalitok) –Kaszton kívüliek (külföldiek)  Ipari forr. elmaradása  Angol gyarmati uralom

10 10 Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Gyarmatosítás hátrányai: –Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették –Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése –Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Előnyei: –Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer –Vasutat, utakat építettek –Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

11 11 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben Gyarmatosítás következményei Gyarmatosítás következményei –India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül –Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Vontatott fejlődés –Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. –1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% –Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke –Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny –Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) –Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra –Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia

12 12 12 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett –India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) –GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja –Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: –Belső piactól (mint exporttól) –Fogyasztástól (mint a beruházástól) –Szolgáltatásoktól (mint az ipartól) –High-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)

13 13 13 Gazdasági fellendülés motorja Alapja: Alapja: –„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) –Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése –Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek –Könyvelés –Eü. szolgáltatások –Újságírói munka –Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re

14 14 14 Világpiaci nyitás (1991-től) Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Reformok: –Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése –Adókulcsok csökkentése –Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) –De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős –Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás

15 15 15 Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) –Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné –India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből

16 16 Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

17 17 17 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára Pozitív Pozitív –India: ter. fele szántóföld –Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Negatív: –Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Következmények: –Földéhség –Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja –Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták

18 18 18 Mezőgazdaság túlzott súlya India: fogl 60%, GDP 22% India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe Növénytermesztés vezető szerepe –India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés –Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró –Gyapot, juta –Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek –Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Állatállomány számottevő –Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) –Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

19 19 19 Vidéki szegények felemelése Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani –Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből –Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel –Beruházások az öntözés elősegítésére –Birtokviszonyok átalakítása

20 20 20 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

21 21 21 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus (47%) Analfabétizmus (47%) –Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: –Alapvető diszkrimináció –Szegénység –Vallási háttér Országtípusok Országtípusok 1.Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) 2.Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) 3.Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek)

22 22 22 Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett % % 74 % alatt

23 23 23 Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002 GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett % % 124 % alatt

24 24 24 A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában r = 0,54 r = 0,54

25 25 25 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

26 26 26 Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Nepál –Egyik legszegényebb ország –Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Bhután –Egyik legelzártabb ország –Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: –Humán- és pénztőke hiánya –Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás –Évről-évre ismétlődő természeti csapások

27 27 27 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Srí Lanka jobb helyzetű –Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat –Egyik legkisebb ország (300 km 2 ) –Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km fő/km 2 <) –Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták –Magas születéskor várható élettartam

28 28 28 Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: –Nyersanyag-, energia- és tőkehiány –Fogyatékos infrastruktúra –Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Turizmus –Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Bhután: beutazási korlátok –Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények

29 29 Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűsé g (fő/km 2 ) 2007 Természet es szaporodá s (‰) év alattiak aránya (%) 2005 Születésk or várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután 0, Maldív- szigetek 0, Jelentős különbségek

30 30 Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India ,73133,42126 Banglades 4509,2613,84137 Srí Lanka 11606,378,9093 Nepál 3200,751,85138 Bhután 14300,250,40135 Maldív-szigetek 23201,339,5098

31 31 31 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I.II.III. India22/6027/1251/28 Banglades20/5227/1453/34 Srí Lanka 17/3526/2557/40 Nepál38/9321/-41/- Bhután25/9437/-38/- Maldív-szigetek9/-16/-75/50

32 Szibéria társadalmi–gazdasági helyzete

33 Szibéria területi lehatárolása Legszűkebb értelemben Legszűkebb értelemben –Hét szövetségi körzet egyike: Szibéria Természetföldrajzi értelemben Természetföldrajzi értelemben –K: Jakutföld (Szaha) –Ny: Jamali Nyenyec és Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni oblasztyok Történelmi társadalomföldrajzi Szibéria Történelmi társadalomföldrajzi Szibéria –Oroszország ázsiai része –Észak-Ázsia –Uráli, Szibériai, Távol-Keleti szövetségi körzetek

34 Régi gazdasági körzetek Szibériában Részben: Urál Részben: Urál –Uráli SzK Ny-i része Nyugat-Szibéria Nyugat-Szibéria –Uráli SzK K-i része –Szibériai SzK Nyi-része Kelet-Szibéria Kelet-Szibéria –Szibériai SzK K-i része (Szovjet-/Orosz-)Távol-Kelet (Szovjet-/Orosz-)Távol-Kelet –Távol-Keleti SzK

