Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 4, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék Dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 A falu fogalma, a falusi lakosság arányának különbségei, tényezői

3 3 A falu fogalma Csoportos települések, mint a városok Csoportos települések, mint a városok Nincs általánosan elfogadott definíciója Nincs általánosan elfogadott definíciója Kialakulásukban sokféle természeti, társadalmi, gazdasági tényező Kialakulásukban sokféle természeti, társadalmi, gazdasági tényező –Térségenként eltérő méret, funkció, külső megjelenés Neolit korszak: társadalmi munkamegosztás csírái Neolit korszak: társadalmi munkamegosztás csírái –Települések differenciálódása (falvak és városok) Főbb jellemzők (helytől és időtől függetlenül): Főbb jellemzők (helytől és időtől függetlenül): –Kisebb lélekszám –Hagyományosan a mg-i termelés településföldrajzi környezete (ma: tágabb gazdasági és funkcionális szerepkör) –Központi funkciók hiánya, fejletlen intézményhálózat (max alapellátás) –Laza szerkezet, földszintes beépítés, népsűrűség 200 fő/km 2 alatt –Elmaradottabb kommunális, infrastrukturális ellátottság (pl. közcsatorna hálózat, szilárd burkolatú utak)

4 4 A falusi és városi népesség arányának alakulása 1950-től napjainkig A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ Ma: Föld népessé- gének kevesebb mint fele falvakban él Ma: Föld népessé- gének kevesebb mint fele falvakban él –Folyamatosan csökken Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések –Trópusi-Afr., Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban –Ruanda (94%), Bhután (93%), Burundi (92%), Nepál (89%)

5 5 A falusi népesség arányának különbségei Magyarországon Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya –Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek –Hajdú-B 20%, Csongrád 25%, Békés 26% Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya –Aprófalvak –Nógrád 56%, Heves 54%, Somogy 49%

6 6 Falusi népesség aránya magasalacsony Magyarország Szatmári-síkság, Tiszazug, Nógrád, Cserehát, Somogy, Zala É-Dunántúl, bp-i agglomeráció, Hajdúság, Békés, Csongrád Franciaország Provance, Languedoc Lille környéke SpanyolországAndalúzia Katalónia, Aragónia, Baszkföld OlaszországSzicíliaLombardia Németország Mecklenburg– Előpomeránia, Bajoro. É-Rajna-Vesztfália, Ruhr- vidék Hollandia Frízföld (Groningen) Patkóváros (Randstad) AngliaCornwall Midlands, Yorkshire, Lancashire

7 7 Falusi népesség aránya nemzetközileg eltérő Jelentős országokon belüli eltérések Jelentős országokon belüli eltérések –Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) Falusi népesség aránya függ: Falusi népesség aránya függ: 1.Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) 2.Településhálózat történelmi fejlődése 3.Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint 4.A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

8 8 1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a falusi népesség aránya: Általában magasabb a falusi népesség aránya: –Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben –Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön

9 9 2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Eltérő gyarmatosítás –Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom –Latin-Amerika: spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Magyarország –Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása –Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

10 10 3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya Falusi lakosság aránya –Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) –1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) –Ma: Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget –Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás  igen alacsony a falusi lakosság aránya –Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) –Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban

11 11 4. A város hivatalosan elfogadott definíciója (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) –Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) –Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: Népességszám alapján Ma: Népességszám alapján –Japán fő –Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: Komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Ma: Komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) –Meghatározott funkciók, intézmények megléte –Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatsok jelentősége –Népsűrűség –Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)

12 12 Vidék: városlakók alacsony aránya Országonként eltér a kritérium Országonként eltér a kritérium 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: 1.Városok nagyobb természetes szaporodásával (nem jellemző) 2.Faluból városba áramlással 3.Várossá nyilvánítással (esetleg falu városhoz csatolásával) Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után –Falvak átlagnépessége kisebb –Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb

13 13 A vidék fogalmának köznyelvi értelmezései  Fővárosokon/nagyvárosokon kívüli területek  Minden falu  Falusias karakterű települések  Funkcionális–gazdasági 1.Kevés és alapfokú funkció 2.Mezőgazdaság jelentősége (foglalkoztatásban, jövedelemtermelésben)  Statisztikai–demográfiai 3.Kis átlagnépesség 4.Alacsony népsűrűség  Településkép (jellemző beépítés)–műszaki 5.Beépítési sűrűség 6.Átlagszintszám

14 Népességszám szerinti falutípusok

15 15 A falvak népességszám szerinti osztályozása Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence Kárpát-medence –Óriásfalu: 5–10 ezer fő –Nagyfalu: 2–5 ezer fő –Kisfalu: 500–2000 fő –Aprófalu: 200–500 fő –Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség –Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet –Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972)

16 A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

17 17 Falvak funkcionális osztályozása Mezőgazdasági funkció Mezőgazdasági funkció Lakófunkció Lakófunkció Ipari funkció Ipari funkció Szolgáltató funkció Szolgáltató funkció

18 18 Mezőgazdasági funkció Sokáig mg túlsúlya Sokáig mg túlsúlya –Mg-i népesség lakó- és munkahelye –Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) –Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével –Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0,9–35%, Olaszo.: 2,9–33%)

19 19Lakófunkció Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak –Érd: 1979-ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) –Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) Ambivalens a funkcióellátottság Ambivalens a funkcióellátottság –Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan  ingázás a közeli nagyvárosba –Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló  városiasodottak Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”) Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”)

20 20 Ipari és szolgáltató funkció Ipar Ipar –Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem –Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) –Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) Szolgáltatás (sokféle típus) –Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) –Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) –Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi)

21 21 Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint 8 tényező 8 tényező –A falvak természeti környezete –A falvak helye a településszerkezeten –A falvak gazdasági szerepköre –A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége –A településfejlődés üteme –A falvak forgalmi helyzete –Lakásfelszereltség –A községek általános fejlettsége Módszer: klaszteranalízis Módszer: klaszteranalízis

22 22 A Beluszky-féle falutípusok (1980- as évek eleje) 7 falutípus 7 falutípus 1.Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2.Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3.Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4.Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5.Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6.Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7.Speciális szerepkörű falvak: Országos jelentőségű üdülőtelepülések Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek Vasutasközségek

23 Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

24 24 Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat –Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat –Győrffy István néprajztudós –Mendöl Tibor geográfus –Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei Az alaprajz meghatározó elemei 1.Épületek (lakó, gazdasági stb.) 2.Épületeket körülvevő telkek 3.Telektömbök (telkek együttese) –Megszabják az utcák futását is

25 25 A falvak alaprajz szerinti csoportosítása Szabálytalan (ősibb) Szabálytalan (ősibb) –Halmazfalu Szabályos Szabályos –Szalagtelkes falu Orsós Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu Sorfalu –Sakktáblás falu Kettő közötti átmenet Kettő közötti átmenet –Körfalu

26 26Halmazfalu Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó- síkság Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó- síkság

27 27 A halmazfalvak kifejlődése Besűrűsödéssel: Besűrűsödéssel: 1.Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel 2.Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület 3.Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) –Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín –Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: Kifelé terjeszkedéssel: 1.Magános település megsokszorozódik 2.Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3.Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4.Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) –Tagosítatlan, közösen művelt határ –Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) –Belső-Kína –Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer)

28 28 A halmazfalvak példái

29 29 A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) Kialakulás: Kialakulás: –Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) –Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) Elterjedés: Elterjedés: –É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség

30 30 Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 Forrás: Győrffy István Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség Még szembetűnő a különbség 1.lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2.Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskert- övezet Minden gazdának 2 telke van Minden gazdának 2 telke van –Belső (lakó) –Külső (gazdasági)

31 31 A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása Változások: gazdálkodásban, demográfiai fejlődésben Változások: gazdálkodásban, demográfiai fejlődésben –Gazdaság: Alföld: XVIII. sz-ban végétől áttérés a szilaj marhatartásról a jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre (ólasöv gazdasági jelentősége csökken –Demográfia: polgárosodás, javuló eü: XIX. sz-ban népességnövekedés (belső lakóöv megtelik) és kirajzás („ólasöv” benépesülése) Következmények: Következmények: –Ólaskert gazdasági helyett lakófunkció (gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák) –Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban –Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik –Megmaradtak a kifelé tölcsérszerűen táguló, sugaras elhelyezkedésű főutcák

32 32 Hajdúböszörmény térképe ból

33 33 „Sugaras halmazfalu” Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat –„Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugárutak –Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) –Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása. Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred

34 34 Szabályos alaprajzú falvak Fiatalabbak Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok Típusok –Szalagtelkes falvak (legrégebbi) –Sakktáblás falu

35 35 Szalagtelkes falvak Telkek Telkek –Keskenyek –Viszonylag hosszúak, szalag alakúak –Szabályosan egymás mellett –Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel –Földesúr jobbágyokat Altípusai Altípusai –Orsós utcájú falu –Útifalu –sorfalu

36 36 Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza X–XIV. sz.: É-No. X–XIV. sz.: É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Eperjes

37 37 Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” Országút mentén Országút mentén Telepítés révén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe –Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba Előfordulás:K-és Köz-Eu. Előfordulás:K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Védelem: Védelem: –házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal –Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( Egyutcás ( –Ősibb –Nincsenek mellékutcák –Később többutcássá válhat

38 38Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B.-A.-Z.) Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B.-A.-Z.) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak

39 39Sorfalu Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) –erdős vidéken, erdőirtás helyén –széles viszonylag rövid telkekkel –pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok Láptelkes falu Láptelkes falu –lápos, lecsapolt vidéken, –keskeny hosszúkás telkekkel –Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. –pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

40 40 Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek  telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek  telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Európában: népesség újratelepítésekkor  Dél-Alföld  Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Európában: népesség újratelepítésekkor  Dél-Alföld  Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. Nagyhegyes

41 41 Vegyes alaprajzú falu

42 42 Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza Rundling (Runddorf) Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül Házak egy kör alakú térséget vesznek körül –Legelő –Állatok éjszakai védelme 1–2 kijárat 1–2 kijárat 5–20 lakóház 5–20 lakóház Előfordulás Előfordulás –Állattartás –Védelem (germán-szláv etnikai határon) –Elba-Saale, Elba-Odera között –Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat –Központi tér beépül –Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés

43 43 Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz

44 44 Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása Jellemzően aprófalvas településhálózat Jellemzően aprófalvas településhálózat –Hernád-völgy: nagyobb települések –Kelet-Cserehát: kisebb települések Kisváros: Encs (6400) Kisváros: Encs (6400) Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), Gagyapáti (24) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), Gagyapáti (24)

45 45 Encsi kistérség vidékiségének jellemzői Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73%  vidék Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73%  vidék Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája)  vidék Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája)  vidék –36-ból 30 település 1000 fő alatti (ebből 25 település 500 fő alatti) Alacsony népsűrűség: 53 fő/km2 (csak Encs nagyobb 150 km2-nél: 248 fő/km2) Alacsony népsűrűség: 53 fő/km2 (csak Encs nagyobb 150 km2-nél: 248 fő/km2) –Lakosság 73 %-a ritkán lakott településeknél  vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) Jellemző az agrárfoglalkoztatás Jellemző az agrárfoglalkoztatás Alacsony beépítettség Alacsony beépítettség

46 46 Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség Kelet-Cserehát Kelet-Cserehát –Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak Hernád-völgye Hernád-völgye –Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak


Letölteni ppt "Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések