Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai Unió Közlekedéspolitikája Készítették: Ambrus Dóra Cseri Cserne Domokos Márta Kószó Anita.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai Unió Közlekedéspolitikája Készítették: Ambrus Dóra Cseri Cserne Domokos Márta Kószó Anita."— Előadás másolata:

1 Európai Unió Közlekedéspolitikája Készítették: Ambrus Dóra Cseri Cserne Domokos Márta Kószó Anita

2 Történelmi áttekintés Már a Római Szerződésben (1957) is le van írva, hogy a közös politika elfogadása a közlekedés területén az Európai Közösség egyik célkitűzése Ennek ellenére a 80-as évek közepéig a közlekedési politika meghatározása a tagállamok kompetenciája (okok: csak vezérelvek és nem törvényi szabályozás, tagállamonként más- más jogi feltételrendszer, gyors politikai sikerek érdekében intézkedések – nincs igazi ösztönző erő, az állam szerepe viszonylag nagy eme gazdasági ágazatban az egyes tagállamokban – pl. vasutak esetében ez tradicionális jellemző) 1980-as évek közepe: az Európai Bíróság elmarasztalta a Tanácsot az ezen a területen mutatott tétlensége miatt; ezután született meg a közös közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv 1985-ben, mely az egységes belső piac létrehozását sürgette (határidő: 1992)

3 A harmonizáció ezután megindult közlekedési áganként eltérő mértékben és időben változóan 3 alapkövetelmény: a közlekedés és szállítás biztonságának, gyorsaságának növelése, ezzel egy időben a lehető legnagyobb környezetterhelés-csökkentés

4 A közlekedési iparág legfőbb tulajdonságai: –Minden tagállamban a nemzeti gazdaságpolitika egyik eszköze, a beruházás, a foglalkoztatás, a befektetett tőke stb. szempontjából meghatározó iparág –A közlekedési szolgáltatások nélkülözhetetlen kiegészítői más iparágaknak, ezért az általuk alkalmazott árak befolyásolják az adott állam gazdaságát; az olyan üzleti gyakorlat, amely megkülönböztetett árakat alkalmaz a termelőkkel és a fogyasztókkal szemben, meggátolhatja a nemzetközi kereskedelem kialakulását, ezért ezt szabályozni kell

5 –A különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben állnak a megrendelésért, mivel egymással helyettesíthetők a közlekedési szolgáltatások (a közlekedés nem áru, amelyet raktározni lehetne) – valamilyen szabályozás szükséges a konfliktusok kezelésére –Bizonyos közlekedési, szállítási szolgáltatókra gyakran közszolgálati szerep is nehezedik, melyet figyelembe kell venni – a kormányok gyakran közbeavatkoznak (egyes gazdaságtalan szolgáltatások fenntartására kötelezik a szolgáltatókat és ezen szolgáltatások árát is megszabják)

6 –A közlekedés nem korlátozható nemzeti határokkal (nemzetközi szerződések) –A tagállamok által kialakított szabályozás módja alapvetően eltér egymástól (pl. Hollandia a nemzetközi szállításnak maximális szabadságot ad, hogy az európai kereskedelemben betöltött vezető szerepét megőrizze, míg Németország és Franciaország hagyományosan az állami beavatkozást preferálja)

7 Az EU alapelvei –Egyenlő elbánás a szállítók és a szolgáltatást igénybe vevők között –A közlekedési vállalkozások pénzügyi függetlensége –A szállítók cselekvési szabadsága, az igénybe vevők választási szabadsága  SZABAD PIACI VERSENY elérése a cél –A beruházások koordinációja –Jogi harmonizáció

8 –Prioritás: jogi harmonizáció először, majd 1965-ben a közúthálózat fejlesztése, később a kombinált áruszállítás, 1990-es évek közepétől a vasút kapja a legnagyobb szerepet az európai közös fejlesztési irányelvekben –TEN – transzeurópai (közlekedési- kommunikációs) hálózatok (1994-ben kijelölték a fejlesztendő 14 fő közlekedési folyosót, azóta ez kibővült) –Magyarország: ezen alapelveket mi is aláírtuk, megvalósulásuk azonban lassúnak mondható, közlekedési infrastruktúráink többnyire elavult

9 Fehér könyvről

10 AZ EU KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA 2010-IG – A FEHÉR KÖNYV (KOM2001/370 EU Bizottság ) I. Fehér Könyv(1992) középpontjában a közlekedési piacnyitás áll. „ Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: váltóállítás a jövőnek!” Cél: a gazdasági fejlődéssel és a társadalmi elvárásokkal a minőség és biztonság tekintetében harmonizált, modern, időtálló közlekedési rendszer kialakítása. 60 intézkedési csomag az alágazatok egyensúlyának megteremtésére Kiindulási alapok: Mobilitás növekedés-17 km/nap/fő(1970) –ről 35 km/nap/fő-re A szállítási teljesítmények aránytalan növekedése Túlterhelt úthálózatok, repülőterek és a nagyváros-környéki vasutak A környezet és egészségterhelés növekedése, a balesetek szaporodása

11 Vezérfonal: a keretprogramokon belül a kutatás-fejlesztésen keresztül modern megoldások kidolgozása két kiemelt projekt megvalósítására: - transzeurópai nagysebességű vasúti rendszer - szatelites navigációs rendszer (GALILEO9) Közúti közlekedés Cél: szabályozások érvényesítése, erős kontroll és szankciók Eszközök: - egységes törvényi szabályozás - egységes vezetői tanúsítvány a munkarend ellenőrizhetősége érdekében - az ellenőrzés és szankcionálás harmonizálása - a közlekedésbiztonság növelése a közúti halálos balesetek 50%-os mérséklése érdekében

12 Légiközlekedés Cél: a légi forgalom növekedésének megfékezése, a légtér túlterheltsége elleni küzdelem Eszköz: egységes európai légtér létrehozása Hajózás Cél: az infrastruktúra kiépítése, jogharmonizáció nagyobb sebességű tengeri útvonalak kialakítása érdekében.

13 A Fehér Könyv további témái: Intermodalitás Szűk keresztmetszetek és a transzeurópai közlekedési hálózat A hálózatok használói Megvalósítási intézkedések További feladatok: Az Európai Parlament és az Európa Tanács hatáskörébe tartozó feladatok.

14 Vasúti közlekedés Cél: a vasúti közlekedés revitalizálása egy telejesitméy- és versenyképes, biztonságos integrált vasúti rendszer létrehozásával, amely alkalmas a belső piac árufuvarozási igényeit kielégíteni Eszközök: az EU Bizottság „II. Intézkedési csomagja”,amely 5 intézkedést tartalmaz: Vasúti egységes biztonsági koncepció kidolgozása Az interoperabilitás továbbfejlesztése, a határátlépés további könnyítése, a nagysebességű hálózat költségeinek csökkentése. Európai Vasúti Ügynökség felállítása a biztonság és interoperabilitás érdekében Az árufuvarozás szélesítése és a piacnyitás gyorsítása Csatlakozás a nemzetközi vasúti közlekedés államközi szervezetéhez (OTIF)

15 Kiegészítő intézkedések a „II. Intézkedési csomag”-hoz : Biztosítékok a magas értékű vasúti szolgáltatások nyújtására. A vasúti árufuvarozási piacra való bejutást akadályozó tényezők kiküszöbölése. A vasúti árufuvarozás környezeti terhelésének csökkentése. Az árufuvarozási hálózat kiépítése lépésről lépésre. A személyszállítási piac fokozatos megnyitása. Az utas jogok erősítése a vasúti közlekedésben.

16 Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei 2007-ben írta alá az Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet., melynek része a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP). A stratégiai céljai: – a versenyképesség támogatása, –a környezeti fenntarthatóság javítása, –a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió, –esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózása, –a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítése.

17 A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg: 1.Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 2.Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 3.A térségi elérhetőség javítása 4.Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 5.A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése: a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése. 6.Technikai segítségnyújtás (?)

18 A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók” 7-es: (Duna folyó) 4-es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke) 5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé) 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)

19 Közlekedési kapcsolatok az Európai Unióban Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése kedvező Az országon több olyan,Kelet- és Nyugat-Európát összekötő fő európai közlekedési folyosó (TEN-T) halad át, ami komoly lehetőséget jelent a gazdasági versenyképesség növelésére a nemzetközi kereskedelem logisztikai kiszolgálása révén Az Európai Unió évi kibővülése mérföldkövet jelentett az újonnan csatlakozó közép- és kelet európai térség fejlődése szempontjából. A csatlakozáskor felvállalt szerep kettős: Az egyes tagországok saját belső társadalmi-gazdasági fejlődését úgy kell mederben tartani, hogy miközben a kijelölt fejlődési irány az adott ország érdekeit maximálisan szolgálja, közben minden szempontból illeszkednie kell egy nagyobb összeurópai normarendszerhez is.

20 Helsinki folyosók és a TEN-t hálózat elemei Magyarországon

21


Letölteni ppt "Európai Unió Közlekedéspolitikája Készítették: Ambrus Dóra Cseri Cserne Domokos Márta Kószó Anita."

Hasonló előadás


Google Hirdetések