35 Szibéria elnevezése Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a) Elnevezés (Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben) Elnevezés (Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben) –Mongolul: nyugodt területek –Népekről Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szabír nép Szabír nép Akkanat (Nyugat-Szibéra utolsó sámánja): Sibirga nép Akkanat (Nyugat-Szibéra utolsó sámánja): Sibirga nép

36 Történelem Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) XIII. sz.: mongol hódítás (Mongol Birodalom része) XIII. sz.: mongol hódítás (Mongol Birodalom része) Szibériai Kánság Szibériai Kánság XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé –Kereskedők, kozákok letelepedése –Cári hadsereg erődjei –XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan –Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők –II. Miklós, 1891–1905: traszszibériai vasút –XX. sz.: ásványkincsbányászat (gazdag vagyon) –SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

37 Népességföldrajz Alacsony népsűrűség (3 fő/km 2 ) – Ny-ról K felé csökken Alacsony népsűrűség (3 fő/km 2 ) – Ny-ról K felé csökken Sokszínű nemzetiségi összetétel Sokszínű nemzetiségi összetétel –Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német –Mongol, török népek (burját, jakut, szibériai tatár) –1 mió kínai –55 ezer szahalini koreai Sokszínű vallási összetétel Sokszínű vallási összetétel –Ortodox keresztény –Iszlám –Tibeti buddhizmus –70 ezer zsidó (Birobidzsán) –Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)

38 Urbanizáció

39 Függetlenségi törekvések Politikai autonómiáért mozgalom Politikai autonómiáért mozgalom XIX. sz. közepétől ered XIX. sz. közepétől ered –Szibériai származású szentpétervári egyetemisták –1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve –Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól –Szabadság és a magántulajdon igénye (USA mintájára új állam megteremtése) Felerősödött az orosz polgárháború idején Felerősödött az orosz polgárháború idején

40 Bányászat Különösen gazdag ásványkincsekben Különösen gazdag ásványkincsekben –Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém –Negyedidőszaki eljegesedés –Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Rossz éghajlat nem volt vonzó Rossz éghajlat nem volt vonzó –Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

41 Mezőgazdaság Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat –Búza, árpa, rizs, burgonya –Juh, szarvasmarha Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak –Korlátozott mezőgazdaság Tundra: rénszarvastartás Tundra: rénszarvastartás –Őslakosok 10 ezer éves hagyományai Egyik legnagyobb erdőterület a Földön Egyik legnagyobb erdőterület a Földön –Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt –De: gyorsabban vágják ki, mint amilyen mértékben megújulni képes Ohotszi-tenger: Föld 2-3. legfontosabb halászterülete Ohotszi-tenger: Föld 2-3. legfontosabb halászterülete –Probléma: extrém hideg, erős árapály –Szibéria: világtermelés 10%-a –SZU szétesése után visszaesett

42 Ipar 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult II. vh.: különösen gyors fejlődés II. vh.: különösen gyors fejlődés SZU szétesése: hanyatlás SZU szétesése: hanyatlás 3 óriási gyár Nyugat-Szibériában, több a Bajkál- tó körül 3 óriási gyár Nyugat-Szibériában, több a Bajkál- tó körül Közlekedés Közlekedés –Több város nem érhető el közúton sem Európából, sem Ázsiából –Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok –Legjobban a légi közlekedésen keresztül érhetők el a vasútmenti városok is

43 Gazdasági körzetek Nyugat-Szibéria Nyugat-Szibéria –2,4 mió km2, 15 mió fő –Energiatermelés (4 nagy kőolajmező, Kuznyecki-medence szén Kelet-Szibéria Kelet-Szibéria –4,1 mió km2, 9,1 mió fő –Nincs összefüggő ipari körzet, termelés egy-egy nagyvárosban –Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia –Nehézgépgyártás, vegyipar Távol-Kelet Távol-Kelet –6,2 mió km2, 7,5 mió –Kitermelő ipar, Reménybeli nyersanyagelőfordulások –Városok inkább a tengerparton

44 Szibéria tervezett stratégiai infrastrukturális hálózatai Kőolajvezeték Kőolajvezeték Gázvezeték Gázvezeték Vasútvonal Vasútvonal Közúti határátkelő Közúti határátkelő


Letölteni ppt "Ázsia északi és déli perifériái Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések