A város és világa.

Az előadások a következő témára: "A város és világa."— Előadás másolata:

1 A város és világa

2 A város múltja és jelene
raktárváros közlekedési központ bányászváros kikötőváros vásárváros kiskereskedelmi város turistaközpont múzeumváros tudósváros egyetemi város határváros garnizonváros közigazgatási központ hivatalnokváros vallási központ zarándokváros

3 És a városoké… A városodás hulláma a 20. században az Egyenlítő felé vonul

4 Az emberek vándorlása…

5 A vándorlás eredménye

6 A vándorlás eredménye 2002-ben a világ népességének 48%-a élt városokban.

7 A vándorlás eredménye

8 Egy falu városiasodása

9 Étvágy és növekedés Bern növekedése

10 A városodás történetének szakaszai
A városrobbanás A városnövekedés megtorpanása Ellenvárosodás Az informatika városodása Vannak városok, amelyekbe egyszer csak tömegesen kezdenek letelepedni az emberek és új gazdasági ágakat hoznak létre, s ezáltal a település gyorsan fejlődik. Ezeket konjunktúra-városoknak nevezik. Ám, ha a vonzó tényező - ami miatt ide özönlöttek az emberek - megszűnik, a környék és lakói elszegényednek, így a város elhagyatottá válik. Így jönnek létre a szellemvárosok.

11 1. szakasz: a városrobbanás
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Ipari forradalom Bekövetkezik az ipari termelés mennyiségi növekedése A nagyvárosok gyorsan növekednek A népesség elvándorol a falusi településekről A fejlett országokban: a 18. század második felétől az es évekig Kelet-Közép-Európában: a század fordulójától az es évekig A fejlődő országokban: az 1960-as évek óta tart

12 2. szakasz: A városnövekedés megtorpanása
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Modern iparágak kialakulása Bekövetkezik az ipari termelés minőségi növekedése Fejlődnek az elővárosok és a kisvárosok Kialakulnak az agglomerációk, a városok összenőnek A falusi települések is modernizálódnak A fejlett országokban: az es évektől az 1960-as évek végéig Kelet-Közép-Európában: jelenleg zajlik

13 3. szakasz: Ellenvárosodás
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Gyorsan nő az ipari termelékenység Csökken az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya A gazdasági fejlődést a gazdaság harmadik szektorának fejlődése határozza meg A falusi népesség száma növekszik, a nagyvárosoké csökken Az elővárosi gyűrű terjeszkedik A fejlett országokban: az 1970-es évektől az 1990-es évekig

14 4. szakasz: Az informatika városodása
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? A csúcstechnológia általánosan elterjed a termelésben, a társadalmi és szervezeti életben Eltűnnek az életmódbeli különbségek a településeken A munkahelyek decentralizálódnak Új központok emelkednek ki A fejlett országokban: az 1990-es évektől

15 Méretek, sorrendek az időben
1900 1950 1985 2000 1. London 6,6 New York 12,6 Mexikóváros 18,1 28,8 2. 4,2 0,4 Tokió 17,2 Săo Paulo 24,0 3. Párizs 3,3 Sanghaj 10,3 15,3 20,2 4. Berlin 2,4 Ruhr-vidék városai 7,0 15,9 Calcutta 16,5 5. Chicago 1,7 Peking 6,7 11,8 Bombay 16,0 6. Bécs 1,6 11,0 15,8 7. 1,5 5,5 Buenos Aires 10,9 14,3 8. Szentpétervár 1,4 Rio de Janeiro 10,4 Szöul 13,8 9. Philadelphia 4,4 Teherán 13,6 10. Manchester 1,3 Los Angeles 4,1 10,1 13,3

16 A jelen

17 Urbanizáció – az „új város”
1. Városok terjeszkedése: Mezőgazdasági földek Természetes élőhelyek 2. Élet – csak külső erőforrások bevonásával → kiszolgáltatottság 3. Tápanyagok természetes körforgásának felborulása falun: hulladék – visszaforgatható trágya, - újrahasznosítható anyag → nincs, vagy minimális a szemét városon: hulladék →szennycsatorna, szeméttelep → szemét és hulladéktermelés = hulladékterhelés + vidék tápanyagforrásainak kimerülése 4. Szennyezés: - víz, talaj, levegő, zaj, később fény 5. Tudatváltozás: a természeti környezet elemeinek módosult látásmódja (állatok, növények természetes igényeinek mellőzése – „házi kedvencek bérházban" esete)

18 Városszerkezetek Latin-Amerika São Paulo Európa Párizs

19 Egy példa

20

21 A törvényszerű (?) furcsaság

22 Saját esetünkben….

23 A város anyagcseréje

24 Budapest energiafogyasztása
Szorozzuk be al! Hm?... És ez mondjuk 50 – 60 éves távlatban… Egy átlagos budapesti család éves elektromos energia- fogyasztásának fedezése.

25 A város működése

26 A város - hősziget

27 Boldog lelkek a városban

28 A boldogság szentélyei

29 Sérült lelkek a városban
A nagyvárosi környezet és benne az élet számos lelki torzulást is okozhat. A zsúfolt környezetben élő emberek ingerlékenyebbek, nagyobb bennük az agresszív hajlam, mint a kisvárosban vagy falun élők esetében. Okok: társadalmi környezet a zaj a szűk mozgástér az egyhangú és sok mesterséges anyagot felhasználó környezet